Kereső toggle

Szíria patthelyzetben

Fenyegető embargó

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Irán után egy másik közel-keleti ország, Szíria került a közelmúltban a világpolitika fókuszába. Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök meggyilkolására válaszul Amerika szigorítani kívánja a Szíria elleni gazdasági embargót. Az iraki háborút is megsínylő szír gazdaság számára ez különösen nagy gondot jelenthet, főképpen akkor, ha Amerikának sikerül befolyásolnia az EU-t is, amely az arab állam legfontosabb piacát jelenti.



Szíriai nők a damaszkuszi sétálóutcán Fotó: Reuters

A Közel-Kelet ismét hallat magáról. Ezúttal Szíria hívta fel magára a figyelmet a milliárdos Rafik Haririnak, a volt libanoni miniszterelnöknek a meggyilkolásával, amiért egyértelműen Damaszkuszt teszik felelőssé. A kivégzés nem maradt visszhang nélkül. George W. Bush amerikai elnök azonnali felháborodással reagált, és bejelentette, hogy szigorítani kívánja a Szíria ellen már bevezetett gazdasági szankciókat. Az eset már csak azért is jelentős, mert úgy tűnik, Bush most nem magányos ellenálló. Amint a Time magazin beszámolójából kiderül, Franciaország Amerikával karöltve fontolgatja, hogy befagyasztja néhány magas rangú szír tisztviselő személyes bankszámláit. 

George W. Bush már 2004 tavaszán életbe léptette a Szíria elleni gazdasági szankciókat, azzal vádolván az arab államot, hogy támogatást nyújt terroristáknak és iraki militáns csoportoknak, megszállás alatt tartja Libanont, valamint tömegpusztító fegyvereket állít elő. Az embargó folytán betiltottak számos Szíriába irányuló exportot, korlátozták a két ország közötti légi forgalmat, megszorításokat rendeltek el az amerikai–szíriai banki tevékenységekben, továbbá befagyasztották néhány szíriai állampolgár vagyonát. 

Szíria nem hatódott meg a nagyhatalmak fellépésétől, tagadta a vádakat, és kijelentette, hogy Amerika a szankciókkal csak saját érdekeit sérti. Ahmed Haj Ali szír médiatanácsadó azonban elismerte, hogy az eset negatívan befolyásolhatja Szíria politikai és kereskedelmi kapcsolatát az Európai Unióval, mely az arab állam legfontosabb exportpiaca. (Szíria exportjának körülbelül a 60 százaléka érkezik az EU-ba.) Hogy milyen következményekkel járhat az embargó, ahhoz tudni kell, hogy Szíria Amerikával folytatott kétoldalú kereskedelme évi 0,3 milliárd dollár értékű, míg az Európai Unióval – 2002-es adatok szerint – több mint 7 milliárd dolláros forgalmat bonyolít. A Newsweek magazin beszámolója szerint – talán éppen ezért – nem valószínű, hogy az EU is gazdasági szankciókhoz folyamodik, politikailag azonban mindenesetre nagy nyomást helyezhet a szír rezsimre. 

Ám Damaszkuszt nem csupán a nyugati országok szankciói fenyegetik, Szíriának érdekében áll rendeznie a kapcsolatot a szomszédos állammal, Libanonnal is. Nem éri meg ugyanis a
hosszú távú konfliktus. A két arab állam azon kívül, hogy évi 300-400 millió dolláros árucserét folytat, gazdaságilag igencsak egymásra van utalva. Mivel Libanonnak Szíria az egyetlen szárazföldi szomszédja, ezért kizárólag szír területen keresztül tudja eljuttatni exportcikkeit a Közel-Keletre, ugyanakkor Szíria is csak Libanonon keresztül tud a nyugati országokba exportálni. A megoldás pedig egyre sürgetőbb, tekintve Libanon felháborodását, amelyet az is mutat, hogy 20-50 ezer fős tömeg vonult Bejrút utcáira a szíriai megszállás elleni tiltakozásul.

A szír gazdaság kilátásai

Szíria gazdaságának egyharmadát a mezőgazdaság, 29 százalékát az ipari, 42 százalékát pedig a szolgáltató szektor alkotja. 

Szíria a kilencvenes évektől kezdve erősítette a kapcsolatot a nyugati országokkal, ami jelentős gazdasági növekedést stimulált az arab állam magánszektorában és exporttevékenységében. Szíria legfontosabb importtermékei: gépek és közlekedési felszerelések, vas, acél, finomított petróleum, textil, valamint vegyi termékek, ezenkívül gabona, hústermékek és más mezőgazdasági árucikkek. Az ország importigényét főként Olaszország, Németország, Franciaország, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán látja el. Szíria jelentős exportpiaca az említett nyugati országok mellett Libanon és Szaúd-Arábia, ahová leginkább petróleumot, pamutot és textilféleségeket, csomagolt ételeket és italokat exportál, továbbá dohányárut, foszfátot, gyümölcsöt és zöldségeket. 

Fontos bevételt képez ezenkívül az ország turizmusából nyert külföldi valuta, valamint az országon átvezető olajvezetékekből származó jövedelem.

A közel-keleti ország gazdaságának növekedését súlyos külső hatások vetik vissza. Az 2001. évi 3,5 százalékos, majd a 2002-es év 4,5 százalékos GDP-növekedés után 2003-ban drámaian, 1 százalékra esett vissza a növekedés, ami jórészt az iraki háborúnak tudható be. Az erősödő világhatalmi nyomást és az embargót figyelembe véve az idén sem túlságosan jók a növekedési kilátások.

Olvasson tovább: