Kereső toggle

Vigyázat, csalnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy több száz milliárd forintos piacon biztosítók és biztosítottak között is nagy a kísértés a visszaélésekre. 

A biztosítótársaságok – amelyeket sokan fejőstehénnek néznek – kőkeményen profitorientáltak, és érdekeik védelmében néha nem teljesen törvényes dolgokat is megtesznek. 



Fotó: Somorjai László

Egy Budapesten élő kettős állampolgárnak az utóbbi 10-15 évben közel 40, nagy anyagi kárral járó autós balesete volt, szerencsére személyi sérülés nélkül. A biztosítótársaságok szerint a karambolokban mindig ő a vétlen, ezt rendőrségi jegyzőkönyvek is igazolják. Ügyfelük kizárólag nagy értékű, német rendszámú gépkocsikat zúz le, ilyenkor a jogszabály szerint a telephely szerinti, vagyis a németországi kártérítési költséget kötelesek kifizetni, amely többszöröse a hazainak. Mivel javítási számla bemutatása ebben az esetben nem kötelező, fennáll az esetleges hazai javítások gyanúja. A vele karambolozók szerint olyan érzésük volt, hogy K. elháríthatta volna a baleseteket, de nem tette, inkább beléjük ment. Ezért a biztosítók mindig perre viszik az ügyet, melyet rendre el is veszítenek, mivel „peches” ügyfelük – aki egyébként közlekedési mérnök, elméleti és gyakorlati oktató – időközben elvégzett egy gépjármű-szakértői iskolát, és az idevonatkozó jogszabályok is a kisujjában vannak. A minden bizonnyal hazai balesetrekorder férfi, aki saját bevallása szerint mindig betartja a közlekedési szabályokat, a balesetekről azt mondja, hogy képességein felül, kockázatos manőverek árán nem tudja korrigálni mások figyelmetlenségét, hibáit. Arról pedig igazán nem tehet, hogy a németországi autójavítás díjai magasabbak a magyarországinál.

L. M. egy nemzetközi biztosítótársaság gépjármű-kárrendezési osztályán dolgozott, a közelmúltban hagyta ott a cégét. 

Miért is? 

– Gyomor kell ahhoz, amikor az ügyfél a szemembe hazudik, pedig mind a ketten tudjuk, milyen trükköt alkalmaz fiktív kárbejelentéskor, hogy kisebb-nagyobb pénzhez jusson. Másrészt a biztosítási intézmények sem ma született bárányok, sokféle praktikát alkalmaznak a károsultakkal szemben, akik kényszerből belemennek ebbe. 

Például?

– Ha valaki összetöri az autóját, és a javíttatásról számlát nyújt be a biztosítónak, azt a casco alapján általában vita nélkül kifizetik. Sokan viszont nincsenek olyan helyzetben, hogy megelőlegezzék a javítást, ezért a biztosító becsül egy összeget, a kárérték hatvan százalékát vagy kevesebbet, majd aláíratnak 

az ügyféllel egy olyan papírt, amelyben lemond minden jogáról. Többek között a kártérítés megtámadhatóságáról. Pedig a polgári törvénykönyv szerint
olyan helyzetbe kellene hozni a károsultat, mintha nem érte volna őt kár. 

Nem perelnek az emberek?

– Százból egy! Normális ember, ha teheti, elkerüli a bizonytalan kimenetelű, évekig tartó pereskedést. 

Kik a biztosítási nyomozók? 

– A külsősök között vannak egykori rendőrök, magándetektívek, de működik belső nyomozócsoport is. Az előbbiek anyagilag érdekeltek abban, hogy megfúrják a kárigényt: a díjazásuk a ki nem fizetett összeg bizonyos százaléka. Ezért aztán a károsultak összes személyi adatának a birtokában zaklatják az ügyfeleket otthon és a munkahelyen, és ha nem érik el őket, akkor a rokonoknál kérdezősködnek. Néhányan közülük a hatóság színeiben tetszelegnek, az ügyfelek egy része ettől megijed. Sokan nem tudják, hogy csak a cascós esetekben kötelező az együttműködés, de ha a kárrendezési igény a kötelező felelősségbiztosításon alapul, nem kötelesek szóba állni a nyomozókkal. 

Miért tálal ki mindezen információkkal? 

– A tisztességes emberek érdekében, akik bizalommal kötnek meg egy szerződést, de amikor kár éri őket, a biztosító vakaródzik, és megpróbálja húzni az időt. A gépjármű-kárrendezés éves összege 100 milliárdos nagyságrendű, becslésem szerint ennek minimum az egynegyede nem valós igény. A kis pénzekről sokan tudnak, hamar híre terjed a legújabb ügyeskedéseknek. A nagyobb trükkök és az ehhez kapcsolódó tetemes összegek mibenlétét azonban csak néhány tucat ember ismeri. A visszaélések felderítése ugyanakkor a tisztességes biztosítási szakemberek érdeke is, mert könnyű ezen a pályán megfertőződni.

Olvasson tovább: