A BKV mozgásba hozza a várost – és az árakat Fotó: Somorjai L.
"Elkerülhetetlen a gázáremelés" – nyilatkozták egyöntetűen a hazai szakértők. A GKI Energiakutató Kft. számításai szerint a jelenleg köbméterenként 57-58 forintos lakossági gázárat kompenzáció nélkül 9-10 forinttal, állami ellentételezéssel viszont 5-6 forinttal kellene megemelni.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter megerősítette: a kormány valóban tervet készít a jövő évi lakossági gázárnövekedések részleges kompenzációjára. Az ellentételezés pontos mértékéről várhatóan a jövő hét folyamán döntenek az illetékesek.
Mivel a közelmúltban érvényesülő világpiaci gázártendenciák miatt közel 20 százalékkal kellene megemelni a hazai fogyasztói árakat, képtelenség lenne mindezt a lakosságra és a vállalati fogyasztókra hárítani. Amellett, hogy a teljes átterheléssel veszélybe sodornák a magyar gazdaságot és a lakosságot, ez a lépés a kormány deklaráltan befektetőbarát politikájával sem férne össze. A kis jövedelm? háztartások esetében ugyanis az átlagos mértéknek kétszerese az energiavásárlásra fordított összeg. Míg a vállalati és üzemi szférában viszonylag gond nélkül végrehajtható a világpiac generálta 18-20 százalékos áremelés, az oktatási, az egészségügyi és az önkormányzati intézményekben – hasonlóan a szerény jövedelm? háztartások esetéhez – nagy gondokat okozna a teljes emelés. Varró László, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdásza úgy nyilatkozott, mivel a közintézményekben már így is "esztelen pazarlás" folyik a gázhasználat terén, egy plusz 18-20 százalékos áremelés közel 10 milliárd forintos tehernövekedést jelentene a számukra.
A hazai gázárak szintjét alapvetően a földgáz importára határozza meg, illetve az, hogy a földgáz ára – a szerződések szerint – kilenc hónapos késéssel követi a kőolajárak változásait. Egy köbméter földgáz ára az év elején 145 dollár volt, azaz – az akkor aktuális keresztárfolyamok szerint – 31 175 forint. Mostanra, vagyis év végére, jóval gyengébb lett a dollár, és ebből a "gyengébbik fajtából" is csak 200-at kérnek ezer köbméterért, az importgáz ára számunkra mégis 38 ezer forint. Ez pedig mintegy 18 százalékkal több, mint 2004 januárjában. Mivel azonban teljes a bizonytalanság a forint–dollár árfolyam alakulását, illetve a kőolaj világpiaci árát illetően, a hazai szakértők is naponta készítenek új számításokat.
Miután 2004 végén hatályát veszti a kormány és a gyógyszergyártók közötti árbefagyasztásról szóló egyezmény, januártól átlagosan 7 százalékkal emelkedhetnek a gyógyszerárak. Habár jövő évben az egészségbiztosítási alap mintegy 120 milliárddal nagyobb összegből gazdálkodhat, a fogyasztói áremelés elkerülhetetlennek látszik. Rácz Jenő egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint 2005-ben fejenként havi 8170 forint állami kiadás jut egészségügyi célokra, és a múlt évi számadatokhoz képest körülbelül 40 milliárd forinttal több fordítható a gyógyító és megelőző ellátásokra is.
Csaknem 6 százalékkal emelkednek januártól a fővárosi vízdíjak. Ez azt eredményezi a gyakorlatban, hogy a budapesti fogyasztóknak következő hónaptól kezdve átlagosan 7 forinttal többet kell fizetniük egy köbméter vízért. Ez a drágulás nagyjából megfelel az infláció mértékének, számokkal kifejezve pedig a következőt jelenti: az idei 124,5 forint helyett jövőre átlagban 131,6 forinttal kell kalkulálnunk.
Még borsosabbak lesznek jövőre a BKV-tarifák is. A Fővárosi Közgyűlés előtt lévő BKV-javaslatok szerint, januártól 10, illetve 15 százalékkal, júliustól pedig még további 5 százalékkal emelkednének a tömegközlekedési díjak. Az utazás költségei mellett tehernövekedésre kell számítanunk a csatornahasználati és a szennyvíz-szippantási tarifákat illetően is. Az előbbi 15 százalékkal, az utóbbi pedig mintegy 9 százalékkal drágulnak.
2004. 12. 10. (VIII/50)
