Kereső toggle

Nagy buli, nagy üzlet

Milliárdokat hoz az állam konyhájára a Sziget

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Ha nem kell drog, akkor tíz-tizenkétezer forintból megúszható egy nap a
Szigeten – állítja egy pesti főiskolás. – A napijegy idén már hatezer, azután
evés-ivás, aztán még több ivás, cigi, miegymás, és pár nap alatt elment a nyári
kereseted. De egyre professzionálisabb is az egész.” Az egykor Diáksziget néven
induló kezdeményezés, amely 14 évvel ezelőtt deklaráltan a hivatalos könnyűzenei
főáramlatok, azaz a mainstream ellenében szerveződött, mára sokak szemében maga
lett a mainstream.



Fotó: archív

„A fiatal divatmajmok a Szigetre járnak lázadozni a szülők pénzén” – írja egy
szigetelő chatelő, és a felmérések szerint nem jár meszsze a valóságtól.
Közép-Európa legnagyobb kulturális fesztiválja konszolidálódik, zömében 18–30 év
közötti, részben tini és harmincas középosztálybeliek fordulnak meg az
eseményen. Igaz, sokan álruhában, a legszakadtabb öltözetben jönnek, kivédendő a
lopásveszélyt. Évről évre egyre több a külföldi is, tavaly már minden ötödik
vendég az volt, és aránylag sokkal többet is költöttek, mint magyar sorstársaik.
A 200 ezres látogatószám mellett a FISZ adatai szerint országosan 100-150 ezer
főnyi a nyári diákmunkások száma, s nyilván nem mindenki a Szigetre hajt. A
fesztiválozók jelentős része tehát szülei pénzén lazító diák.

A fesztivál évről évre rekordot produkál mind nézőszám, mind költségvetés
tekintetében, s lassan el is éri korlátait. Az utóbbi években 50-60 milliós
nyereséggel záró rendezvényt nemcsak kulturális, hanem immár gazdasági és
turisztikai értelemben is sikerként könyveli el Kali Zoltán, a tavaly felmérést
végző KPMG cég szakmenedzsere. A 2005-ös Sziget Fesztivál látogatói összesen 6,3
milliárd forintot költöttek el. A rendezvény által generált bruttó hazai termék
meghaladta a 3 milliárd forintot, míg a becsült adóbevételek (áfa, jövedéki adó,
szja) megközelítőleg 1,3 milliárd forintot tettek ki. A szervezők panasza
szerint az állam jócskán leveszi a maga hasznát, miközben a tavalyi 111 milliós
állami támogatás helyett idén már csak mintegy 100 milliós juttatásban részesül
a rendezvény. Ugyanakkor egyes vélemények szerint a főváros több százmilliós
támogatást nyújt azzal, hogy ingyen bocsátja rendelkezésre a helyszínt, a
programra igyekvőknek félárú kedvezményt kínáló MÁV-ról és GYSEV-ről nem is
szólva. Az állam 100 milliója egyébként prevenciós célokra és komolyzenei
szolgáltatásokra megy el úgy, hogy minden forinthoz kettőt még hozzátesz a
Sziget.

Az 1993-ban mindössze 26 milliós ráfordítással induló Diáksziget idei
költségvetése 2,25 milliárd forint – tudtuk meg a Sziget Kft.-től –, aminek 27
százaléka szponzoroktól, 5 százaléka vendéglátásból, 4 százaléka állami
támogatásból, 64 százaléka pedig a jegybevételből kell hogy megtérüljön. Ez a
naponkénti látogatók tavalyi, közel 400 ezres összlétszámát feltételezve is 6
ezer forintos napi és 25-30 ezer forintos hetijegyárak mellett teljesíthető
csak, ami 20 százalékos áremelést jelent tavalyhoz képest.

A nemzetközi viszonylatban is monstre esemény a mindent egy helyen praktikus
elvén alapul: idén napi 200 programmal, 44 országból érkező 252 nemzetközi és
további 500 hazai programmal 66 helyszínen várják a nagyérdeműt. A rajongók még
az idei jegyárak mellett is olcsóbban jönnek ki így – különösen a külföldiek –,
mintha a fellépő kurrens zenekarok koncertjeire külön-külön lennének kíváncsiak.


Bizonyos szempontból a Sziget kinőtte korlátait: a marketingbüdzsé és a
látogatószám nem tágítható tovább, és a vendéglátásból sem remélhető érdemi
bevételnövekedés. Hiába a szabott italárak (60 Ft egy deci üdítő, 90 Ft egy deci
bor, 320 Ft fél liter sör), a fizetős szolgáltatások árfekvése köztudottan magas
– s már nemigen lehet tovább srófolni. A nemzetiségek konyhájánál például egy
adag pirított tészta már három éve is 1000 forintot kóstált, egy szelet
zsíros-hagymás kenyér pedig 300 forintos áron kapható. Márpedig a sok italra
enni is sokat kell. Mindenesetre a szolgáltatás javul: a mérhetetlen por és
sárdagonya elkerülésére idén a szigetépítők rengeteg mennyiségű műanyag és
faburkolatokat fektettek le, a nagyszínpad előtt pedig füvesítették a terepet.

Egy valami kétségtelen: az állam csak jól járhat a Sziget felfutásával. Egyrészt
idegenforgalmi és kulturális szempontból növekszik hazánk ilyen-olyan ismertsége
külföldön. Másrészt a KPMG becslése szerint – az adózási, a jogszabályokat és a
látogatói napok számát változatlannak feltételezve – 2008-ra a fesztivál által
generált adóbevételek elérik az 1,4 milliárd forintot, a GDP-hozzájárulás a
3,545 milliárd forintot, a látogatók összköltése pedig a 6,819 milliárd
forintot.

Statisztikai adatok az évek tükrében

Év \'93 \'94 \'95 \'96 \'97 \'98 \'99 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
ddd
Látogatók száma mindösszesen
  43000 143000 173000 206000 260000 266000 297000 324000 361000 355000 351000 369000 385000
 
Elővételes hetijegyek között a külföldiek %-os aránya
  0 15 15 30 35 50 55 60 60 60 60 60 50
 
Összköltségvetés (millióFt)
  26 120 145 180 200 290 420 580 900 1050 1200 1450 1850 2250
 
Hetijegyek elővételes ára (Ft)
  1800 1800 2500 2800 5000 6000 7000 8000 10000 12000 14000 16000 20000 24000
 
Napijegyek ára (Ft)
  300 300 500 700 800 1200(800) 1500 2000 2500 3000 3500 4000 5000 6000

Olvasson tovább: