Kereső toggle

Költségvetési hiány: 730 milliárd

Újra túllőttek a célon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A külföldi elemzők vészharangot kongatnak, a hazai statisztikusok viszont továbbra is optimisták hazánk költségvetési hiányát illetően. Az aktuális számítások szerint ugyanis az idei év első négy hónapjában a deficit elérte az egész évre tervezett keret 71 százalékát. Az év első harmadának összesített hiánya így 729,21 milliárd forint lesz. A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint a túllépés okát a 13. havi bérek és nyugdíjak kifizetése, az agrártámogatások, a kamatkiadások és a nagy összeg? autópálya-kiadások jelentették. 

A londoni JP Morgan úgy látja, hogy ha továbbra is ilyen aggasztóak lesznek a hiányjelentések, akkor az általuk prognosztizált 5,4 százalékos éves deficit sem teljesülhet. Pedig ez az 5,4 százalék is közel egy százalékponttal magasabb a hivatalos, 4,7 százalékos célnál. 

Belyó Pál, az ECOSTAT igazgatója a Hetek kérdésére elmondta, hogy véleménye szerint a PM elfogadható magyarázatot adott a magas időközi hiányra, mert ténylegesen olyan kiadások terhelték az államháztartást az első négy hónapban, amelyre ilyen mértékben nem számíthattak. Az igazgató úgy látja, hogy szó sincs gazdasági válságról. "Változatlanul úgy érzem, hogy túldimenzionált ez az egész témakör, és továbbra is tartható az idei hiánycél. A prognózisok eltérése egyébként természetes, de én akár még 0,5 százalékpontos eltérés esetén sem látok különösebb gondot" – fűzte hozzá. Az igazi válságot az jelentené, ha a költségvetés rákényszerülne arra, hogy olyan kiadásokat fogjon
vissza, amelyek jelentős mértékben visszafognák a gazdasági növekedés ütemét. Ilyen tételek lehetnek például az áfa-visszatérítések, illetve az autópálya-építésekkel kapcsolatos összegek.

Egy másik londoni elemzés szerint a PM vezetői posztján történt csere szinte vissza nem térő alkalmat jelent a magyar kormánynak arra, hogy hiteles kiadáscsökkentő intézkedésekkel demonstrálja elkötelezettségét a büdzsé konszolidációja mellett. Hasonló lépéseket sürget az Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. Féléves jelentésükben az áll, hogy a közép-európai régióban tapasztalt folyóhiány- növekedés már-már veszélybe sodorja a térség gazdasági stabilitását. Csökkent a befektetések aránya, és növekedett a költségvetési hiány, ezért határozottabb lépésekre volna szükség a fiskális szigor és a megtakarítások növelése érdekében. 

Belyó Pál szerint azonban az államháztartási hiányunk évek óta csökkenő tendenciát mutat, és ez azt jelzi, hogy a háttérben jelentős változások és javulások mentek végbe. "A problémát inkább az jelenti, hogy nagyobb javulást ígértek be, mint ami végül teljesült. Nem kell, és nem is lehetne komolyabb szigorításokat véghezvinni a jelenlegi helyzetben." Az igazgató inkább abban látja a szükséget, hogy komolyan vegyük saját magunkat: kötelezzük el magunkat a hosszú távú célok mellett. Többet kellene fordítani a kutatás-fejlesztésre, és sürgősen rendezni kellene az oktatási rendszer ügyét is. Ilyen lépések vezethetnek el ahhoz, hogy a kitűzött hiánycélokat is biztosan tartsuk – mondta Belyó.

A BNP Paribas bankcsoport a forint megingását vélte felfedezni a hiányjelentés hatására, amely a vártnál erősebb márciusi inflációs jelentéssel párosulva, legrosszabb esetben megakaszthatja a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-csökkentési kurzusát. Az ECOSTAT igazgatójának kétségei vannak afelől, hogy ilyen jelentések hatást gyakorolnának a forint árfolyamára. Belyó véleménye szerint a valutánk továbbra is erős, változását pedig sokkal inkább nemzetközi tényezők befolyásolják. Ezzel együtt a további kamatcsökkentést ő is
elengedhetetlennek tartja. 

Nem javult az utóbbi időben az államháztartás átláthatósága sem, holott ez az ellenőrizhetőség egyik sarokköve. Az Állami Számvevőszék aggodalmát tovább erősíti az is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy amikor menet közben kiderült, hogy a tervezett hiánycél megvalósíthatatlan, akkor az évközi módosítások sosem voltak konzisztensek, illetve átfogóak, hanem mindig egyes részterületekre koncentráltak, így a hatásuk sem lehetett tartós. Ehhez Belyó Pál hozzátette: az átfogó államháztartási reform valóban sürgős feladat. Ez azonban ott kezdődik, hogy pontosan meghatározzák a feladatrendszert, az államapparátus működését. "Ezek mind évtizedek óta folyó munkák, most már csak arra várunk, hogy meg is valósuljanak."

Nőtt a havi átlagkereset

Többen dolgoznak, több pénzért – foglalható össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye. Az elmúlt évhez képest 2005 első hónapjaiban 0,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, így jelenleg a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél átlagosan 2 millió 771 ezer ember áll alkalmazásban. A versenyszférával ellentétben, a költségvetési intézményekben tovább folytatódott a dolgozói létszámcsökkentés, összesen 1,4 százalékkal. 

A bruttó átlagkeresetek 17,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 16,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az idei év január-februári időszakában a magyar nettó átlagkereset 106 ezer forint volt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 74 500, míg a szellemi foglalkozásúaké 142 000 forintot tett ki. A havi átlagos munkajövedelem 171 500 forint volt, azaz több mint 17 százalékkal több, mint a 2004. év azonos időszakában.

Az állami foglalkoztatásúak körében a bruttó átlagkereset átlagon felüli módon, 36,2 százalékkal, a nettó átlagkereset 32,1 százalékkal növekedett. Így a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 137 200 forintot, a költségvetési szféra dolgozói pedig 230 200 forintot kerestek az elmúlt hónapokban. Az emelkedések többnyire a 13. havi fizetések és jutalmak átütemezésének köszönhetőek.

Olvasson tovább: