Kereső toggle

Összevonások középiskolás fokon

A megszorító csomag egyik fő kárvallottja az oktatás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Takarékossági okokból drasztikus szakközépiskola-összevonásokat hajt végre a
fővárosi önkormányzat. Ha a közgyűlés március 1-jén megszavazza a tervezetet,
szeptembertől 20 budapesti szakközépiskola szűnhet meg, ami akár 1000 pedagógus
elbocsátásával járhat, és 8 ezer diákot érint. Becslések szerint az intézkedés
egymilliárdos megtakarítást jelenthet idén a Városháza számára. A
szakszervezetek a tervezet visszavonását követelik.



Fotó: MTI

Lapunk által megkérdezett pedagógusok elsietettnek és tévesnek tartják a
főváros iskola-összevonásokkal kapcsolatos tervezetét mondván: nagy múltú,
teljes kihasználtsággal működő belvárosi szakközépiskolákat akarnak most egy
tollvonással megszüntetni, illetve – sokszor kisebb kihasználtsággal működő –
jogutód intézményekbe beolvasztani. A főváros Oktatási és Ifjúságpolitikai
Bizottságának sajtófelelőse, Hajdu Katalin kérdésünkre elmondta: az iskolák
által évente leadott adatok alapján állították össze a tervezetet, a
lemorzsolódást és a kompetenciamérési eredményeket is figyelembe véve. Az
érintettek szerint viszont látatlanban, puszta statisztikák alapján lehetetlen
valós teljesítményekről képet alkotni, ráadásul nem készült minden intézményre
vonatkozó összehasonlítás és hatástanulmány sem.

„Ha elfogadják a javaslatot, akkor a 96 százalékos kihasználtsággal működő,
csaknem fél évszázada egészségügyi képzést folytató intézményünket átköltöztetik
a (kisebb!) jogutód iskolába – mondja Éltető Ágnes, a Batthyány-Strattmann
László Szak-képző Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese, aki a bejelentés
módját és időzítését egyaránt sérelmezi. – Az összevonások híre épp a
középiskolai felvételik idejére esik, a bizonytalanság miatt többen kiiratkoztak
az iskolából, és előfordulhat, hogy megcsappan a jelentkezők száma is. A
tervekről először a médiából szereztünk tudomást, az Oktatási Bizottság
illetékesei csak a tiltakozások után jöttek ki testközelből megszemlélni az
iskolákat. Kétségtelen, hogy racionalizálni kell a közoktatási rendszert, de nem
így.”

Tudvalevő, hogy a fővárosi önkormányzat tavaly októbertől decemberig
működésképtelen volt a koalíciós frakcióharcok miatt: Demszky Gábor
főpolgármester nem fogadta el helyettesének az MSZP jelöltjét, Gy. Németh
Erzsébetet. Sokan ennek tudják be, hogy az iskolák nem kaptak felkészülési időt,
csak a legutolsó pillanatban értesültek arról, mi vár rájuk. Az oktatási
szakbizottság január 17-én állt fel, s rohamléptékben kidolgozta, majd az
érintett iskolaigazgatóknak és a médiának „megsúgta” a bezárásra ítélt iskolák
körét és leendő sorsát. A hivatalos verziót csak február 9-én kapták meg
véleményezésre az érintett iskolaigazgatók. Kérdésünkre, hogy a várható
észrevételek befolyásolhatják-e a főváros döntését, Hajdu Katalin nem adott
érdemi választ.

Az oktatásügyért felelős főpolgármester-helyettes hiányában az oktatási
ügyosztály vezetője kapott felhatalmazást Demszkytől a döntés előkészítésére és
végrehajtására.

„Az iskola-összevonásokkal kapcsolatos eljárás jogilag nem kifogásolható –
mondta el kérdésünkre Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének
elnöke –, de a valóságban igen nagy hátrányt szenved az oktatásügy helyzete
amiatt, hogy nincs kinevezett politikai felelőse a szakterületnek. Úgy tűnik,
kapkodva, érthetetlen logika szerint akarnak a fejünk fölött dönteni, elmélyítve
a krízishelyzetet a közoktatásban. Teljességgel elutasítjuk az önkormányzat azon
érvét, miszerint a gyerekek szakmát, nem pedig iskolát választanak, és hogy az
érintett diákok tavasszal úgyis módosíthatják a jelentkezésüket.” A két,
különböző politikai platformon álló pedagógus szakszervezet, a PDSZ és a PSZ
eddig példátlan módon, egymással összefogva tiltakozik az összevonások ellen.
Ellenzéki oldalról önkormányzati ingatlanbizniszt sejtenek az
intézmény-összevonások hátterében, de – legalábbis a tervezet szerint – az
iskolaépületek többségét a főváros nem kívánja értékesíteni, sőt mi több:
továbbra is oktatási célra akarja azokat használni.

A fővárosi önkormányzat kettős szempontot érvényesít a szakközépiskolák
összevonásával: a két éve zajló szakképzési reformot a központi megszorító
intézkedések hatására felgyorsítja. A profiltisztításnak köszönhetően az alap-
és szakképzést elválasztják a gimnáziumi oktatástól. A jelenleg szétaprózott,
vegyes profilú és Hajdu szerint 13 ezres gyerekhiánnyal küzdő fővárosi
szakképzést tucatnyi, egyenként legalább ezer főt oktató centrumban, úgynevezett
Területi Integrált Szakképző Központban (TISZK) egységesítik. A gimnáziumi
osztályokat más gimnáziumokba olvasztják. Ilyen átalakítás egyes nyugat-európai
országokban is végbement, és ez az uniós támogatások alapfeltétele.

Ám a TISZK-ek közül még csak kettő létezik Budapesten. Hajdu Katalin szerint
amiatt is végre kell hajtani az összevonásokat szeptemberig, mert a főváros
„feleslegesen tart fenn egyes intézményeket, és aránytalanul nagy a bérköltség”.
A gyors összevonások oka tehát igazából a pénzszűke. Február elején Demszky
Gábor kifejtette: bár a főváros az állami büdzsé legnagyobb személyi
jövedelemadó-befizetője, és Budapesten kiemelkedő az egy főre eső GDP, idén a
befizetés kevesebb, mint 8 százalékát kapja vissza a korábbi 10 százalék
helyett, így 12,5 milliárd forinttal kevesebb jut a főváros működtetésére. A
Gazdaságkutató Intézet kimutatása szerint 2010-ig a megszorítások egyik
legnagyobb kárvallottja az oktatás lesz: az ágazat évi 5 milliárdos elvonással
számolhat.

Profiltisztítás

A szakképző intézmények főként a fővárosi, a gimnáziumok és az általános
iskolák pedig a kerületi önkormányzatok fenntartása alatt állnak. A
szakközépiskolák profil-tisztítása emiatt is kívánatos meg-oldás lehet a
fővárosnak. Ugyanak-kor mind több kerületi önkormányzat adna át gimnáziumokat a
fővárosnak. Egyes önkormányzatok még az alapfokú oktatás kötelező feladatától is
igyekeznek meg-szabadulni, és országszerte napi-renden vannak az
intézmény-összevonások, bezárások.

Olvasson tovább: