A Fidesz azt állítja, a 2002-es kormányváltáskor 320 milliárd forint tartalékkal adták át az államkasszát. Mi az igazság?
– Az átadás-átvételkor nemhogy üresen állt a kassza, hanem erosen mínuszban volt. Az egész évre tervezett hiányt már júniusban túlteljesítették, ezt jegyzokönyv is rögzíti.
Az államadósság azonban nem csak a Fidesz szerint nott, hanem ez tény.
– Magyarország adósságállománya valóban nott, de arányosan azzal, ahogyan az ország GDP-je is bovült. Ehhez viszonyítva jelenleg is 57 százalékos a hiány, akárcsak 2002-ben. Az ország elore hozott bizonyos fejlesztéseket, és ehhez olyan hiteleket vett fel, melyek az adósságállományban is megjelennek. Egyébként ma az ország adósságállományának dönto részét nem az állam által felvett hitelek teszik ki, hanem a vállalkozások és a magánszemélyek által felvett hitelek.
„Ma minden magyar állampolgár 1,2 millió forinttal van eladósodva a saját hitelei felett” – Orbán Viktor visszatéro kampánymondatát idéztük.
– Mindent le lehet bontani személyekre, de ennek semmi értelme nincs, hiszen a hiteleket nem személyesen fizetjük viszsza, hanem a költségvetésbol, hosszú évtizedeken keresztül. Ez eddig is így zajlott, és ezután is így fog zajlani. Minden olyan ország, amelynek adóssága van, értelemszeruen folyamatosan fizeti az adósságterheket, miközben megújítja a hiteleit. Tévúton jár, aki nem vesz fel hiteleket, hiszen az ilyen ország fejlesztési lehetoségeket szalaszt el.
A közelmúltban négy nemzetközi hitelminosíto intézet is hátrébb sorolta Magyarországot. Nekik nyilván nincsenek politikai szándékaik.
– A visszaminosítésnek két oka van. Egyrészt sokkal kevesebb pénzt lehetett volna szétosztani az országban, ha a kormány a hitelminosítok igénye szerint dolgozik. Mi azonban elsosorban a polgároknak akarunk megfelelni.
A másik momentum: a két utóbbi leminosítés már erosen összefügg a féktelen választási ígérgetéssel. Az ellenzék ígéretei valóságos aggályt keltettek.
Szakemberek szerint a hazai gazdasági rendszer bármelyik pillanatban térdre eshet, és akár 350 forint körüli euróárral is számolhatunk.
– Egyetlen szakemberrol tudok, aki ilyen jellegu híreket terjeszt. Sajnos jelen pillanatban o a jegybank elnöke. Mi azonban határozottan cáfoljuk. Magyarország megkapta azt a bizalmat a nemzetközi pénzpiacoktól és az Európai Unió Bizottságától, amely a választásokat követo idoszakig nem fog olyan helyzetet eredményezni, amikor érdemben változna az euró árfolyama.
Ugyanakkor a szakmában mindenki tudja, hogy a választásokat követoen az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítása érdekében szükséges lesz intézkedéseket tenni. De a lakosságnak nem kell semmiféle „csomagtól” félnie.
Miért kerül ma Magyarországon egy kilométer autópálya megépítése közel kétmilliárd forintba, míg a környezo országokban sokkal olcsóbban építenek autópályát?
– A környezetünkben csupán egyetlen országban építenek autópályát, Horvátországban. Nézzék meg a horvát és a magyar pályák muszaki paramétereit! Horvátországban keskenyebbek, és nincsenek tíz kilométerenként lehajtók. Magyarországon versenyfeltételek között épülnek az autópályák, nincs kulisszák mögötti döntés. Ez az árszint alakult ki.
A Fidesz mégis arról beszél, hogy ezáltal egyesek extraprofitra tesznek szert.
– A Fidesz abból indul ki, hogy o adta oda az autópályák építési jogát egy szuk baráti körnek, egy általa kiválasztott vállalkozói rétegnek. Ez a vállalkozói kör ma is pályázik, és nyer is autópálya-szakaszokat, de pályáznak más vállalkozói körök is, akik nem háttéralkuk alapján, hanem valóságos versenyben nyernek és építenek autópályát Magyarországon. Jöjjön, aki ott olcsóbban tudja csinálni, nyerje meg a pályázatot, és építsen olcsóbban!
2006. 03. 10. (X/10)
