Kereső toggle

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás:

Gumicsontok nyara

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormány hosszas hezitálás után mégis a színlelt szerződésekre vonatkozó moratórium meghosszabbítása mellett döntött. Ennek értelmében, 2006. június 31-ig az adóhatóság nem büntetheti a kényszervállalkozókat és megbízóikat – jelentette be Kiss Péter kancelláriaminiszter. A színlelt munkaviszonyok rendezéséhez pedig 2005. szeptember 1-től bevezetnék az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, vagyis röviden az ekhót, amely egyszersmind – két legyet egy csapásra – a pályakezdők foglalkoztatását is elősegítené. Schranz Edit, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szóvivője a Heteknek elmondta, hogy jelen pillanatban még az egész koncepció kiforratlan, és emiatt kár volna idő előtt találgatni. A pontos részletekről pedig mindenekelőtt Kiss Péter kancelláriaminiszter fog nyilatkozni a "rendelt időben". A sok bizonytalanság miatt nem kizárt, hogy ezzel a tervezettel is csak egy újabb gumicsontot dobtak a közvéleménynek. 



Rock and roll, buli, ekho Fotók: Somorjai L.

Az adómódosítások egyik nagy hibája, hogy mire valami megvalósul, addigra – a napi híradásoknak köszönhetően – már minden közéleti szereplő "agyon ötletelheti magát" a lehetséges hátrányokról és előnyökről, holott a végeredmény mindig ugyanaz: nem lett több pénzünk. Ismét itt állunk egy újabb adónem lehetséges bevezetése előtt. Pontos információk nincsenek, és várhatóan nyár végéig nem is lesznek. Mára azonban minden józan gondolkodású állampolgár eljuthatott arra a meggyőződésre, hogy jelenleg Magyarországon mindenfajta adócsökkentési kísérlet nevetséges, és kudarcra van ítélve. Az állami bevételek csökkentése ugyanis csak a központi kiadások egyidej? csökkentésével valósítható meg. 

Az eddigi miniszteri nyilatkozatokból annyit lehet tudni, hogy az ekhóval havonta egy összegben, a béralap 35 százalékával teljesíthető lenne az összes adó- és járulékfizetési kötelezettség. Az ekho tehát mind a munkaadók, mind a munkavállalók által fizetendő adókat és járulékokat magában foglalná.

Az ekhót választottak jogállásukat tekintve alkalmazottak lesznek, ám a csökkentett teherfizetés miatt kevesebb tb-szolgáltatást vehetnek igénybe, mint a mostani, törvénykönyvben meghatározott kör (például nem járna nekik betegszabadság). Korábbi információk szerint az ekho kedvezményének felső határa 90 ezer forint lehet. Amennyiben ennél magasabb bért fizet ki a munkaadó a munkavállalónak, akkor az e fölötti részt már teljes adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. 

Schranz Edit szerint a 35 százalékos adót elsősorban a megbízott (munkavállaló) fizetné. Tehát a jelenlegi átlagjövedelemre számított 31,5 százalékos munkavállalói teher helyett 35 százalékot kellene fizetni. Bár a 35 százalék első hallásra kicsit soknak tűnhet, akkor viszont semmiképpen, ha azt is hozzátesszük, hogy a színlelt szerződések miatt akár adócsalás vádja alá is kerülhetnek a felek. Az ekho így aligha lesz kedvezőbb a vállalkozóként fizetendő 15 százalékos evánál, márpedig az érintett munkavállalók zöme evás – nyilatkozta a Heteknek Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. 

Erdős Gabriella, a PriceWaterhouseCoopers adótanácsadója szintén nem elfogult az ekhóval kapcsolatban. Szerinte biztosan nem alkalmazható folyamatosan ez a kedvezményes adózási forma, mivel az gyakorlatilag egy kétszint? járulékrendszer bevezetését jelentené A jelenlegihez közel álló, magasabb adókulccsal kialakított ekhónak pedig nincs értelme, mivel az nem nyújtana olyan előnyt, ami a munkaviszony kifehérítésére ösztönöz. Erdős úgy látja, hogy emellett a költségvetés sem járna jól, mivel a tb a moratórium lejártával valószínűleg mindenképpen hozzájutna a magasabb bevételhez, amit csak csökkentene az ekho. Még a kényszervállalkozói moratórium elhalasztását kiharcoló Pető Iván (SZDSZ) is csak "fantommegoldásnak" nevezte az ekhót a részletek hiánya miatt. A politikus úgy véli, csak a részletek ismeretében lehet eldönteni, bevezetése valóban rendezi-e a színlelt szerződéseket. Egy rossz szabályozás folytán viszont olyanok is alkalmazásba kényszerülhetnek, akik ténylegesen vállalkozók.

Amint arról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is beszámolt, az ekhót kifejezetten olyan munkaköröknél szeretnék bevezetni, melyek eddig bizonyos mértékben "kilógtak" a munka törvénykönyvéből. Ilyenek például az újságírás, színészet vagy akár a sport. Zara László szerint nem célszer? "ötletszerűen" kiválogatni néhány foglalkozást, hiszen a színlelet szerződések ennél sokkal nagyobb kört érintenek. Színlelt munkaviszo-nyok a gazdaság minden területén előfordulnak, ahol megbízási szerződéssel vagy számlásan foglalkoztatják a dolgozókat. Ez pedig adott esetben a köztisztviselői besorolási kötelezettség kikerülésétől kezdve a minisztériumi létszámcsökkentéseket elkerülő számlás alkalmazásokig terjedhet.

Egykulcsos adórendszer: 21 a nyerő?

A héten látott napvilágot a hír, hogy a kormány egységes adókulcs bevezetését tervezi. Lapinformációk szerint minden adónemet érintően 21 százalékra korrigálnák a kulcsokat. A felvetés ismételten csak zavarkeltésnek bizonyult, mivel megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztálya nem tudta megerősíteni ezeket az állításokat. A "tervezet" – amely egyesek szerint biztosan nem a PM-ben született – az szja esetében az adómentes jövedelem és az évi 3,4 millió forintos jövedelem közötti sávot érintené (alatta adómentesség, felette 15 százalékos pluszadó), az áfánál a normál kulcs mérséklődne 21 százalékra, míg a kedvezményes 10-re emelkedne. Leghátrányosabb helyzetbe talán az evások kerülnének, hiszen nemcsak a szolgáltatásaik utáni kiszámlázott áfa csökkenne, hanem a jelenleg 15 százalékos eva-mérték is 21-re emelkedne.

Adóterhek – 2005: Mennyit keres rajtunk az állam?

Bruttó bér  100 000 Ft
Munkavállaló terhei  22 500 Ft
Nettó bér (amit kézhez kapunk) 77 500 Ft
Munkaadó terhei 36 950 Ft
Egy alkalmazott költsége 136 950 Ft
Az állam részesedése  59 450 Ft

(Forrás: www.adonet.hu)

Olvasson tovább: