Kereső toggle

Irán: merénylet az olajár ellen

Terrorpénzek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Irán az olajkitermelés csökkentésére szólította fel az OPEC-országokat, mire az árak azonnal emelkedni kezdtek. Teherán megkezdte nyugati bankszámláinak kiürítését, hogy megelőzze azok zárolását. Irán külföldi bankszámlái egyszer már befagyasztásra kerültek 1979-ben, Khomeini diktatúrája idején. 

Irán gazdasági bezárkózása és ellenállása egy öngyilkos terrorakcióhoz hasonlítható, amely komoly károkat okozhat a világgazdaságnak, de elsősorban az iráni gazdaságot semmisíti meg. Teherán felszólította az OPEC-tagállamokat az olajkitermelés napi 1 millió hordóval történő csökkentésére. Az olajárak ennek hatására emelkedni kezdtek, és elérték az egy hónappal ezelőtti legmagasabb, 68 dolláros hordónkénti tarifát. Irán a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád vezetésével direkt szembe megy a Nyugattal, és az olajár felsrófolásával igyekszik büntetni az atomprogram miatt ENSZ-szankciókat kezdeményező országokat. Teherán váltig állítja, hogy atomprogramja békés célt szolgál, csupán energiaigényét fedezi. Ez nehezen hihető, mivel az ország a világ egyik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik. 

Irán emellett a világ negyedik legnagyobb olajexportőre, fő szállítója Japánnak, Dél-Koreának, Franciaországnak és Olaszországnak. Teherán a gazdag olajbevételekből feltehetően különböző terrorszervezeteket is finanszíroz. Ahmadinezsád egy hete tíz palesztin terrorszervezet, köztük a Hamasz és az Iszlám Dzsihád vezetőit is vendégül látta Teheránban. A "terrorkonferenciát" éppen a palesztin választásokat megelőző napokra időzítették. Az izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy tudomásuk szerint Teherán finanszírozta a legutóbbi Tel Aviv-i öngyilkos merényletet.

A költségvetésbe áramoltatott 15 milliárd dollárnyi olajbevétel fölött Ebrahim Sheibani, az iráni Központi Bank elnöke rendelkezik. Ennek az összegnek egy része – ami svájci és más európai bankokban volt elhelyezve – most kimentésre került. Sheibani természetesen nem árulja el, hová áramoltatta a pénzt. Egyes hírek szerint a 15 milliárd dollár egy része délkelet-ázsiai bankokba kerülhetett, hiszen a kamatbevételekről nem akar lemondani az iráni rezsim. 

A Nemzetközi Valutaalap szerint Irán összes valutatartaléka 30,6 milliárd dollárra tehető, ezenkívül közel 10 milliárd dollárnyi külföldi befektetéssel is rendelkezik, ami azonban jórészt nem mobilizálható. A brit Financial Times beszámolója szerint Olaszországban a római bíróság iráni számlák befagyasztására utasította a Banca Nizionale del Lavornót. Irán diplomáciai védelemre hivatkozva törvénytelennek minősítette a lépést. Milyen alapon lehet egy állam bankszámláit törvényesen zárolni? Az ok egy függőben levő bírósági döntés, mégpedig Irán felelősségéről három amerikai katona palesztin területeken történt meggyilkolásában. De lehetnek más indokok is. A Hezbollah katonai csoportja által 1983-ban az USA bejrúti követségén meggyilkolt amerikai állampolgárok rokonai felkérik az európai bíróságokat, hogy érvényesítsék az amerikai bíróság által megítélt 126 millió dolláros kárigényt, melyet az akciót szponzoráló Iránra rótt ki.

A Szaddám Huszein elleni nyugati fellépés is a külföldi számlái befagyasztásával kezdődött, ezután következett a katonai akció: vajon Irán esetében megismétlődik ez a folyamat?

70 dollár

A Barclay’s pénzügyi elemzője szerint a nyersolaj hordónkénti ára 70 dollár fölé emelkedhet az év végére.

Olvasson tovább: