Kereső toggle

Egy nem mindenkitől független jegybankelnök

Járai Zsigmond hat éve az MNB élén

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ellentmondásos ember, ellentmondásos időszakban. Hat évig küzdött a maga
módján, miközben politikai és szakmai oldalról egyaránt bírálták. Mérlegen a
jegybank éléről március elején távozó Járai Zsigmond teljesítménye.



Fotó: Somorjai László

Járai Zsigmond a Budapesti Értéktőzsde éléről került 1998-ban, az
Orbán–Torgyán-kormány indulásakor a pénzügyminisztériumi bársonyszékbe. Nevéhez
köthető a 2000-ben „kitalált” kétéves költségvetés, amely – részben már a
választásokra készülve – több ponton is fellazította a szigort. Kormányzati
támogatással 2001-ben elfoglalta a távozó Surányi György jegybankelnöki székét.
Szakmai körök rögtön „feljajdultak”, hiszen Járai miniszterelnöktől függő
kormánytagból rövid úton vált a független jegybank elnökévé. Mivel egyszer sem
határolta el magát múltjától, a rendkívüli módon átpolitizált magyar közéletben
örök támadási felületet jelentett: szinte bármit mondott – akár jogos bírálatot
is –, az ellenzék szócsöveként tekintettek rá. Ily módon jegybankelnöksége hat
évében állandósult a feszültség a kormánnyal, ami példátlan a rövid magyar
demokrácia történetében.

Járai időszakára esett a forint árfolyamsávjának kiszélesítése, a hitelt
vesztett költségvetési politikára ráerősítő spekulánsokkal folytatott „harc”,
erős árfolyammozgások, a magas kamat, az infláció fokozatos és jelentős
csökkenése. Járai nevéhez kötődik a Monetáris Tanács, az irányadó jegybanki
kamatot meghatározó testület életre hívása. Az elnök „átszabta” a jegybank
szerkezetét, felére csökkentette a főosztá-lyok számát, több száz fővel
csökkentette a létszámot......

"Beledöglünk"

Szakmailag indokolt kritika, politikai motiváltsággal vegyítve: így
jellemezhető röviden Járai Zsigmond hatéves jegybankelnöksége – mondta a
Heteknek Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. „A
monetáris politika nagyon nehéz időszakát élte az elmúlt években: a
jegybankelnöknek egyfajta laza és hitelét vesztett költségvetési politikához
kellett megtalálnia a megfelelő módszert, ám megítélésem szerint Járai
tevékenységében az ideálishoz képest túltengett a szakmai ortodoxia, azaz a
tankönyvízű lépések, valamint a realitások figyelmen kívül hagyása, s emellett
politikai befolyás is érezhető volt” – mondta a vezérigazgató-helyettes. Karsai
Gábor szerint Járai monetáris politikájában kissé csőlátású volt. Vitatható az
infláció leszorítását mint a jegybank fő célját az irracionalitásig érvényesítő
igyekezete, illetve az erős forint és magas kamat politikája is – szögezte le.



Karsai Gábor

A lapunknak nyilatkozó Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt.
elnök-vezérigazgarója is helytelennek tartja azt a fajta ortodox monetáris
politikát, amellyel Járai megpróbálta túlerősíteni a forintot: 2003-ban az euró
250 forint alá gyengült, ami tartósan hátrányos helyzetbe hozta a hazai exportőr
vállalatokat, sőt meggyorsította a textil- és bőripari cégek válságát. Ez
szakmai hiba Járai részéről – mondta Lengyel László. A vállalkozói szférát oly
mértékben irritálta a jegybank árfolyam-politikája, hogy a Munkaadók és
Gyáriparosok Országos Szövetsége lemondásra szólította fel az elnököt. A
feszültség egyre nőtt, míg a kormány össztüzet zúdított Járaira, őt hibáztatva a
kialakult helyzetért. Gyurcsány Ferenc így összegezte a problémát: „beledöglünk
az erős forintba”. A spekulánsok kihasználták a kormány és az MNB között beállt
feszültséget és az évről évre elszabaduló költségvetési hiányt, és több ízben is
támadást intéztek a forint ellen.

Ijesztő

A magyar költségvetési politikát komoly hitelvesztés érte a
Med-gyessy–Gyurcsány-kormány idején. Évek távlatában sem sikerült tartani a
költségvetési számokat, az ügyek „elfogyasztottak” két pénzügyminisztert,
módosítani kellett az euró bevezetésének dátumát. Hitelét azonban nemcsak a
kormány vesztette el, hanem – furcsamód éppen a hiteltelenségre gyakran rámutató
– jegybankelnök is, mégpedig a riogató, túlzó, érzelmektől sem mentes
megnyilvánulásai miatt. Egy közéleti személy hazaárulónak titulálta Járait,
miután egy lapnak azt nyilatkozta: „Magyarország pénzügyi szempontból a világ
egyik legsebezhetőbb gazdasága.” Az egész közgazdászszakmát sikerült
megsértenie, amikor azt javasolta, hogy a költségvetés valós állapotának
tisztázása érdekében a Valutaalap segítségét kell kérni. Járai ellehetetlenült
helyzetét külföldi lapok is megfogalmazták. A Bloomberg hírügynökség szerint a
jegybankelnök megnyilvánulásaival elijesztheti a befektetőket, mert túlságosan
messzire megy kritikus megfogalmazásaival.



Lengyel László

Talán ezért is fordulhattak elő olyan esetek – emlékeztetett Karsai Gábor –,
hogy amikor Járai a forint gyengülését prognosztizálta, erősödött a magyar
valuta: egyszerűen nem volt mértékadó az előrejelzése. Lengyel László is Járai
súlyos hibájának tartja, hogy nem tudott jegybankelnöktől elvárhatóan
megfontoltan, mértéktartóan nyilatkozni, hiszen ezzel nemcsak a saját
pozícióját, hanem az MNB helyzetét is ellehetetlenítette. Mi lehet annál
rosszabb egy bankelnök számára – tette fel a kérdést Lengyel –, mint ha a
pénzpiacok nem veszik figyelembe a megnyilvánulásait?

Karsai Gábor szerint az alapvető probléma az, hogy Járai politikai jellegű
megnyilvánulásai kikezdték kritikájának szakmai alapjait: noha számos bírálata
indokolt volt a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, ám az ellenzéki
retorikával megegyező megnyilvánulásai erodálták hitelességét.

Célkeresztben

Egészen másként látja a helyzetet Cséfalvai Zoltán egyetemi tanár. A Fidesz
gazdaságpolitikusa szerint nem azért nem reagált a piac Járai elszólásaira, mert
nem méltatta figyelemre, hanem azért, mert a piaci szereplők a szakmai munkát
figyelik: a jegybank vezetőjének a döntéseire, tetteire és nem a beszédeire
kíváncsiak. Cséfalvai meggyőződése, hogy a piac a helyén kezelte az elnök
elszólásait, bár – tette hozzá kérdésünkre – ezek kétségtelenül nem voltak
minden esetben szerencsések.

Cséfalvai szerint Járai Zsigmond munkája eredményesnek mondható. Bár folyamatos
politikai támadás közepette volt kénytelen dolgozni, a rossz költségvetési
politika mellett a jegybank volt az egyedüli, amely stabilitást tudott
biztosítani az országnak. A kormány az elmúlt hat évben nem volt a jegybank
partnere, ennek ellenére mind az infláció csökkentésében, mind a forint
stabilitásában sikerült eredményeket elérni.

Külföldi lapok járairól

Járai Zsigmond „vesztes országnak” nevezte Linzben Magyarországot, amely „az
új EU-tagállamok között immár az utolsók közé tartozik, miközben korábban még
azt lehetett gondolni róla, hogy az elsők között vezetheti be a közös valutát”.
(AFP)

„Járai Zsigmond olyan heves és gyakori támadást intéz a kormány ellen, az
egyébként valóban katasztrofális helyzete miatt, hogy a figyelmeztetéseit a piac
jórészt már figyelmen kívül hagyja.”

(Financial Times)

„A magyar kormány és a jegybank között az államháztartás kapcsán kialakult
konfliktus elijesztheti a befektetőket. Az elemzők arra is rámutatnak, hogy
Járai megszólalásai jellemzően a kormány kritikáit jelentik, és bár a jegybankok
általában szidják a kormányt, az MNB első embere »túl messzire megy«.”
(Bloomberg)

Járai Mitmond

„Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a magyar gazdaság valószínűleg már
összedőlt volna a jelenlegi fenntarthatatlan gazdaságpolitikai pálya miatt, ha
az ország nem lenne az Európai Unió tagja.” (2004. december 19.)

„Én reformot nem látok, össze-vissza kapkodást igen. Az ár- és adóemeléseket
reformnak nevezni enyhén szólva szómágia.” (HBLF-ICEG EC konferencia)

„A magyar forint napjainkban a világ egyik legsebezhetőbb valutája, ezért a
monetáris politika komoly kihívások elé néz, várható, hogy a jövőben tovább kell
szigorítani a monetáris kondíciókon.” (Német–Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara)

„A magyar gazdaság állapota leginkább az infarktus előtt álló beteghez
hasonlítható.” (Heti Válasz)

Olvasson tovább: