Kereső toggle

Román csoda

Keleten a helyzet változóban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egységesen 16 százalékos személyi jövedelemadó és társasági nyereségadó, 19 százalékos áfa, 8,3 százalékos éves GDP-bővülés – nem, ezek nem Álomország gazdasági adatai, hanem a szomszédos Romániáéi. Tavaly egyértelműen elindult valami olyasmi, amit már most "román csoda" néven neveznek, bár kérdés, meddig tart majd a viharos fejlődés.



Csíkszereda sétálóutcája. Tavaszi hangulat

A soha nem látott gazdasági növekedés egyelőre csökkenő (2004-ben 8,9 százalékos) inflációval párosul Romániában, s bár még törékenynek tűnik az egyensúly, a korábbi évek stagnálásához képest mindenképpen áttörő s az egész régióban kiemelkedő a román gazdaság 2004-es teljesítménye. Az új román vezetés számára egyértelm? prioritás az ország tőkevonzó képességének növelése: masszív adócsökkentésekkel, a nagyprivatizáció újraindításával igyekeznek a külföldi tőke kedvében járni, s nem sikertelenül. A román befektetés-ösztönző szervezet előzetes prognózisa alapján a kétmilliárd dollárt is el kellett hogy érje a tőkebeáramlás az elmúlt évben, s a Standard&Poor\'s hitelminősítő intézet is stabilról pozitívra javította a román államadósság besorolását. A kedvező értékelések az ország mind biztosabb, 2007-es EU-csatlakozásával is magyarázhatók, Brüsszel működő piacgazdaságként ismeri el az ország gazdaságát, s bizakodó a megkezdett reformok továbbvitelével kapcsolatban.

A román gazdaság dinamizálását szolgálják az adóreformok is: az eddigi 18-40 százalékról egységesen 16 százalékra mérsékelték a személyi jövedelemadó kulcsát, s bár ezzel együtt majd minden kedvezményt eltöröltek, a legtöbben mégis jól jártak: átlagosan 5,2 százalékot emelkedett az emberek nettó jövedelme az új adókulcsok idén január 1-jei életbe lépését követően. Egy román család átlagjövedelme így jelenleg 10 millió 410 ezer lej, átszámítva majdnem 72 ezer forint, ennek közel felét költik a családok élelmiszerre, alig jut a szabadidőre, kultúrára, és csupán 1,8 százalékot takarítanak meg vagy fektetnek be. A GDP nagyarányú növekedését tehát nem kísérte a jövedelmek és a fogyasztás hasonló mérték? emelkedése – ez még a jövő zenéje. A társasági nyereségadót 25 százalékról szintén 16 százalékra csökkentették, az áfa 19 százalék. A kieső bevételeket természetesen pótolni kell valahonnan, így az áfa 20 százalékra törté-nő felemelését is fontolgatja a kormány, és a társadalombiztosítási hozzájárulás ígért tízszázalékos csökkentését is elhalasztották. Az IMF szintén az áfa, valamint bizonyos termékek jövedéki adójának emelését javasolja a költségvetési hiány pótlására.

Az adóreformmal párhuzamosan az adócsalás büntetését is szigorítják: pénzbírság helyett immár börtönbüntetéssel fenyeget a közterhek viselésének elmulasztása. Ezzel az elrettentéssel a román pénzügyminisztérium a kisebb-nagyobb cégek összesen 124,2 milliárd forintnak megfelelő adótartozásának kíván a végére járni.

Olvasson tovább: