Kereső toggle

Kovács László, uniós biztos

Intők, jelek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két "intőt" sikerült begyűjtenünk uniós tagságunk szűk másfél évében az államháztartás hiánya miatt. Az EU bizottsága szerint veszélyben van mind az idei, mind a jövő évi államháztartási deficitterv, és több mint kérdéses az euró 2010-es bevezethetősége. Kovács László, Magyarország uniós biztosa szerint a kétszeres figyelmeztetést tekintve valóban egyedülállóak vagyunk az európai közösségben, de mint a Heteknek kifejtette, ezzel együtt nem lettünk "fekete bárányok" az Európai Bizottság szemében, és egyelőre szankcióra sem kell számítanunk.



Kovács László uniós biztos. Helyreállítani a bizalmat Fotó: K. S.

– Hogyan vélekednek brüsszeli kollegái a magyarokról? 

– Az Európai Bizottság tagjainak egyértelm? álláspontja, hogy a magyar kormánynak határozott lépéseket kell tennie a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése érdekében, ami elengedhetetlen a magyar gazdaság- és költségvetési politika iránti bizalom helyreállítása miatt is. De e határozott vélemény mellett egyáltalán nem ellenséges vagy számonkérő a Magyarországgal kapcsolatos hangulat a bizottságban. 

– Hanem milyen?

– Inkább jóindulatú, támogató. Szurkolnak Magyarországnak. 

– Magunk között szólva, nem ciki ez ránk nézve? 

– Nézze, a bizottság szinte hetente tárgyal valamely tagállamról az államháztartási hiány túllépése ügyében. A 25 tagországból több mint tíz hasonló cipőben jár. Nem abban különbözünk a többi tagállamtól, hogy miénk lenne a legnagyobb költségvetési hiány, hanem abban, hogy egyedül minket marasztalt el két ízben a bizottság. Azt azonban el kell mondanom Magyarország védelmében, hogy a két figyelmeztetés dacára nem tekintenek ránk úgy, mint valamiféle fekete bárányra. Felhívnám ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem önmagában a Pénzügyminiszterek Tanácsa vagy az Európai Bizottság elmarasztaló véleménye jár igazán veszéllyel, hanem az, hogy ezek hatására meginoghat a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság-, illetve pénzügypolitika iránt, és ez közvetlen károkat is okozhat. Ezért fontos, hogy a kormány haladéktalanul hozzon intézkedéseket. 

– Milyen lépéseket tehet a kormány most, a költségvetés parlamenti benyújtása után, a választások előtt? Vissza kellene vonnia a büdzsé tervezetét, és újragombolnia a kabátot? 

– Nem kell feltétlenül visszavonni a költségvetést. A Pénzügyminisztérium véleménye szerint a benyújtott tervezet biztosíthatja a konvergenciaprogram teljesítését, és ez lehetővé teheti a bizalom helyreállítását is. 

– De ezt egyedül csak Veres János állítja, minden hazai és külföldi elemző az ellenkezőjéről van meggyőződve. 

– Természetesen fontos az elemzők, és fontos a pénzügyminiszter véleménye is. De igazán fontos, perdöntő az lesz, amit majd a tények mutatnak. A jövő év kora őszén már egyértelműen látható lesz, hogy sikerült-e megfelelő ütemben csökkenteni az államháztartás hiányát.

– Nézzük meg más oldalról ezt a kérdést! Az Európai Unió kettős mércével mér: a korábban csatlakozott országok, mint például Portugália, Spanyol-, Görög- vagy Írország hozzánk hasonlóan elmaradott infrastruktúrával rendelkezett, és az unió hatalmas összegeket fordított a felzárkóztatásukra. A tíz új tag viszont nem számíthat erre, sőt, még csak annyi segítséget sem kapunk az EU-tól, hogy legalább kedvezményesen számolhassuk el az erre fordított költségeinket. A kamara elnöke úgy látja, a velünk csatlakozó országoknak össze kellene fogni, és közösen lobbizni Brüsszelben ez ügyben. Mi a véleménye erről?

– Ez a megállapítás több szempontból is igaz. Tény, hogy a most csatlakozott országok jóval kedvezőtlenebb feltételekkel válhattak az unió tagjaivá, mint a korábban érkezők. A 15-ök gazdasági fejlődési üteme az elmúlt években megtorpant, így a korábbinál most jóval kevesebb pénz jut az újonnan csatlakozott országok felzárkóztatására. Az is jogos igény, hogy a Pénzügyminiszterek Tanácsa a költségvetési hiány mérlegelésekor figyelembe vehetné a felzárkózásra fordított kiadásokat. Erre elvi lehetőség is van. 

– Ismerve az unió döntéshozó mechanizmusát, lenne ebben az ügyben esély a sikeres lobbizásra?

– Megfontolható egy ilyen felvetés, amelyhez a visegrádi országok biztosan szívesen csatlakoznának. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az alapvető számok tekintetében az uniós statisztikai szabályok igen szigorúak. 

Bliccelők

Évről évre egyre több uniós tagállamról derül ki, hogy nem tudja tartani a maastrichti kritériumokat. 2004-ben még "csak" öt, az idén már több mint tíz tagállam lépi túl a háromszázalékos költségvetési deficitkorlátot. A németek és a franciák mellett az olaszok és a görögök is évek óta magas hiánnyal küzdenek, s újabban Nagy-Britanniában is gondok merültek fel. De nem csak a költségvetés hiányában vannak nehézségek, az államadósság is több ország esetében magas, a megengedett 60 százaléknak akár a duplája is előfordul. Másoknak, mint például a spanyoloknak az infláció kordában tartása jelent feladatot. A mintaországoknak számító balti államoknál sem olyan egyszer? a helyzet. A litvánoknál felmerült, hogy mégsem tudják 2007-ben bevezetni az eurót a megugró infláció miatt.

Olvasson tovább: