Kereső toggle

Kulcs a konszenzus

Adóreform: előny a fogadónál

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kevesebb adófizetés, nagyobb mozgástér, több megtakarítás, kisebb és hatékonyabb állam – ezeket a tetszetős célokat tűzte ki célul a Gyurcsány-kormány, amikor a napokban bejelentette közép-távú adóreformját. A törekvés a gazdasági szereplők és magánszemélyek többségénél, sőt az ellenzéki pártok részéről is támogatásra talált, ugyanakkor kivitelezése főként a választások közelsége miatt számos kérdést és kételyt vet fel. Draskovics Tibor pénzügyminiszter előrevetítette, hogy várhatóan sok vita, érdekkonfliktus kíséri majd a programot, de – mint mondta – nem halogatható tovább.



Draskovics Tibor pénzügyminiszter pezsgővel köszönti a BUX 15 ezer pontos rekordját Fotó: MTI 

Draskovics Tibor pénzügyminiszter vezényletével egy 3-5 évre szóló adóreform előkészítése indult el az év elején, amelyet széles szakmai és társadalmi egyeztetés kísér. A cél egy modern adórendszerrel rendelkező, az EU-ban is versenyképes Magyarország, ahol érezhetően javul a gazdaság és a társadalom teljesítménye. Ahol többen többet kereshetnek és igazságosabb a közteherviselés – mondta sajtótájékoztatón a miniszter. Hozzátette, 

az adóreform végrehajtása mellett elengedhetetlen a konvergenciaprogram, vagyis az euró bevezetéséhez elengedhetetlen feltételek szem előtt tartása. 

A pénzügyminiszter – némileg tompítva a kezdeti lendületet – hozzátette, az idén nem várható lényeges változtatás az adórendszer egészét tekintve. Tavasszal egy úgynevezett adó-elsősegélycsomagot készítenek, mely a vállalkozók közérzetét javító intézkedéseket tartalmazni. Elvileg ősszel módosulhatnak az áfakulcsok, 

a lényegesebb változások azonban először 2006 elején, illetve a későbbi években várhatók. 

Külső és belső kényszerek 

A kormányfő és a pénzügyminiszter egyaránt halaszthatatlannak nevezte az egy évtizede toldozgatott-foldozgatott adórendszer átfogó reformját. A jelenleg túlságosan is magas adóterhek mellett ugyanis nem jut elég mozgástér a vállalkozások és a gazdaság egészének fejlődése számára, a magánszemélyek boldogulására, az életszínvonal emelkedésére, egyszóval az uniós szinthez való felzárkózásra. A magas adóterhek visszavetik az ország versenyképességét a nemzetközi versenyben is. Külső kényszerként jelentkezik az uniós tagság is, hiszen az EU közös kasszájából nyerhető támogatások elnyeréséhez megfelelő állami támogatások hozzátétele is szükséges. Mindezekhez szükséges többlet pénz azonban nem vehető ki a polgárok és vállalkozók zsebéből, szükséges tehát az állami kiadások átgondolása, adott esetben a kabát újragombolása is. Ezért a kilátásba helyezett adórendszernek egy minden szempontot figyelembe vevő, és a fejlődést szolgáló és lehetővé tevő adóterhelésnek kell lennie. Ennek jegyében a költségvetés középtávú reformjának az elkészítése is elkezdődött. Mindez azért fontos, mert egyszerre kell a deficitet és az adókat csökkenteni, és a pénzt előteremteni, az uniós pénzeket is -- ezért szükséges az átszervezés – érvelt a miniszter.

A pénzügyminiszter elárulta, még a tervezés, a gondolkodás stádiumában járnak, a számtalan szempont és igény egyeztetésénél, és a változások következményeinek számításánál tartanak. 

A Draskovics Tibor ugyanakkor előre jelezte, nincsenek tabuk: a középtávú adóreform jegyében valamennyi adónem, járulék, és kedvezmény górcső alá kerül, amely várhatóan nem hagyja érintetlenül a foglalkoztatási, a szociális és a támogatási politikát sem. Majd hozzátette: az új rendszerben jóval többen adóznak majd, szélesebb adóalapokon, ám egyszer?bben és kevesebbet kell befizetni a közös kasszába. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a módosítások együttjárhatnak az adózási magatartás javulásával is, mivel várhatóan a kisebb adó többeket fog az adófizetésre ösztönözni. "Magyarország ma a minimálbéren élők országa, legalábbis látszólag. Minden hetedik-nyolcadik embernek minimálbér környéki jövedelme van, közben pedig általánosnak számít, hogy a vállalkozók zsebből zsebbe fizetnek" – fejtette ki egy interjúban. Azzal viszont ha csökken az adóterhelés, többen válnak hajlandókká adót fizetni, amiből mindenki nyer – érvelt. 

Mikéntek és hogyanok

Draskovics Tibor inspirálónak és tetszetősnek nevezte a szlovák, a román, és a balti államok radikális adócsökkentési példáját, elemzésre érdemesnek tartva azokat, de – mint mondta – meg kell vizsgálni, vajon mennyiben lennének ezek előnyösek Magyarország számára. Draskovics az áfakulcsok egységesítését, tehát a 15 és a 25 százalékos kulcsoknak egy, 19-20 százalékos kulccsá való összeolvasztását elképzelhetőnek tartja, ám a személyi jövedelemadó egykulcsossá tételét nem, inkább a jelenlegi, kétkulcsos rendszer tovább fenntartását, ennek csiszolását támogatja.

Az áfakulcsok összevonása akár már ebben az évben, ősszel is megvalósítható. Jelenleg számítások folynak annak érdekében, hogy kiderüljön milyen hatással lenne a fogyasztásra, az inflációra, az állami bevételekre a 15 százalékos kulcs 4-5 százalékos felemelése, illetve a 25 százalékos kulcs 

5 százalékos csökkentése. Draskovics Tibor – szemben haladva a szakma többségének véleményével – azt szeretné, ha a mostani 5 százalékos kulcs alá tartozó termékek, főként a gyógyszerek ebben a kulcsban maradnának. Egyelőre vita folyik arról, milyen hatással járna a középső és a felső kulcs összevonása. Halász György, a Pénzügykutató Rt. tudományos munkatársa kérdésünkre kifejtette, az áfakulcsok összevonása közel sem okozna akkora áremelkedést, mint tavaly év elején a kulcsok uniós elvárásoknak megfelelő rendezése. Mivel közel azonos arányú emelés, illetve csökkentés együttesen lenne jelen, várhatóan nem okozna jelentős áremelkedést sem. A kutató úgy véli, az összevonás fél százalékpontnál nem eredményezne nagyobb inflációnövekedést, viszont ez a lépés jelentősen befolyásolná a fogyasztási szerkezetet. Komoly problémát okozhatnak a most kedvezményes, 15 százalékos kulcsba tartozó termékek, mint például a háztartási energia, vagy az élelmiszerek árának változása egyes társadalmi rétegeknél. Ugyanakkor a most 25 százalékos felső kulcsba tartozó termékek, mint például a benzin, az építőanyagok, a szolgáltatások ára elvileg öt százalékkal csökkenhetnek. A konkrét árak kialakulását azonban előre nehéz meghatározni – mondta a kutató – ezt mindenképpen a piaci verseny fogja szabályozni. Nem tudnak majd árat emelni a kereskedők azoknál a termékeknél, ahol erős a verseny.

Bírálatok és támogatások

A beharangozott adóreform újra megmozgatta a gazdasági élet szereplőit és a kutató intézeteket. Újfent elkerültek a már oly sokszor hangoztatott és sürgetett változások, reformok, a jelenlegi adózási és államigazgatási rendszer bírálata. Az egyébként az adóreform előkészítési folyamatába is bevont gazdasági szereplők és kutatók szinte egybehangzóan fogalmazták meg, hogy szükséges az adóreform, de ez az államigazgatás, a szociális és egészségügyi rendszerek reformja nélkül nem érhető el érdemi előrelépés. Ezen reformok súlyos kihívását a legjobban az példázza, hogy a rendszerváltás óta szerepet kapott 4-5 kormány mind elállt e feladat végrehajtásától, hiszen politikai konszenzus hiányában nem merték felvállalni az ezzel járó számtalan érdekkonfliktust. A valóságos előrelépést hozó adóreformhoz szükséges nagy ellátó rendszereket érintő reformok kivitelezésére azonban igen csekély az esély ebben a ciklusban. Ahhoz, hogy a program a 2006-os választás után is folytatódhasson, szükséges lenne tehát a négy parlamenti párt megállapodására. E tekintetben különösen kedvezőnek tűnnek a Fidesz részéről eddig kinyilatkoztatott észrevételek. Tállai András, a párt egyik gazdaságpolitikusa pártja támogatásáról biztosította a kormányt abban az esetben, ha az adóreform javítja a családok és a vállalkozások versenyképességét, nem növeli az adóterheket, és mindez nem jár együtt a deficit növekedésével és az árak emelkedésével. Orbán Viktor pedig egyenesen adóforradalmat sürgetett. Varga Mihály, az ellenzéki párt gazdasági kabinetjének vezetője elmondta, amennyiben a Fidesz 2006-ban kormányra kerülne, költségcsökkentő és jelentős adórendszerbeli változásokat vezetne be.

Olvasson tovább: