Kovács László uniós biztos. Helyreállítani a bizalmat Fotó: K. S.
– Hogyan vélekednek brüsszeli kollegái a magyarokról?
– Az Európai Bizottság tagjainak egyértelm? álláspontja, hogy a magyar kormánynak határozott lépéseket kell tennie a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése érdekében, ami elengedhetetlen a magyar gazdaság- és költségvetési politika iránti bizalom helyreállítása miatt is. De e határozott vélemény mellett egyáltalán nem ellenséges vagy számonkérő a Magyarországgal kapcsolatos hangulat a bizottságban.
– Hanem milyen?
– Inkább jóindulatú, támogató. Szurkolnak Magyarországnak.
– Magunk között szólva, nem ciki ez ránk nézve?
– Nézze, a bizottság szinte hetente tárgyal valamely tagállamról az államháztartási hiány túllépése ügyében. A 25 tagországból több mint tíz hasonló cipőben jár. Nem abban különbözünk a többi tagállamtól, hogy miénk lenne a legnagyobb költségvetési hiány, hanem abban, hogy egyedül minket marasztalt el két ízben a bizottság. Azt azonban el kell mondanom Magyarország védelmében, hogy a két figyelmeztetés dacára nem tekintenek ránk úgy, mint valamiféle fekete bárányra. Felhívnám ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem önmagában a Pénzügyminiszterek Tanácsa vagy az Európai Bizottság elmarasztaló véleménye jár igazán veszéllyel, hanem az, hogy ezek hatására meginoghat a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság-, illetve pénzügypolitika iránt, és ez közvetlen károkat is okozhat. Ezért fontos, hogy a kormány haladéktalanul hozzon intézkedéseket.
– Milyen lépéseket tehet a kormány most, a költségvetés parlamenti benyújtása után, a választások előtt? Vissza kellene vonnia a büdzsé tervezetét, és újragombolnia a kabátot?
– Nem kell feltétlenül visszavonni a költségvetést. A Pénzügyminisztérium véleménye szerint a benyújtott tervezet biztosíthatja a konvergenciaprogram teljesítését, és ez lehetővé teheti a bizalom helyreállítását is.
– De ezt egyedül csak Veres János állítja, minden hazai és külföldi elemző az ellenkezőjéről van meggyőződve.
– Természetesen fontos az elemzők, és fontos a pénzügyminiszter véleménye is. De igazán fontos, perdöntő az lesz, amit majd a tények mutatnak. A jövő év kora őszén már egyértelműen látható lesz, hogy sikerült-e megfelelő ütemben csökkenteni az államháztartás hiányát.
– Nézzük meg más oldalról ezt a kérdést! Az Európai Unió kettős mércével mér: a korábban csatlakozott országok, mint például Portugália, Spanyol-, Görög- vagy Írország hozzánk hasonlóan elmaradott infrastruktúrával rendelkezett, és az unió hatalmas összegeket fordított a felzárkóztatásukra. A tíz új tag viszont nem számíthat erre, sőt, még csak annyi segítséget sem kapunk az EU-tól, hogy legalább kedvezményesen számolhassuk el az erre fordított költségeinket. A kamara elnöke úgy látja, a velünk csatlakozó országoknak össze kellene fogni, és közösen lobbizni Brüsszelben ez ügyben. Mi a véleménye erről?
– Ez a megállapítás több szempontból is igaz. Tény, hogy a most csatlakozott országok jóval kedvezőtlenebb feltételekkel válhattak az unió tagjaivá, mint a korábban érkezők. A 15-ök gazdasági fejlődési üteme az elmúlt években megtorpant, így a korábbinál most jóval kevesebb pénz jut az újonnan csatlakozott országok felzárkóztatására. Az is jogos igény, hogy a Pénzügyminiszterek Tanácsa a költségvetési hiány mérlegelésekor figyelembe vehetné a felzárkózásra fordított kiadásokat. Erre elvi lehetőség is van.
– Ismerve az unió döntéshozó mechanizmusát, lenne ebben az ügyben esély a sikeres lobbizásra?
– Megfontolható egy ilyen felvetés, amelyhez a visegrádi országok biztosan szívesen csatlakoznának. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az alapvető számok tekintetében az uniós statisztikai szabályok igen szigorúak.
2005. 10. 28. (IX/43)
