Az ekhót azok választhatják, akik munkaviszonyban havonta legalább minimálbért keresnek. A többi bevételükre – maximum tízmillió forintig – tizenöt százalék átalányt kell fizetniük, foglalkoztatójuknak pedig húszat. Az eddigi tárgyalások alapján 21 szakma képviselője, mint például muzeológus könyv- és lapkiadó szerkesztője; újságíró; rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő; író; m?fordító; képzőművész; iparművész; zeneszerző; rendező; operatőr, fotóművész; színész, előadóművész, bábművész; zenész, énekes; koreográfus, táncművész; szoftverfejlesztő, informatikus; népzenész; cirkuszművész; díszlettervező, jelmeztervező; dramaturg; segédszínész és segédrendező; vendéglátóhelyi zenész évi 10 millió forint bevételig alkalmazhatja az ekhót. Amennyiben az ekhózó munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, akkor tevékenysége nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. Az ekho alapja az elvégzett munka ellenértékeként kifizetett, áfát nem tartalmazó összege lesz. Ezután havonta kell fizetni az ekhózónak 15 százalék, a foglalkoztatónak 20 százalék átalányt. Ez már tartalmazza a munkaadói egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, a tételes echót, valamint a nyugdíjjárulékot és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj fedezetét, sőt a személyi jövedelemadót is.
Bernáth Ildikó, a Fidesz-frakció foglalkoztatási munkacsoportjának vezetője a Heteknek elmondta, több okból is problémásnak találja a készülő adócsomagot. "A tárgyalás alatt lévő koncepciót diszkriminatívnak tartjuk, hogy csak bizonyos szakmákat engednek be ebbe a körbe, de nem ismeretesek azok a rendezőelvek sem, amelyek alapján kiválasztanak egy-egy szakmát" – mondta a legnagyobb ellenzéki párt képviselője. Ma Magyarországon színlelt szerződéssel közel 300 ezer embert foglalkoztatnak, de becslések szerint 180-250 ezer marad kényszerpályán az ekho bevezetése után – mondta Bernáth. Kifogásolta azt is, hogy egységesen 45 százalék az a jövedelemhatár, ami a nyugdíjalapba bekerül, inkább jövedelemfüggővé kellene tenni. Nem érti, miért nem kell egészségügyi járulékot fizetniük az ekhót választóknak, hiszen ennek következtében nem vehető igénybe sem a táppénz, sem a gyes.
Filló Pál MSZP-s képviselő megkeresésünkre kifejtette, hogy nagy előrelépésnek tartja, hogy végre törvényjavaslat készül a kényszervállalkozások problémájának orvoslására. Mint mondta: "Nem értem a Fidesz reakcióját, hiszen ők négy éves ciklusuk alatt semmit nem tettek a kényszervállalkozások javításának érdekében, viszont amióta mi kidolgoztuk ezt a javaslatot, csak bírálják, ellenben konstruktív ötlettel nem állnak elő. Arra a kérdésre, hogy miért pont ezek a szakmák lettek kitüntetve ezzel a kedvező adózási formával, Filló úgy fogalmazott: "Nem akarjuk, hogy mindenki igénybe vegye, hanem inkább arra ösztönözzük a munkaadókat, hogy jelentsék be alkalmazottaikat. Ezek azonban még csak munkaanyagok, folyamatos egyeztetések zajlanak az érdekképviseletekkel, majd ha megszületik a konkrét törvényjavaslat, akkor tudjuk érdemben megvitatni" – mondta. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége ugyanakkor nehezményezte, hogy a kormány eleinte nem vonta be az egyeztetési folyamatba, a javaslataikat, észrevételeiket tartalmazó levélre nem is érkezett válasz. A sajtó képviselőit tömörítő szervezetek külön problémaként fogalmazzák meg, hogy túlságosan magas a 35 százalékos új adó. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a modellszámítások szerint a 15+20 százalékos átalányból származó állami bevétel nem lesz több, mint amennyi ezekről a szakterületekről jelenleg származik. A felek közötti egyeztetések a nyár folyamán folytatódnak.
2005. 08. 19. (IX/33)
