Támad a tőzsdecápa

Fotó: AP

Soros György 27 millió dollárt, azaz mintegy 6 milliárd forintot tett le a demokraták oldalán a legutóbbi elnökválasztáson, hogy megakadályozza Bush elnök újraválasztását. Ez nem túl nagy összeg Soros számára, ugyanis alapítványának éves költségvetése 400 millió dollár, a szándéka mégis komoly. A választásokon nem sikerült megakadályozni Bush sikerét, mára azonban az amerikai társadalom jelentős része szembefordult az elnök politikájával. Soros ezt a hátszelet próbálja meglovagolni, és legújabb könyve, a The Age of Fallibility nem másról szól, mint a Bush-adminisztráció kőkemény kritikájáról.
Soros szerint az elnök nincs birtokában az abszolút igazságnak, ezért megtévesztő részéről úgy fellépni, mint aki pontosan tudja a választ a világ kríziseinek megoldásában. A terror elleni háborút, így az iraki beavatkozást is fiaskónak tartja a neves üzletember, mivel szerinte éppen az ellenkező hatást érte el Amerika, mint amit szeretett volna. „A terroristák ártatlan embereket ölnek politikai célokból. A terror elleni háborúban az ellenség megfoghatatlan, ezért nagyon sok az ártatlan áldozat, több, mint egy »hagyományos« háborúban. Ezzel a terroristák célja valósul meg, rengeteg ártatlan ember hal meg politikai okból, ami gerjeszti a világban az Amerika-ellenességet – véli Soros. – Ez komolyan veszélyezteti a demokráciánkat és a nyílt társadalmat.”
Kőkemény kritikái ellenére Soros az USA-t egy olyan demokratikus országnak tartja, ahol mindenki szabadon, retorziók nélkül mondhatja el véleményét, éppen ezért él ő is Amerikában. A Newsweek azon kérdésére, hogy támogatná-e most az amerikai csapatok iraki kivonulását, határozott nemmel válaszolt. Nem lenne időszerű most egy polgárháborús helyzetben kivonni az amerikai csapatokat, hiszen ez olyan mértékű regionális háborúhoz vezethet, ami az egész Közel-Kelet stabilitását veszélyezteti. A Közel-Keleten amúgy is instabil a politikai helyzet, de Soros szerint az USA hibás nemzetközi fellépése következtében ez most már az egész világról elmondható.
Az üzletember amiatt is bírálja a republikánusokat, mivel azok nem vetnek gátat a tőkepiacok „vadkapitalista” folyamatainak, és nem szabályozzák azt a folyamatot, amely során a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. A New York Times egyik újságírónője egyszer ironikusan arra emlékeztette Sorost, hogy a kapitalizmus jelenlegi rendszeréből kevesen húztak nagyobb hasznot, mint ő maga. A tőzsdeguru ezt készséggel elismerte, sőt azt is, hogy ő maga is elvesztené vagyonát, ha az általa javasolt tőkepiaci szabályozás érvénybe lépne. Slavoj Zizek szlovén filozófus többek között az ilyen mondataiért nevezte Sorost „liberális kommunistának”. Kérdés, vajon engedné Soros, hogy csődbe menjen csak azért, hogy neki legyen igaza? Soros szerint az ő pénze arra jó, hogy nézeteire odafigyeljenek, mert ha csak egy egyszerű értelmiségiként mondaná ugyanezeket, senki nem venné komolyan, így viszont vagyona biztosítja számára a pódiumot.
A milliárdos szerint a globális energiaválság hosszan el fog húzódni, ugyanis politikailag instabil, megbízhatatlan országok – mint Irán, Venezuela vagy akár Oroszország – birtokolják az egyre fogyóban lévő kőolaj- és földgázkészletek jelentős részét. Soros az amerikai gazdasággal sem elégedett, szerinte fokozatosan véget fog érni az amerikai fogyasztók túlköltekezése, ami jelenleg az egész világgazdaságot energizálja. Öt százalékkal többet költenek az amerikaiak, mint lehetne. Ha spórolni kezdenek, akkor az egész világgazdaság lelassul.