Kereső toggle

A fél világ nem elég a multiknak

Csóró market

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világon 4 milliárd ember él napi 2 dollár (kevesebb, mint 400 forint) alatti jövedelemből. Ők a világ legnagyobb piaci szegmense, akikről a multik eddig lemondtak, most azonban új eladási stratégiákkal fókuszálnak rájuk. Az amerikai katonáknak nem sikerült bevenniük Vietnamot, de ami nem ment a hadseregnek, azt könnyedén elvégzik a multinacionális vállalatok.



Vietnami biciklista Hanoiban David Beckham reklámtáblája előtt. Határtalan globalizmus 

A Time magazin utánajárt a multinacionális cégek által felfedezett harmadik
világbeli piaci lehetőségeknek. Vietnamban a Mekong-delta folyóinál számos kis faluban a helyi farmerek napi keresete az egy dollárt sem éri el. Nem túl jó hely a szerencse keresésére, de a kapitalizmus már itt is utat talált magának. Nguyen Van Hon, a kommunista párt egykori alkalmazottja kis csónakján ma Lifebouy szappannal és Sunsilk samponnal kereskedik a helybéliek között. A kis falvakban nincsen még áram, sem folyóvíz, de az emberek igénye a tisztaság iránt megvan, ezért jól fogy a szappan. Havonta több százezer sampon és szappan talál gazdára, így Hon szerény jutaléka eléri a havi 125 dollárt, ami négyszerese egykori pártfunkcionáriusi fizetésének. Hon reménykedik: "Kemény itt az élet, de egyre jobb lesz, tudom fizetni a lányom tandíját, és hamarosan vehetek egy nagyobb hajót, amivel több faluba tudok szállítani" – idézi a lap a kereskedőt. 

A multinacionális cégek marketingstratégiákat készítenek arról, hogyan tudnák jobban bevonni a havi két dollár alatti jövedelemmel rendelkezőket a vásárlóik közé. C. K. Prahalad, a Michigani Egyetem közgazdász professzora a Time-nak elmondta, hogyan is gondolkodnak a nagy cégek erről. A világ lakosságának háromnegyede 2 dollárnál kevesebbet keres naponta, de ha ezt az összeget a multiknak sikerül megszerezni, akkor globálisan akár 13 billiárd dollárral növekedhet az éves bevételük. Prahalad szerint "közel négymilliárd elszegényedett ember élt eddig a nagy cégek radarján kívül. Ha megtaláljuk a módját annak, hogy kevéske pénzüket nálunk költsék el, a világ legnagyobb piacára lelünk" – mondta. Egyre többen értik meg ezt az üzenetet. A kaliforniai Szilikon-völgyben székelő Micro Devices kifejlesztett egy 185 dolláros, internetezésre is alkalmas számítógépet a fejlődő országok lakói számára. A VIA nev? tajvani cég csupán 100 dollárért (húszezer forint!) szeretne eladni számítógépet a szegényeknek. A
Motorola 40 dolláros mobiltelefont fejlesztett ki erre a piacra. Felméréseik szerint Kínában, Indiában és Törökországban fél év alatt négymillió olcsó telefon értékesíthető. Kétmilliárd ember vár ebben a térségben arra, hogy mobilozzon, állítja Allan Burnes, a Motorola elnöke. "Ez aztán a lehetőség a növekedésre!" – mondta. A brit-holland óriáscég, az Unilever már évek óta nyitott a harmadik világ felé. A cég vietnami üzletága tavaly egy év alatt 23 százalékos növekedést ért el, és mára 300 millió dolláros éves forgalmat bonyolít a kommunista uralom után teljesen elszegényedett országban. 



Rizsföldek Hanoi mellett Fotó: Reuters

A növekedést agresszív piacpolitikával érték el, idén már több mint százezer házaló ügynökük dolgozik Honhoz hasonlóan. Arijit Ghose, az Unilever marketingese szerint "az emberek jól akarnak kinézni, akár gazdagok, akár szegények. A multik úgy érzik, hogy az a négymilliárd ember, aki kimaradt a globalizációból és csak mint olcsó munkaerő került szóba, most részt követel a globalizáció "jó" oldalából. Prahalad szerint ez nem kapitalista kizsákmányolás, sőt így csökkenthető a szegénység szerte a világon. Ha a multik növekedni tudnak, az további munkahelyeket teremt, így még több fogyasztója lehet a multiknak és az ismételt növekedést generál. Látszólag mindenki jól jár. De vajon nem egy modern rabszolgaság épül ki ily módon, hiszen, ha a multi adja a munkabért és a multi állapítja meg az árakat, valóban nem él vissza monopolhelyzetével? Ezután már csak egy lépés a politikai hatalom megszerzése az adott régióban. Nem véletlenül folyik olyan lázas kutatás a szegények "megsegítésére". A Motorola külön marketingstratégiát alakított ki. Burnes elnök szerint nem elég egy olcsó termékkel bombázni a szegényeket. Fel kell mérni életkörülményeiket, és a számukra használható és hasznos technológiát kell piacra dobni. Így született meg az olcsó Motorola mobil, ami 500 órát bír feltöltés nélkül, ugyanis a falvakban nincs áram, extra hangereje van, így a lármás vidéki piacokon is jól használható. 

A kérdést illetően azonban nem mindenki olyan lelkes, mint a Motorola elnöke. Ashvim Dayal, a brit Oxfam elnevezés? szegénységellenes szervezet igazgatója szerint az eddig felvázolt módszerek nem alkalmasak a szegények megsegítésére: "Eladni a szegényeknek nem azonos a szegények támogatásával." Dayal figyelmeztet, hogy a multik
agresszív marketingje ellehetetleníti a helyi termelőket és a fogyasztókat igényeik és főleg lehetőségeik feletti fogyasztásra ösztönzi. (Erről Kelet-Európában is számos példa hozható fel.) Például az egészséges helyi gyümölcslevek és gyümölcsök helyett a jól reklámozott, de egészségtelen szénsavas italok vagy cukorkák lesznek a gyermekek kedvencei. Dayal szerint "a multik sokkal inkább értenek új szükségletek kreálásához, mint a tényleges szükségletek betöltéséhez".

Olvasson tovább: