Kereső toggle

Továbbgördül az ENSZ-segélyakció botránya

Szaddám hordószónokai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem szűnik a botrány az Olajat élelmiszerért elnevezés? ENSZ-segélyakció körül. Újabb és újabb magas rangú diplomaták, politikusok és cégek ellen merül fel a gyanú, hogy az akció égisze alatt illegális olajkereskedelmet folytattak Szaddám Huszeinnel, és ezzel, busás hasznot zsebre téve, kijátszották az Irak elleni embargót. A kirobbant botrányt az amerikai szenátus bizottsága vizsgálja a birtokába jutott bizonyítékok, illetve egy iraki napilap által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján. A jelek arra utalnak, hogy a politikai és diplomáciai kereteken kívül egyházi személyek is kapcsolatba hozhatók az illegális olajkereskedelemmel.



Charles Pasqua és Jacques Chirac. Szupertitkok tudói Fotó: Reuters

Mint ahogy arról már a Hetek több ízben beszámolt, az ENSZ által létrehozott Olajat élelmiszerért elnevezés? program körül több korrupciós botrány tört ki, mely nem egy ENSZ-diplomatát is érint. A programot a kereskedelmi embargóval sújtott iraki nép megsegítésére hozták létre 1996-ban. 2003-ban azonban leállították az akkor már botránygyanús csereakciót, mert több jel is arra utalt, hogy sokan, köztük magas beosztású ENSZ-diplomaták, illegális módon próbáltak hasznot húzni belőle. Az ügy miatt kérdés volt az is, maradhat-e Kofi Annan ENSZ-főtitkár a székében, mivel közeli munkatársai, sőt fiai is részt vettek a programmal kapcsolatos korrupciós ügyekben. Annan körül elcsitulni látszik a vihar, ám nemrégiben kiderült, magas rangú európai politikusok keveredtek botrányba az eset kapcsán. Az ENSZ-diplomaták érintettsége mellett egyre több név, politikai vezetőké is ismertté válik, akik a bukott diktátorral, Szaddám Huszeinnel üzleteltek. Mint ahogy már arról beszámoltunk, a Financial Times és az olasz Il Sole 24 Ore üzleti napilapok közös kutakodása olyan bonyolult üzleti kapcsolatokra derített fényt, amelyek révén Vlagyimir Zsirinovszkij ultranacionalista orosz politikus is busás haszonhoz, 53 millió hordó olajhoz jutott az ENSZ-program keretében. A dolog pikantériája, hogy az üzletben egy texasi olajmágnás is részt vett. Mára egyre inkább úgy tűnik, hogy az iraki nép támogatására létrejött program a korrupció világméretű melegágyává vált, amelyből a legnagyobb hasznot maga Szaddám húzta. A diktátor magánvagyona becslések szerint mintegy 21,3 milliárd dollárral gyarapodott!,
(Olajat a tűzre. Hetek, 2004. szeptember 24.; illetve:
Olajat kenő-pénzért. Hetek, 2004. május 20.) A programban Szaddám maga választhatta ki az olajat felvásárló cégeket, s az ENSZ ebben együttműködött vele. 

A legfrissebb ügy az al-Mada nev? független iraki napilap leleplező cikkével függ össze. Szaddám Huszein bukása után az iraki napilap kutatást végzett a régi rezsim archív dokumentumai között, majd egy több mint 270 nevet tartalmazó listát publikált olyan személyekről, akik illegális olajkereskedelmet folytattak a bukott iraki vezetővel. A gyanúsítottak közt, akik mellesleg nagy hasznot húztak az ügyletből, tizenegy francia név található, köztük olyanok, mint Charles Pasqua, volt francia belügyminiszter, és diplomáciai tanácsadója, Bernard Guillet, egy Chirac- közeli üzletember, Patrick Maugein, valamint Jean-Bernard Mérimée, Franciaország volt római és egyben ENSZ-nagykövete. A Le Monde beszámolója szerint Bernard Guillet-t a francia rendőrség három hete letartóztatta. 

Ahogy arról mind a CNN, mind pedig a Reuters hírügynökség is hírt adott, az amerikai szenátus bizottsága kivizsgálta a ENSZ által létrehozott segélyakciót. A bizottság kezébe jutott számos bizonyíték, többek közt Szaddám olajügyi minisztériumának nemegyszer kézzel írt dokumentumai, melyek egyértelműen feltűntetik Charles Pasqua és George Galloway brit parlamenti képviselők neveit, mint akik részt vettek az illegális olajkereskedelemben. Állításuk szerint Pasqua 11, Galloway pedig 20 millió hordó olaj törvénytelen eladásában segédkezett. Mindkét politikus tagadja a vádakat. Galloway egy ízben már pert nyert a The Daily Telegraph nev? brit napilap ellen, akiktől 150 ezer font (kb. 56 millió forint) kártérítést kapott. Ezzel azonban még nem tudta tisztára mosni magát, ugyanis az al-Mada birtokába került hat illegális olajkereskedelemről szóló szerződés, melyek mindegyikén szerepelt Galloway neve, mint aki részesült a haszonból. 

A szenátusi bizottság jelentése szerint Pasqua az 1999 és 2000 között kapott 11 millió hordó olajat egy Genmar elnevezés? svájci céghez továbbította, akik azt elszállították. A jelentés nem említi, hogy ebből a tranzakcióból pontosan mekkora haszonhoz jutott a volt francia belügyminiszter, azt azonban tudni véli, hogy az Irakkal illegálisan kereskedők általában hordónként 3-20 centnyi összeget raktak zsebre.

A CNN értesülései szerint a két politikus nem csupán olajjal kereskedett, hanem még azon felül több millió hordó olaj "jutalmat" kapott Szaddám Huszeintől, aki így kívánta meghálálni nekik, hogy szorgalmazták az Irak elleni gazdasági szankciók feloldását. Ezzel azonban nem voltak egyedül, hiszen Szaddám rajtuk kívül számos más személyt megvesztegetett. Az al-Mada 2004. januári cikkében tudni véli, hogy az Olajat élelmiszerért nev? programot Szaddám Huszein már a kezdetektől fogva saját piszkos üzleteire és politikai játszmáira használta fel, ugyanis részben ebből finanszírozta titkos fegyverkereskedelmét, a fényűző palotáihoz szükséges méregdrága építőanyagokat, valamint számos luxuscikkét. Szinte nyílt titok lett, hogy a volt iraki vezető több arab és más külföldi személyt látott el nyersolajjal, cserébe azt kérvén, hogy azok támogassák Irak kitörését nemzetközileg izolált helyzetéből, és lobbizzanak az Irak elleni embargó feloldásáért. Az iraki lap elítéli mind a diktátort, mind azokat, akik részt vettek korrupt üzleteiben. "Nem elég, hogy a kereskedelmi embargó főleg az iraki népet sújtotta, még ráadásul Szaddám a megvesztegetésekkel hiteltelenné tette azokat a közéleti személyiségeket is, akik kiálltak az iraki nép érdekeiért." 

Ezek után joggal keltik fel a kíváncsiságot azok a dokumentumok, melyeket az al-Mada nyilvánosságra hozott. Érdemes megtekintenünk a 270 személy- és cégnevet tartalmazó listát. Kiderül, hogy a Szaddám Huszeinnel való feketekereskedelemben részt vettek szinte kivétel nélkül minden közel-keleti és észak-afrikai arab államból származó magánszemélyek, illetve cégek. Ezenkívül szerepel a listán Törökország, Vietnam, India, Pakisztán, Malajzia és Indonézia… apropó: Indonézia kapcsán a lista Sukarno elnök lányát, valamint Megawati nevét említi, a dokumentum szerint mindkettő 1-1 millió hordó olajra tett szert. Érdemes tovább böngészni. Az európai országok közül nagyon kevés kivétellel minden nemzet képviselteti magát: a nyugati államok közül főként cégek és magánszemélyek, a volt szocialista államokban pedig több politikai párt is üzletelt a volt iraki elnökkel. A Figyelő információi szerint Magyarország sem maradt ki az ügyletből, legalábbis a Magyar Érdek Párt, Királyné B. Izabella kapcsolatba hozható Szaddám rezsimjével. 

A listán Oroszország képviselteti magát legnagyobb létszámmal. Mind cégek, mind politikai pártok hoszszú sora érintett a botrányban, de talán a legmeglepőbb az, hogy a bizonyítékok szerint az oroszországi ortodox egyház is üzletelt a volt iraki diktátorral, így vagyonuk nem kevesebb, mint 5 millió hordónyi olajjal gyarapodott.

Olvasson tovább: