Fotó: Szüle Krisztina
Bár a gazdaság helyzetét az olaj világpiaci ára határozza meg, a gáz és a
bányászat is jelentos összeget hoz a „konyhára”. 2005-ben a nem olajból származó
bevétel 12 milliárd dollár volt. Irán rendelkezik a világ legnagyobb cink- és a
második legnagyobb rézkészletével. Ezen kívül jelentos – de ez idáig
kiaknázatlan –, a vas-, uránium-, grafit-, magnézium-, szén- és aranykészlete.
Irán gazdasági tevékenységét nagyrészt az állam irányítja, a privát szférát
kisvállalkozók, kézmuvesek, gazdálkodók alkotják. A nagy szárazság miatt
jelentosen csökkent a búza-, illetve rizstermés, bár a Kaszpi-tenger mellett
elterülo termoföldek értékesebbek: itt gabonaféléket, rizst, gyapotot,
gyümölcsöt és teát termesztenek. A leginkább a pályakezdoket érinto munkanélküli
ráta 30 százalékos, a nemrégiben megemelt minimálbér összege 160 dollár.
A külföldi tokebefektetések annak ellenére csökkennek, hogy Irán EU-orientált
külgazdasági politikát folytat: az EU több milliárd euró értéku hitelt és
exporthitel-garanciát nyújt Iránnak. Az egy évvel ezelott üstökösként megjelent
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök elodje, Khomeini ajatollah reformjait követve
próbál – korlátozott lehetoségek között – az ország helyzetén javítani. Az
amerikai Hoover Intézet szerint azonban az ultrakonzervatív elnök megválasztása
és a politikai bizonytalanság miatt tavaly óta 200 milliárd dollárnyi toke
menekült ki az országból, több ezer cég pedig külföldre költözött.
Irán a szigorú eloírások és megszorítások csökkentésével, visszavonásával
szeretné a térségbe visszacsalogatni a külföldi befektetoket. A egységes
középosztálylyal bíró közel-keleti állam gazdasága növekvo tendenciát mutat,
mégis az infláció és a munkanélküliség kérdése „Damoklesz kardjaként” lebeg a
modern Irán felett. Az egyik iráni hírújság júliusi számában gazdasági szakértok
a közeljövoben bekövetkezo hiperinflációt prognosztizálnak.
Irán 2007 tavaszára 60 milliárd dollár bevételre számít az olajexportból.
Ahmadinezsád miniszterelnök elsöpro reformokat ígért: az olajból befolyt pénzbol
kész több támogatást nyújtani a szociális szolgáltatások terén, valamint olyan
területekre készül befektetni, mint a gépjármualkatrészek, elektronikai eszközök
gyártása, illetve a nukleáris technológia.
A Biztonsági Tanács országai és Németország június 6-án gazdasági és diplomáciai
kedvezményeket ajánlott Iránnak, amennyiben a perzsa állam felhagy az
urándúsítással. Teheránban augusztus végére ígértek hivatalos választ. George W.
Bush amerikai elnök jelezte, nem várnak az irániak válaszára két hónapot. Az
elnök korábban többször is utalt rá, hogy a válságot akár katonai eszközökkel is
megoldják. A száz dollárt is elérheti egy hordó olaj ára, ha Irán beveti az
olajfegyvert – fenyegetett a teheráni kormányszóvivo. Közlése szerint hazája
csak végso esetben – egy atomlétesítménye elleni támadás esetén – veti be az
olajfegyvert.
2006. 07. 28. (X/30)
