Kereső toggle

Kamatlábat csökkentett a Nemzeti Bank

Kedvező tendenciák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ez volt a meglepetés hete. Meglepetésszerűen alacsonyra sikerült a januári infláció, és meglepetésszerűen nagyot vágott a jegybank a kamaton. S ami ennél is meglepőbb, az MNB minden eddiginél nagyobb arányban csökkentette az idei inflációs prognózisát. Ha igaza lesz, az idén 3,4 százalékos lesz a pénzromlás üteme. Ami biztos, hogy a jegybanki alapkamat január 22-től 8,25 százalék, aminek hatására remélhetően hamarosan csökkennek a hitelkamatok is. 



Járai Zsigmond. Levágta a kamatot Fotó: MTI

A januári pénzromlás üteme az elemzők többségét meglepve 4,1 százalékos volt, aminek láttán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felbuzdulva jelentősen, 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. A kedvező inflációt elsősorban az uniós tagsággal is összefüggésbe hozhatóan az élelmiszerárak visszafogott emelkedése és a nyersolaj árának átmeneti mérséklődése váltotta ki. A két jelentősebb visszahúzó erő azért is örvendetes, mert a tömegközlekedés, a háztartásienergia-árak jelentősen, 10 százalék körüli mértékben drágultak januárban, amit ezek jótékonyan kompenzáltak. A piaci elemzők a következő hónapban további, 50 bázispontos kamatcsökkentést várnak, úgy vélik, az év végére 7–7,5 százalékra csökkenhet az alapkamat. 

Az MNB a kedvező tendencia láttán lefelé módosította az egész évre szóló prognózisát. Járai Zsigmond jegybankelnök sajtótájékoztatón elmondta, 2005-re 4,5 százalékosra becsülték a pénzromlás ütemét, ám ezt most 3,4 százalékosra módosítják. 



Az infláció alakulása az elmúlt tizenöt évben

A jövő évre szóló előrejelzést azonban 3,2 százalékról 3,8 százalékra kerekítette fel. Az elnök úgy látja, erőteljesebben bővülhet az idén a gazdaság: most a 3,7 százalékos előrejelzésüket 3,8 százalékra módosította, jövőre pedig 3,6 százalékos
GDP-emelkedést vár. A Monetáris Tanács úgy véli, a korábbiakhoz képest ma nagyobb biztonsággal érhető el a kitűzött inflációs cél. Van ugyanakkor bizonytalanság is a folyamatban, hiszen az olaj árának ingadozása vagy a hazai élelmiszerárak változása befolyásolhatja a tendenciát. 

A jegybanki alapkamat csökkenése kihatással lesz a banki betétek, illetve a hitelek kamataira. Jellemzően a betéti kamatok tekintetében gyorsan reagálnak a bankok, a hitelek kamatai azonban várhatóan lassabban alkalmazkodnak a változásokhoz. Várható tehát, hogy a következő hetekben csökkennek az áruvásárlási, a vállalkozói, és nem utolsósorban a lakáshitelek kamatai is. Mivel optimális esetben az infláció a következő hónapokban tovább csökken, és a jegybank várhatóan tovább csökkenti az alapkamatot, érdemes átgondolni, átütemezni a hitelek felvételét. Elképzelhető ugyanis, hogy néhány hónap múlva jóval kedvezőbb kondíciókkal lehet hitelekhez jutni, mint mostanság.

A jegybankelnök azonban bírálatát fejezte ki a költségvetéssel kapcsolatban. A Monetáris Tanács megállapítása szerint pótlólagos intézkedések nélkül az idén nem teljesülhet a 4,7 százalékos hiánycél, a deficit inkább a GDP
5,3 százalékának megfelelő nagyságú lesz. Amint az Európai Unió pénzügyi biztosa is jelezte, szükséges további lépéseket tenni a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Járai elmondta, a jegybank szakértői úgy számolnak, hogy a kormánynak a GDP 2 százalékának megfelelő intézkedési csomagot kell foganatosítania az év során. 

Hazánk számára az euró 2010-es bevezetése szempontjából elsődlegesen fontos az infláció és a költségvetési hiány mértéke, hiszen meg kell felelnünk az úgynevezett maastrichti kritériumoknak. E szerint az infláció nem lehet nagyobb 2 százaléknál, az államadósság a GDP 60 százalékánál, a költségvetési hiány pedig maximum a
GDP 3 százaléka lehet. A feltételeket két évvel korábban, 2008-ra kell teljesítenünk ahhoz, hogy az ERM II-es árfolyamrendszerben való két éves sikeres "tartózkodás" után 2010-ben bevezethessük a közös európai pénzt. Optimistán nézhetünk a három feltétel közül kettő elé: a jelek szerint teljesíteni tudjuk az inflációra és az államadósságra vonatkozó előírásokat. A kritikus pont a deficit leszorítása, mely az elmúlt években nem teljesült a terveknek megfelelően. Amennyiben az idén 5 százalék körül alakulna, akkor három év alatt kellene két százalékot lefaragni, ami nem lenne könny? menet. Járai Zsigmond mindenesetre optimista, mint a közelmúltban nyilatkozta: "teljesíthető lesz az euró 2010-es bevezetése, de ehhez következetes gazdaságpolitika és szigorúbb fiskális politika szükséges".

Olvasson tovább: