Kereső toggle

A Fidesz adóreformja

Jobbhorog – de kinek?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány csak beszél az adócsökkentésről, de ezidáig már több mint 33 alkalommal emeltek adót, és 6 új adófajtát vezettek be – nyilatkozta lapunknak Varga Mihály, volt fideszes pénzügyminiszter. A Fidesz a családok és a nyugdíjasok biztonsága érdekében kidolgozott egy munkabarát adópolitikát, amelynek keretében – többek között – 24 százalékra csökkentené a tb-járulékot, eltörölné a tételes egészségügyi hozzájárulást (EHO), továbbá 19, illetve 10 százalékosra szabná az áfa-kulcsokat, mérsékelné a vállalkozásalapítás terheit, önkéntessé tenné a most kötelező vállalkozói járulékot, és 8 százalékra csökkentené a társasági adót – olvasható a Fidesz-frakció legújabb tervezetében. Mindez azonban – a kormány szerint – már az idei évben minimum 300 milliárd forint bevételkiesést jelentene az államháztartás számára. 



Varga Mihály, volt pénzügyminiszter. Adóötletbörze Fotó: Vörös Szilárd

Bár az ellenzék, ha tehetné, már idén július elsejétől bevezetné az új adóprogram vállalkozásokat érintő részét – a többi elemét pedig jövő év januárjától! –, a kormánypárti frakció egyszerűen csak "populista és átgondolatlan javaslatcsomagnak" nevezte a kezdeményezést.

Nyitott kapuk és tabuk

A Fidesz javaslatait alapvetően két kategóriára lehet osztani: a javaslatok egyik felével nyitott kapukat döngetnek, másik fele pedig olyan kérdéseket érint, amelyekből úgysem engedünk. Így alapvetően úgy érzem, hogy teljesen elbeszélünk egymás mellett – nyilatkozta lapunknak Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A kormánypárt "nyitott kapunak" titulálta a tb, az EHO, a társasági adó, az iparűzési adó és az áfa kérdését. Nem engednek viszont a kötelező vállalkozói járulékból és a cégalapítás terheiből. Nem hajlandóak csökkenteni a forrásadót, sem elmozdítani a jelenlegi eva-határt. Nem lesz újra lakáskedvezmény, és ha a kormányon múlik, a diákhitel sem válik a jövőben átterhelhetővé.

Ellenérvek balról

A Fidesz programjavaslatának megvalósítása csak erre az évre mintegy 300 milliárd forint bevételkiesést jelentene. Éves szinten azonban 5-600 milliárd forinttal növelné a hiányt! Érdekes tehát – mondta Göndör –, hogy az a Fidesz, aki a hiány miatt állandóan kardoskodik, most a forrásoldalt csökkentené. Ez olyan, mintha valaki önmaga ellensége volna. Ma a magyar gazdaságban a fokozatosság a kulcsszó. A közelmúltban végrehajtott gazdaságpolitikai kiigazítás eredményes volt. Megvalósult az export- és beruházásvezérelt növekedés. És ezt az a jegybankelnök is elismeri, aki általában élen jár a kormány ostorozásában. A hiányt azonban továbbra is csökkenteni kell ahhoz, hogy az euró bevezetésének időpontja tartható legyen, de ezt kizárólag olyan ütemben lehet megvalósítani, amit a társadalom teherbíró képessége elvisel.

Miközben az egészségügyben nem engedték meg a magántőke-bevonást, hanem azt egyszerűen privatizációnak bélyegezték, most viszont látványosan csökkentenék a járulékokat. Ha ezt teszik, akkor pedig mivel finanszíroznák az egészségügyi szolgáltatásokat? – tette fel a kérdést Göndör István. A tb-járulékok és az EHO kapcsán csak annyit tennék hozzá – mondta –, hogy a Fidesz a kormányzása idején valóban csökkentette a kulcsokat, viszont az egekbe emelte az EHO fixet. Ez 4500 Ft/hó/alkalmazottat jelentett, amit akkor is fizetnie kellett a vállalkozónak, amikor még munkabért sem fizetett. A mi programunkban viszont szerepel ennek a csökkentése. Sőt, a 2005-ös költségvetési törvényben már 1950 Ft-tal kalkuláltunk – folytatta a kormányoldal képviselője.

"A társasági adó csökkentéséről csak annyit, hogy az ellenzéknek az előző ciklusban volt négy éve arra, hogy elmozduljon a 18 százalékos szintről. Mi ezt megtettük – helyettük. Az EU viszont már emiatt a 16 százalék miatt is ágál, hogy túl alacsony. Azonban a jelenleg hatályos adótörvény szerint a vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy különböző jogcímeken az adójuk akár 80 százalékát visszatartsák."

Nem engedhetjük viszont – nyilatkozta a kormányzat képviselője –, hogy önkéntessé váljon a vállalkozói hozzájárulás, ez ugyanis jelenleg az öngondoskodás egyik módszere. Eddig, ha az egyéni vállalkozó komoly bajba került, nem tudta igénybe venni a munkanélküli ellátást. 

Az eva, a maga 15 százalékával – az MSZP véleménye szerint – egy nagyon méltányos adó. A Fidesz ezt az adót anno csak "számlagyárnak" nevezte, most pedig túl magasra emelné a mércét. Céget az ember ritkán alapít, és a folyó kiadásokat messze nem lehet összehasonlítani az alapítás terheivel. Úgyhogy ebben a kérdésben sem engedünk – kommentálta Göndör a soron következő programpontot. 

A kormányoldalon is támogatják viszont az iparűzési adó leírásának lehetőségét. Hasonlóan "támogató" a reakció az áfacsökkentés felvetésében is. 

Nem így áll a helyzet a forrásadó csökkentésének indítványával. Ez már az igazságosság alapelvét sértené – mondta Göndör István. Ha a személyi jövedelmeket egy 20 százalék körüli adó terheli, akkor célszerű, hogy hasonló mérték? legyen a terhelés a források terén is. A lakástámogatás eltörlése mellett is az igazságosság érve szól, illetve a valóban rászorulók támogatása.

"A diákhitel munkáltatóra való átterhelése kész nonszensz!" Göndör szerint ez éppen a fiatalok munkába állítása ellen hat, és ellentétes a kormány azon szándékával, amely szerint az állam átvállalná a foglalkoztatás első 9 hónapjára számított munkáltatói járulékfizetési kötelezettségek felét.

A védelem nevében

Varga Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heteknek kifejtette, hogy a júliusban kezdődő adócsökkentési program – a legpesszimistább forgatókönyvük szerint – valóban 300 milliárd forintos bevételkiesést okoz, de még ez sem jelentene tragédiát a magyar gazdaság számára. Nem kellene kamatemeléstől tartani, sem az euró bevezetésének elodázásától. Legjobb esetben viszont – és erre Varga szerint meg is van az esély – változatlan lesz a költségvetés idei egyenlege. Ami a programtól várható: a gazdasági növekedés stabilizálása, többletforrások és az, hogy megéri majd befizetni az adót – érvelt az ellenzéki képviselő. Az ellenzék "adóreformjának" eredményeképpen ugyanis már ebben az évben 40 ezer új munkahely jönne létre. Ezen új foglalkoztatottak járulék- és adóbefizetései pedig ellensúlyoznák az EHO eltörléséből származó bevételkiesést, és részben kompenzálnák a 300 milliárdos "hiányt" is. 

2003-ról 2004-re több mint 550 milliárd forinttal nőtt a magánszemélyek és a vállalkozások adóterhe. Azt pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tanulmánya is alátámasztja, hogy 2004-ről 2005-re mintegy 100 milliárd forinttal nőttek csak a vállalkozások terhei – fejtette ki Varga Mihály. A magyar gazdaság versenyképessége csökkent, és láthatóan elkerül bennünket a működő tőke is. "A mi programunk több pénzt hagy a vállalkozásoknál" – emelte ki a volt pénzügyminiszter. "Demagógia azt állítani, hogy ezt a vállalkozók az utolsó fillérig felélnék." E logika alapján támogatják az ellenzékiek az önkéntes vállalkozói járulékot is – a kötelező formával szemben.

Az EHO-val kapcsolatban Varga úgy védekezett, hogy ők anno csak az infláció mértékével növelték a hozzájárulás mértékét, és nem arról volt szó, hogy "amit az egyik kezünkkel adtunk, azt a másikkal elvettük". "Az első évben csak 120 milliárd forintot hagytunk kint a vállalkozásoknál a tb-járulék csökkentése révén." 

"Göndör úr egyszerűen nem olvasta el a javaslatunkat" – reagált a volt pénzügyminiszter az egyik bírálatra. Varga szerint tévedés az, hogy kötelező jelleggel terhelnék át a pályakezdők diákhitel-törlesztését a leendő munkaadókra. Ez csak egy lehetőség, annak a lehetősége, hogy a munkaadó – ha ez neki így egyszer?bb – adómentesen is átvállalhatja az ifjú alkalmazott diákhitelének törlesztőrészleteit.

Az evát mindig is jó ötletnek tartottuk – mondta –, csak az MSZP rosszul vitelezte ki – folytatta az ellenzéki képviselő. Varga szerint nyitnunk kell az unió felé, és ennek egyik lépése, hogy több vállalkozót engedünk be ebbe az eva-körbe, ergo megemeljük az árbevétellimitet. Bár a vállalkozások méretei még nagyon eltérőek a két régióban, a magyar gazdaságnak alkalmazkodnia kell. A versenyhelyzet csak javítani fogja a hatékonyságot.

A cégalapítás költségei is radikálisan megnőttek az elmúlt két évben. A Fidesz szerint az illetékek teljesen indokolatlan arányban emelkedtek meg az utóbbi időben. Ennek csökkentése egy pszichikai gesztus is volna, amely azt üzenné: Magyarországon olcsó vállalkozást indítani.

8 3 pont – kívánságlista

  1. A tb-járulék 29-ről 24 százalékra csökkenjen!
  2. Törölje el a kormány a jelenleg 3450Ft/hó/alkalmazott összeg? egészségügyi hozzájárulást!
  3. A társasági adó 16-ról 8 százalékra csökkenjen a 100 millió Ft-os éves árbevétel alatti cégeknél!
  4. Legyen önkéntes a 4 százalékos kötelező vállalkozói járulék!
  5. A vállalkozók 50 millió Ft-os éves árbevételig választhassák az evát, a jelenlegi 25 millió Ft helyett!
  6. A cégalapítás költségei 60 százalékkal, a vállalkozói engedély kiváltásának díja 50 százalékkal, az üzlethelyiség működési engedélye kiváltásának költsége pedig 50 százalékkal csökkenjen!
  7. Az iparűzési adó 100 százalékát lehessen leírni a társasági adóalapból, a jelenlegi 50 százalék helyett!
  8. A forrásadó 25-ről 18 százalékra csökkenjen!
  9. Állítsák vissza a 240 ezer Ft-os lakáscélú adókedvezményt!
  10. Csökkentsék a 25 százalékos áfakulcsot 19-re, a 15 százalékost pedig 10-re!
  11. Legyen átterhelhető a diákhitel törlesztése a munkaadóra!

Forrás: Fidesz Gazdasági Kabinet

Olvasson tovább: