Kereső toggle

Pénzügyi kultúra

Fogyasztási hitelek: kölcsönélet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon 2006 végén közel 370 ezer magánszemély mintegy 550 ezer
mulasztását tartották nyilván a banki feketelistán, azaz a Központi
Hitelinformációs Rendszerben (KHR). A ranglistát jelenleg egy 18 mulasztással
rendelkező magánszemély vezeti. A mulasztások száma az előző évhez képest 18
százalékkal nőtt, és ezek 99 százalékban mind hitelekhez kapcsolódnak.

Fogyasztási hiteleknek, más néven fedezetlen hiteleknek nevezik a bankárok a
személyi hitelt, az áruhitelt, a folyószámlahitelt és a hitelkártyákat is. Ezek
mögött jellemzően nem ingatlan áll fedezetül, hanem általában a hiteladós
jövedelme, illetve a vásárolni kívánt áru értéke. Ezek a hitelek jellemzően
magas kamattal és THM-mel rendelkeznek, tehát még véletlenül se akarjunk
személyi kölcsönből házat építeni! Minden hitelterméknek megvan a maga
funkciója: a fedezetlen hiteleket az óvatosabbak tartós fogyasztási cikkekre
(például mosógépre), a vakmerőbbek pedig életszínvonaluk pillanatnyi emelésére
(például egy karibi utazásra) fordítják. Sajnos, a magyar életkörülmények között
egyik megoldás sem kifejezetten ajánlott.

Ha már így is, úgy is hitelfelvételre adjuk a fejünket, akkor legalább tudjuk,
mit kell figyelni a kínálaton. Először is nem a kamatot! Hiszen a 0 százalékos
kamatú hiteleket sem adják ingyen, ilyenkor többnyire magas kezelési költséget
kell fizetni. A kamatszintnél sokkal többet mond viszont a THM, vagyis a teljes
hiteldíjmutató, amely évesített módon összegzi a hitelek „árát”. Ha például a
THM 15 százalék, akkor fix kamatozás esetén 100 forint kölcsön után összesen 115
forintot kell majd visszafizetnünk. Az évesített mutató pedig azt jelenti, hogy
azonos mértékű kamat mellett minél rövidebb az éven belüli futamidő, annál
magasabb értéket fog a THM mutatni. A THM – fedezetlen hitelek esetén –
tartalmazza a kamatot, a kezelési költséget és a hitelbírálat díját, de nem
terjed ki a késedelmi kamat, a biztosítási költségek és egyéb
szerződésmódosítási díjak mértékére.

Téves feltételezés, hogy a bankok arra utaznak, hogy ne tudjuk visszafizetni a
hiteleinket! Ez nekik sem jó. Gondoljunk csak bele: ez számukra olyan, mint egy
meg nem térülő befektetés, hiszen törlesztés nélkül „nem hozzuk az elvárt
hozamot”. Sokkal inkább érdekük, hogy visszafizessük a hitelt, és lehetőleg
azonnal vegyünk is fel egy másikat.

A becsődölt ügyfél nem jó ügyfél. A bankok éppen ezért minden egyes hitelnyújtás
előtt ellenőrzik az ügyfelet a KHR-rendszerben (lásd keretes írásunkat). A
KHR-ben való szereplés általában kizáró ok, hiszen ez azt jelenti, hogy az
ügyfél már egyszer „becsődölt” egy hitelével. Ugyanakkor az éles piaci verseny
miatt a bankok és különösen a kisebb pénzügyi szolgáltatók megjelentek egyes
termékekkel a „feketelistás” ügyfelek számára is (természetesen a problémás
hitelmúltnak ára van, ezen termékek általában jóval drágábbak, vagyis a
kockázatért fizetni kell). A KHR-be nemcsak a közvetlen adós, hanem az
adóstársak és kezesek is felkerülhetnek. Így hát jól gondoljuk meg, kinek
teszünk szívességet egy hitelfelvételkor!

(Következő témánk: a lakáshitelek)

A Rettegett khr

A KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) vagy korábbi jól ismert nevén BAR
a hazai lakossági és vállalkozási hiteladósokat nyilvántartó rendszer. A KHR-t
sokan csak „feketelistaként” ismerik, holott a rendszer vállalati ügyfelek
esetén a pozitív adatokat, azaz a jól fizető adósokat is rögzíti. A lakossági
oldalon a KHR csak negatív listát tartalmaz.

A listára kerülés feltételei: 3 hónapon keresztül fennálló, a minimálbért
meghaladó késedelem (jelenleg 65 500 forint). A rendszerben nemcsak a fizetési
problémás ügyfeleket rögzítik, hanem azokat is, akik csalást követnek el,
valótlan vagy hamis adatot közölnek hitel- vagy bankkártyaigénylés során. A
késedelem rendezése után az adatok még 5 évig látszanak a rendszerben, 5 év után
azonban újra tiszta a lapja az ügyfélnek.

A bankok tapasztalatai szerint egyébként a legkönnyebben az áruhitelek
visszafizetését tagadják meg elsőként a hiteladósok, sőt, a gépkocsijukról is
lemondanak, ha nincs más megoldás, de a jelzálog fedezete mellett nyújtott
hiteleket, így a lakáskölcsönöket a végsőkig, fogyasztásuk rovására is
törlesztik.

Az USA-ban, Nyugat-Európában és a világ számos pontján léteznek már teljes körű
lakossági adóslisták is, amelyek a jól fizető ügyfeleket is rögzítik. Ezek nagy
segítséget nyújtanak a bankok hitelbírálatához: könynyebbé válik a kockázat
elbírálása, kevesebb információt kell az ügyféltől bekérni, ráadásul a jó
törlesztési múlt is nagy előny. A jó hitelmúlttal rendelkező ügyfelek a bankok
kiemelt célpontjai, és általában a legjobb feltételekkel vehetik fel új
hiteleiket.

Herczeg János

Olvasson tovább: