Kereső toggle

Kóros és káros

Kis magyar mutyi

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lakáskeresőben vagyunk, jó lenne egy kertes kis ház a fővárosban. Egyik nap
elénk kerül egy helyi újság, benne a hirdetés: 30 négyzetméteres új építésű ház
150 négyszögöles kerttel, kertvárosi övezetben, 15 millióért eladó. Tárcsázzuk a
számot, magánszemély jelentkezik. Gyorsan születik a döntés, ezt látni kell!

Megérkezünk. Közvetlenül a patak mellett, tökéletes idill, csönd, csicsergő
madarak, virágoskert, egyszobás, de tágas kis kőház, kívül-belül barátságos
minden. Alkudni is lehet. Mi kell még?



Utcai feketepiac. Az államot kikerülni nem szégyen

Fotó: Rónai András

 Például csatorna. Kiderül, hogy az nincs. „Az meg minek?” – húzza fel a
szemöldökét a házigazda. Mutatja, milyen egyszerű a megoldás: itt a derítő, ott
a motoros szivattyú, a kert mellett meg a patak, na oda megy a szennylé. Hogy a
szomszédok mit szólnak hozzá? „Tömlők vezetnek át mindkét telekszomszédhoz, az ő
szennyvizüket is átszivattyúzzuk a patakba!” Tovább szemlélődünk, kiderül, hogy
a házban minden – bojler, fűtés – villannyal megy. Megkockáztatjuk: nem drága ez
egy kicsit? „Már mitől lenne drága? – kérdez vissza a tulajdonos, miközben
hitetlenkedve szemlél minket. – A villanyóra kint van – magyarázza, mintha
gyengeelméjűeknek beszélne –, a házba pedig két vezetéken jön az áram. A
mérőórán keresztül minimális a fogyasztás, a havi számla potom összeg. A valódi
áramfogyasztás a másik vezetéken zajlik, de a házba soha nem jön leolvasó.
Biztonságos a rendszer, anno a közmű szakembere szerelte meg nekünk.”
Csodálkozunk: nem feltűnő, hogy náluk milyen kicsi a fogyasztás? „Már hogy lenne
az – válaszol a tulaj –, amikor az egész utca így csinálja?” Nézzük a házat:
tessék mondani, lehet ezt az épületet bővíteni? Már nem is csodálkozunk a
feleleten: persze hogy lehet. De itt a patakpart mentén építési tilalmi övezet
van, nem? Vendéglátónk válaszul csak körbemutat: közvetlen a part mentén,
ameddig a szem ellát, egymás mellett sorakoznak a többgenerációs lakóházak.

Lassan felfogjuk: ha szeretünk nyugodtan aludni, és amit lehet, szabályosan
csinálni, akkor az egész körzetet lebuktathatjuk. Nem kis ár az olcsóságért.

***

„Az illegális építkezések aránya érdekli Magyarországon? Jó kis témába nyúlt
bele, erre még becslések sem léteznek. A kirótt bírságok ugyanis csak halvány
töredékét képezik a visszaéléseknek” – reagált érdeklődésünkre Csanádi Béla, az
Építési és Építésügyi Szakmai Testület elnöke, s hasonlóképpen vélekedett a KSH
egyik statisztikusa is. Kissé sarkítva: ami ma felépül, az megmarad. A
települési önkormányzatok forráshiány miatt a rendeletek betartatását – így a
bontásokat – sem képesek elvégezni. A szakemberek szerint a kiróható bírságok
többnyire aránytalanok a beruházások volumenéhez képest, mondhatni beépülnek a
négyzetméterárba.

Az építtető utólag is kérhet fennmaradási engedélyt, és többnyire meg is
kapja. Az engedély nélküli építkezéseknél még gyakoribbak a legális
építkezésekkel kapcsolatos szabálysértések. Az ÉÉSZT állásfoglalása szerint
minden eddiginél mélyebbre süllyedt ma az építési fegyelem, az engedély nélküli
vagy szabálytalan építkezések száma jelentősen megnőtt hazánkban. Az
önkormányzatoknál működő építésügyi hatóság szakmailag felkészületlen és magára
hagyott, sem a hatósági ellenőrzés, sem az építésfelügyelet nem működik.

***

A hat hazai áramszolgáltatónak az összes áramlopás a legalacsonyabb áron
számolva is több mint tízmilliárd forint éves hiányt jelent országos szinten. Ez
azt jelenti, hogy az öszszes villamosenergia-fogyasztás 4 százaléka ismeretlen
helyen tűnik el – úgy, hogy az áramlopás közel felére csökkent az elmúlt öt
évben – tájékoztatott Boross Norbert, az ELMŰ és az ÉMÁSZ szóvivője.
Megfigyelhető, hogy inkább kevesen, de többet lopnak, bár előfordul, hogy egész
utcák is lopják az áramot, különösen egyes régiókban. A „szabálytalan vételezés”
többségét nem nagyvállalati, hanem leginkább olyan kisipari vagy lakossági
fogyasztás teszi ki, ahol a jelentős felhasználásból adódóan nagy a kísértés:
fűtött úszómedence, ipari műhely stb. működik. Ezt támasztja alá az a tény is,
hogy egy villanyvezeték megfelelő „átszerelésének” költsége ma százezer forintra
rúg.

***

Az illegális szennyvízbevezetés meglehetősen elterjedt gyakorlat a főváros
számos patakja és esővízkivezető csatornája (árka) esetében – tájékoztatott Makó
Magdolna, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. környezetvédelmi osztályának
vezetője. Az anyagi kár nehezen mérhető, s a környezetszennyezés is jelentős:
miután nincs előtisztító rendszer, így minden szenny egyenesen a felszíni
vizekbe kerül. Rendszeres méréseik szerint a Dunába torkollva a patakok
vízminősége sokkal rosszabb, mint a fővárosba érkező szakaszokon, pedig ott is
rosszak a mutatók. A tarthatatlan helyzet remélhetőleg javulni fog július
1-jétől, a talajterhelési díj bevezetésével, miszerint a fogadott víz alapján
mindenkinek el kell majd számolni a szennyezéssel is. Az ÁNTSZ vizsgálatai
alapján más országrészekben, így a Balaton környéki patakokban is kimutatható az
illegális szennyvízbevezetés gyakorlata.

Olvasson tovább: