Kereső toggle

A stabilitás ára

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Monetáris Tanács keddi ülésén – idén ötödször – az irányadó alapkamat
emelésérol döntött, így annak értéke 8 százalékra emelkedett. Szakértok szerint
a kamatemelés menetrend szerint, ugyanakkor a többek által várt mértéknél
enyhébben következett be.

Az elmúlt négy hétben a hazai fizetoeszköz könyvelhette el a legjelentosebb,
közel 6 százalékos erosödést a régióban, maga mögé utasítva a lengyel zlotyit és
a szlovák koronát is. Az eros forintot még az október 23-ai zavargások is csak
kis mértékben ingatták meg. Egy enyhe keddi gyengülést követoen még aznap a
korábbi szint közelébe erosödött a nemzeti valutánk. A konvergenciaprogram
részeként bevezetett áfaemelés, az energiahordozó- és a közszolgáltatási árak
növekedésének hatásai azonban a vártnál korábban, már szeptemberben jelentkeztek
az inflációs mutatókban. Több szakérto ennek hatására 6,4 százalékos inflációra
számít az év végéig. A jegybanki kamatemelés elsodleges célja az infláció
„kordában tartása”, illetve középtávú csökkentése, a stabilan eros
forintárfolyam pedig az infláció leszorítását segíti elo.



Fotó: S. L.

Trippon Mariann, a CIB Bank Zrt. vezeto elemzoje kérdésünkre elmondta: a
forint erosödésének ténye nem, annak mértéke azonban meglepte a szakmai köröket.
A folyamatban egyaránt fontos szerepe van a belso és a külso faktoroknak. Belso
katalizáló eroként a konvergenciaprogram elfogadása, a reformok melletti
elkötelezettség és a parlamenti bizalmi szavazás pozitív eredménye említheto. A
külso faktorokhoz az elmúlt hetek befektetoi optimizmusa a feltörekvo piacok
iránt, a globális recessziós hangulat csillapodása, és nem utolsó sorban az USA
gazdasági lassulásában rejlo kockázatok megszunése tartozik. Trippon Mariann
osztja azt a véleményt, miszerint az utcai harcoknak nem lesznek hosszan tartó
pénzpiaci kihatásai, amennyiben Magyarországon nem következik be kormányválság.


A vezeto elemzo szerint a Monetáris Tanács keddi döntése nem volt váratlan a
magas inflációs mutatók ellenére sem, inkább annak mértékérol folytak elozetes
viták. A jegybank célja, hogy 2008-ra az infláció 3 százalékra csökkenjen, s
addig nyilvánvalóan élni fognak a kiigazítás adta lehetoségekkel. Az átlagember
számára a jegybanki kamatemelés közvetlen pozitív hatását a kereskedelmi
bankokba is begyuruzo magasabb megtakarítási kamatláb jelenti. Negatív hatása a
forintalapú hiteleket terhelo kamatok emelkedése. Ennek érdemi hatása viszont
csekély, mivel a lakossági hitelek többsége svájci frank és euróalapú.

A makrogazdaságra vetítve a kamatemelés pozitív hozadéka az inflációcsökkenés és
árstabilitás elérése. Negatív hatása a költségvetés kamatkiadásainak a
növekedése. A Pénzügyminisztérium (PM) honlapján közzétett, 2006-os évre
vonatkozó államháztartási mérleg szerint a tervezett kamatkiadások összesen 822
milliárd forintot tettek ki. Ám a PM október közepén készült prognózisa szerint
ez az összeg év végéig eléri a 950 milliárd forintot. Jóllehet ebben az évben
további kamatemelés várható, szakértok sora valószínusíti 2007-ben az irányadó
kamat csökkenését.

Olvasson tovább: