Kereső toggle

A plasztikkarú rabló

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az EU-ban 23 milliárdszor húzzák le egy évben a hitel- és betéti kártyákat,
az összesített forgalom 1350 milliárd euró. Csupán 1 százalékos profitrátával
számolva a pénzügyi szolgáltatók annyit kaszálnak egy év alatt, mint amennyi az
EU 25-ök egyhavi közös költségvetése. Hazánkban 2006 első félévében 110 millió
készpénzfelvételi és vásárlási műveletet bonyolítottak le bankkártyákkal, közel
3 milliárd forint értékben.

Még mindig sokan vannak, akik a bankkártyát és a hitelkártyát azonos
fogalomként kezelik. Valójában minden hitelkártya bankkártya is egyben. A
bankkártyáknak két fő változata létezik. Az egyik a betéti kártya, amelyet
„félangolosan” debitkártyának is hívnak. Ez esetben a kártyabirtokos kizárólag a
saját pénzét (betétjét, „debit”-jét) költi. Ezzel szemben a hitelkártyák mögött
egy valódi hitelszámla áll. Az ügyfél a „kamatmentes periódus” során valóban
kamatmentesen használja a bank pénzét, ezt követően azonban újra kell töltenie
az egyenlegét.

A hazai bankkártyák többsége két nemzetközi kártyatársaság, a Master-Card (65
százalék) és a Visa (32 százalék) különböző védjegyeivel van ellátva. Az Europay
nemzetközi kártyakibocsátó rendszerébe a következő kártyák tartoznak: Eurocard/MasterCard,
Maestro, Cirrus, Eurocheque. A Visa kártyatársaság legnépszerűbb produktumai a
Classic, az Electron és a Gold. Ezen kívül (kis százalékban) megtalálható
hazánkban az American Express (Amex) hitelkártya is, az OTP Bank jóvoltából. A
betéti és hitelkártyák között küllemre nem feltétlenül láthatunk különbséget.
Mindkettőből találunk elektronikusat és dombornyomottat is a magyar kínálatban.
A bankkártyák éves díja a néhány ezer forinttól egészen a 15-20 ezer forintig
terjedhet, ezenkívül – főleg hitelkártyák esetében – rendkívül magas a
kártyaelvesztés, -letiltás és -pótlás díja.

Kevesen tudják, hogy amikor egy boltban bankkártyával fizetünk, az a
kereskedőnek költséget jelent: a Visát vagy MasterCardot elfogadó magyar, cseh
és portugál boltost 2,5-3 százalékos tranzakciós díj terheli, ami
háromszor-négyszer magasabb, mint svéd, finn és olasz társaik esetében!

A hitelkártyákat a gazdag emberek előszeretettel használják a mindennapok
bankkártyájaként, azaz, ha mindig odafigyelnek arra, hogy az úgynevezett
„kamatmentes periódus” végén visszafizessék a hitelüket, akkor a köztes
időszakban gyakorlatilag kamatmentesen és tranzakciós díjak nélkül használták a
bank pénzét. A trükk a kamatmentes időszak lejáratában van: az átlagember
ugyanis vagy elfelejti visszatölteni kártyáját, vagy megtenné, de nincs miből
befizetnie azt. Ekkor lép életbe a 30-40 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM),
és innen ered a bankok haszna is. Ha valaki akár egy napot is késik a
befizetéssel, azt a bank már 1 hónapos csúszásnak és kamatnak(!) veszi. Azt
pedig mi is biztosra vehetjük, hogy a bank nem fogja felhívni a lejárat előtt
szíves figyelmünket a kötelezettségeinkre. Még szerencse, hogy a Magyarországon
forgalomban lévő 7,7 millió bankkártya 82 százaléka egyelőre betéti kártya!

Míg egy hétvégi párizsi kiruccanás során simán megoldható, hogy a metrójegytől
kezdve a szendvicsen át a szállodáig csakis kártyával fizetünk, addig hazánk
egyelőre igazi készpénzes ország. A megkérdezettek több mint fele szerint a
magyarok bankkártyától való tartózkodásának oka, hogy nem tekintik teljesen
biztonságosnak a használatát. A legtöbben attól félnek, hogy kártyájukat
ellopják vagy meghamisítják. A magyar kártyabirtokosok hazai kártyahasználati
szokásai ennek ellenére évről évre pozitívan változnak: 2006-ban százból 45
alkalommal vásároltak kártyával, a többi készpénzfelvételi művelet volt. Öt
évvel ezelőtt ez az arány még csak 29 volt.

(Következő témánk: Fogyasztási hitelek)

Kártyacsalások

Mára az európai lakosság harmadának rendült meg a bizalma a bankkártyákban,
ők egyre inkább a készpénzes fizetést részesítik előnyben. A csalások
áldozatainak harmada – bár a bankok ennek ellenkezőjét állítják – semmilyen
kártérítést nem kap a kártyakibocsátó pénzintézettől!

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint tavaly 6171 jogosulatlan
kártyaműveletet végeztek hazánkban, 218 millió forintnyi kárt okozva ezzel.
Százezer kártyaműveletből háromszor fordult elő csalás, az okozott kár átlagosan
35 ezer forint volt.

Érdektelen diákok

A 14–17 éves magyar diákoknak mindössze 10 százaléka, a 18–30 éves
fiataloknak mindössze 20 százaléka érdeklődik a pénzügyi világ hírei,
szolgáltatásai iránt. Ezen szeretne változtatni a Magyar Nemzeti Bank A pénz
beszél – Te is érted? című tájékoztató füzetével, melyet minden középfokú
oktatásban utolsó évét töltő diákhoz szeretne eljuttatni idén áprilisban.

S. L.

Olvasson tovább: