Kereső toggle

Zöldbe megy a kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Nagyvonalú, intelligens, szerény” – így jellemezte Sylvester Ádám, az
Építész Kamara elnöke a kormányzati negyed nyertes tervét. A magyar és japán
mérnökök által tervezett épületegyüttes nemcsak színeiben zöld, hanem a
környezettudatossága miatt is. Bár a megszorítások kellős közepén irritáló lehet
a grandiózus építkezés, a kormány hangsúlyozza: az új kormányzati negyed komoly
megtakarítást hoz az ország számára.

„Nem halott, hivatali várost szeretnénk kialakítani, hanem non stop élő, új
városközpontot” – mondta Demszky Gábor főpolgármester a nyertes pályázat
kihirdetésekor. A Nyugati pályaudvar környéke mindenesetre gyökeresen átalakul a
következő években. A 30 hektáros területen három szakaszban új városközpont épül
ki a mai elzárt, lerobbant vasúti területen. A tervek szerint 2009 májusában
beköltözik a 11 minisztérium az új kormányzati negyedbe, a második szakaszban
átépítik, modernizálják a pályaudvart, majd a következő etapban felépül a
„negyed” közönséget is kiszolgáló része, ahol üzletek, irodaházak, szállodák,
közterek épülnek meg. Kéthektáros zöld területet és attraktív építészeti
megoldásokat ígérnek a tervezők. A Nyugati tér arculata is megváltozik: áthalad
a téren a 47-es és a 49-es villamos, illetve a 12-est és a 14-est is idevezetik,
valamint bővítik a Ferdinánd-hidat.

Az első szakaszban a kormányzati épületek nőnek majd ki a földből. A negyed a
nemzetközi pályázatra beérkezett 17 terv közül a bizottság egységes ítélete
szerint Janesch Péter és csapata tervei alapján valósul meg.

Sylvester Ádám szerint az épületegyüttes minden szempontból „zöld ház”.
Kerüli a hatalom monumentalitását, szembenéz a jövő kihívásaival, forradalmi a
környezettel való jó kapcsolata. Az öt épület nemcsak kívülről zöld, hanem
anyagában, működésében, energiafelhasználásában egyaránt környezettudatosság
jellemzi. A tervezők igyekeztek kizárni, illetve háttérbe szorítani a fosszilis
energiát. Hőcserélős szellőzőrendszer, napkollektor, beépített árnyékolórendszer
és hőszivattyú működik majd, így az energia- és a vízfelhasználás töredéke lesz
csupán a hagyományos épületekének.

A negyed PPP-konstrukcióban épül meg, azaz részben állami, részben magántőkéből.
Az állam maximum 142 milliárdot fordíthat a beruházásra – hangsúlyozta
megkeresésünkre Láng Balázs, a kormányzati negyed projekt kommunikációs
vezetője. Kiemelte, hogy a kormány jelentős összeget spórol meg a beruházással.
Ma nem hivataloknak épült házakban, hanem egykori palotákban működnek a
minisztériumok, ezért nem megfelelő a helykihasználtság, drágább az üzemeltetés
és a fenntartás. Jelenleg évente 13 milliárd forintba kerül a minisztériumok
rezsije, ezzel szemben az új kormányzati negyedben – amely kimondottan irodai
funkcióra készül és lényegesen jobb körülmények között dolgozhat majd a 6200 fő
– évente csupán 5-8 milliárd forintba kerül majd a rezsi, illetve a bérleti díj.
A számítások szerint 25 évre kalkulálva tetemes a különbség a kiadásokban. Ha a
jelenlegi struktúra maradna, 325 milliárdba kerülne a fenntartás 25 éves
távlatban, az új felállásban viszont ennél lényegesen olcsóbb lesz, így ez idő
alatt 140 milliárd forintot takaríthat meg az állam.

A kommunikációs vezető hozzátette, az állam 25 évre bérli a létesítményt, majd a
futamidő letelte után jelképes összegért, 1 forintért vagy 10 euróért a magyar
államra száll át.

Olvasson tovább: