Kereső toggle

Harc az Üdültetési Alapítványnál

Elnök kontra lázadók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A mintegy tízmilliárd forint évi forgalmat bonyolító Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány (MNÜA) hét kurátora az alapítvány elnökének fejét követeli. Pedig Karácsony Mihály elnöklete alatt az üdülési csekkek forgalma megötszöröződött, és míg 2002-ben ötezer, idén már százezer szociálisan rászorultat támogattak. A többnyire szakszervezeti szférából érkező kurátorok vádja, hogy Karácsony autoriter vezető. 

A történet a sokat vitatott egykori szakszervezeti vagyon utóéletéről szól. 1991-ben az Antall-kormány antikommunista retorikával kísérve bejelentette, hogy a szakszervezetektől (is) elveszi az ingatlanvagyont. A nyilvántartások szerint ekkor 365 darab szakszervezeti üdülő volt, melyek 95 százalékát – meglepetésre – nem a szakszervezetek, hanem az állam tulajdonolta, tehát tulajdonjogilag nem volt mit elvenni. A szakszervezetek, hogy maradjon "befolyásuk" az ingatlanok hasznosítására, azt a taktikát találták ki, hogy az ingatlanokat apportálják egy közös alapítványba. Az Antall-kormány elfogadta ezt a javaslatot, de azzal a kitétellel, hogy a kuratórium elnökét a kormány delegálja a mindenkori népjóléti miniszter személyében. Az alapító okiratot ezért úgy szerkesztették meg, hogy az elnök-miniszter jogai voltak a dominánsak. A kuratóriumba hat tagot a kormány és hat tagot a szakszervezetek delegálnak. Jelenleg is ez az alapító okirat érvényes. 

A Horn-kormány ideje alatt is a népjóléti miniszterek töltötték be a kuratóriumi elnöki posztot, a fordulat az Orbán–Torgyán-kormány idejében történt. 1998–2000-ben vizsgálatot indítottak számtalan területen, keresve az eltűnt, a "szocialisták által lenyúltnak" mondott állami vagyont. Vizsgálatokat indítottak az MNÜA-ban is. Egy "Karácsony-párti" kurátor elmondása szerint ekkor "bukásveszély" miatt 

a kuratóriumból eltűntek a "fajsúlyos" szakszervezeti vezetők, és helyükre nem annyira jelentős "mozgalmi" személyeket delegáltak. A Fidesz-kormány pedig Hajzer Lászlót, volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrfőkapitányt jelölte elnöknek. (Szocialista körökben már-már kőbe vésett teória, hogy Hajzer "nyomta fel" Baja Ferencet, a Horn-kormány környezetvédelmi miniszterét a zsurki vodkagyárügyben.) 

A jelenhez visszakanyarodva: több kuratóriumi tag is beszámolt lapunknak egy (a korábbiakban használt) alapítványi repülőgépről, továbbá gyanúsan magas költség? külföldi utakról, ennek ellenére a vizsgálatok "felmentették" az alapítványt. Egyébként az idők során egyre kevesebb ingatlana volt az alapítványnak, tevékenységének súlypontja az üdülési csekkek forgalmazására került át. 

2003-tól elnöke a kuratóriumnak Karácsony Mihály. Talán a miniszterekkel és minisztériumokkal ápolt jó kapcsolatainak köszönhetően egyfajta "aranykor" jött el az alapítvány életében, hiszen az addig 1,5-2 milliárd forint forgalmat lebonyolító cég 12 milliárdosra növekedett, az üdülési csekkek felhasználásának területe is kibővült a balatoni horgászengedélytől az állatkerti belépőkig, a kulturális intézményektől az egészségügyi szolgáltatásokig. Az üdülési csekk egy olyan béren kívüli juttatási fajta, melyet a munkaadók a mindenkori minimálbérig adómentesen vásárolhatnak dolgozóik részére. Ma már állami és magánvállalatok mintegy 500 ezer embernek nyújtanak ilyen szolgáltatást, "nagyvásárló" például a MÁV, a Magyar Posta, a Michelin és a Lufthansa. Az alapítvány az üdülési csekkek hasznát szociális támogatásra, fogyatékosokra, nagycsaládosokra költi. 

Mi akkor a probléma? Mátraházi István, a "lázadó kurátorok" szóvivője szerint az elnök fontos döntéseket hoz meg egyedül. Így például utólag tájékoztatta a kuratóriumot az alapítvány több tízmillió forintos költség? arculatváltásáról. Indokolatlannak tartják egy új, mintegy 500 millió forintba kerülő ingatlan megvásárlását, ahová az összes MNÜA "cég" összeköltözne, és szerintük meg kellene újítani a Nemzeti Üdültetési Szolgálat vezetőjének szeptemberben lejáró megbízatását. Kéréseik elutasítása miatt a "lázadó hetek" arra kérték a kancelláriaminisztert, hívja vissza Karácsonyt a posztjáról. 

Karácsony Mihály a Heteknek elmondta: mindig az alapító okirat szerint járt el, éppen ezért maga fordult az ügyészéghez, hogy vizsgálják ki, történt-e bármilyen törvénysértés. Mint fogalmazott, az erős elnöki jogköröket nem ő vindikálta magának, hanem a kilencvenes években szerkesztett alapító okirat "telepített" az elnökre ilyen jogokat. Karácsony úgy véli, a MNÜA forgalmának ugrásszer? növekedése őt igazolja.

Olvasson tovább: