Kereső toggle

Interjú László Csaba volt pénzügyminiszterrel

Az unióban nincsenek tiszteletkörök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Ön jelenleg a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó cég egyik adószakértője. Hogyan telt az elmúlt szűk egy év, mióta nem Ön Magyarország pénzügyminisztere? Most mintha kicsit felszabadultabb lenne, mint amikor a bársonyszékben ült.

– Csodálkozik? Jóval kevesebb felelősség van rajtam, és még a fizetésem is jobb.



Nem kell tartani attól, hogy megszűnik az eva Fotó: Somorjai L.

– Mi a véleménye a jövő évi költségvetésről? Tartható lesz az államháztartási hiány? Az Állami Számvevőszék most mindenesetre erősen bírálja a Pénzügyminisztériumot.

– Én mind az ÁSZ-t, mind a PM-et nagyon tisztelem, úgyhogy nem akarok döntőbíró lenni. Egyébként jobban tenné, ha efelől inkább a József nádor téren érdeklődne… Ez már számomra nem hazai pálya. Most csak adóügyben vagyok kompetens.

– A pénzügyminisztersége idején megalkotott egyszerűsített vállalkozói adóval, az evá-val kapcsolatban úgy tudom, hogy az unió erősen górcső alá veszi a közeljövőben. Számítottak erre, amikor bevezették?

– Természetesen. Az eva úgy lett kitalálva, hogy harmonizáljon a közösségi előírásokkal. Viszont az is természetes, hogy ezt az unió most meg akarja vizsgálni.

– Akkor itt csak egyfajta "tiszteletkörről" van szó?

– Azt azért nem mondanám. Az unióban nincsenek tiszteletkörök. Itt keményen ízekre fogják szedni az eva-törvényt.

– Mire lehet számítani?

– Nem tudom pontosan megmondani, de attól biztosan nem kell tartani, hogy megszüntetik.

– Most is év végén kell nyilatkozni arról, hogy kíván-e valaki jövőre az eva szerint adózni. Ezek után kinek ajánlja, hogy belépjen az "egyszerűen adózók" körébe?

– Ugyanúgy ajánlom azoknak a vállalkozóknak, akik eddig is potenciálisan az evakörbe tartoztak. Ebben nem látok okot a változtatásra.

– Mi a véleménye a jövő évi adótörvényről? Mennyiben jelent előrelépést a tavalyihoz képest? 

– A 2005-ös adótörvényben fellelhetőek a versenyképesség javítására irányuló elemek, bezárnak egy-két kiskaput, néhány esetben viszont növekednek az adóterhek. Ami a kedvezményeket illeti, egymás hatásait mérséklő változásokat hoznak a módosítások mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. Legjobb példa erre, hogy míg a magánszemélyek esetében a kétkulcsos szja-tábla bevezetése a legjelentősebb változás, kedvező hatását több kedvezmény megvonása is csökkenti. 

– Pedig sokan ragasztották az adótörvényre az utóbbi időben a "reformérték?" címkét. Ön szerint mennyiben felel meg ez az állítás a valóságnak?

– Ez alapvetően nézőpont kérdése: kinek mit jelent az, hogy reform. Számomra az adóreformot 1988 jelentette, amikor egyszerre változott az áfa, a társasági adó és az szja. A 2005-ös törvény nem az. A magas tb-járulék és a helyi iparűzési adó továbbra is neuralgikus pontja a magyar adórendszernek. Az említett versenyképességgel kapcsolatban is inkább az az igazság, hogy érdemben jövőre sem változik meg Magyarország nemzetközi megítélése ezen a téren. Annyit azonban mondhatunk, hogy az adófilozófiát tekintve határozottan elmozdult a rendszer az igazságosság felé. Azt hiszem, társadalmi szempontból nehezen kifogásolható, hogy ezentúl a magasabb jövedelműek kevesebb kedvezményt vehetnek igénybe a szegényebbek javára. Összességében nézve, jövőre növekedni fognak a kisvállalkozók terhei. Az új négy százalékos vállalkozói járulékot várhatóan nem lesz egyszer? kitermelnie az érintetteknek. Nagyobb vállalatok esetében az áfa és a transzferárak (cégcsoporton belüli elszámoló árak) kérdése lesz döntő. A csatlakozás miatt megborult áfa-visszaigénylések jövőre várhatóan helyreállnak. Január-február környékén már vissza is csoroghatnak a vállalkozásokhoz. Az is jelentős változás, hogy bezárul egy kiskapu a cégek K+F területén. Jövőre csak akkor vehetnek igénybe adókedvezményt a kutatás-fejlesztési tevékenységre, ha azt "házon belül" végzik, azaz nem adják ki külső vállalkozóknak.

– Az eddigi nyilatkozataiból úgy tűnt, hogy nincs ellene a bankadónak. Valóban helyesli a bevezetését?

– Ilyet én nem mondtam. A bankadó léte egyrészt ténykérdés, másrészt mindenképpen plusz terhet jelent a pénzügyi szféra számára. De azért őket sem kell félteni, a nemzetközi méret? pénzintézeti csoportok könnyedén megtehetik, hogy az unión belül átcsoportosítják a tevékenységeiket. Arra azonban kevesebb esélyt látok, hogy a pénzintézeti konglomerátumok meglévő csoporttagjaik között ide-oda rakosgassák a nyereségüket. Főleg azért is, mert ezt a jövőben az APEH is kiemelten ellenőrzi majd.

– Úgy tűnik, végül ennek a levét is az ügyfelek fogják meginni. Ön szerint milyen arányban tudják majd áthárítani a fogyasztókra a többletköltségeiket?

– Ismerve a banki vezetők filozófiáját, körülbelül egyharmad arányban. A költség maradék kétharmad része pedig megoszlik a piaci részesedésnövelés és a saját költségek leszorítása között. Persze azt azért hozzá kell tenni, hogy Magyarországon már most közel negyven bank van jelen, és egyszerűen matematikai képtelenség, hogy jövőre mindegyik megnövelje a piaci részesedését. Tehát csodára azért ne számítsunk a hitelintézeti díjszabásokkal kapcsolatban.

– A 2005-ös törvény úgy szól, hogy a bankadó 2007. január elsejével meg is szűnik. Mennyire reális az a feltételezés, hogy az állam két év múlva majd szó nélkül kienged a keze közül néhány tízmilliárd forintnyi biztos bevételt?

– Ez egyáltalán nem ilyen egyértelmű. Mivel a jelenlegi törvény az adónem megszüntetéséről rendelkezik, ahhoz hogy 2007-ben is legyen bankadó, újabb szavazást kell kiírni a parlamentben. A szavazás sikerének viszont jóval kisebb az esélye, mint annak, hogy minden marad a régiben. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy jövő szeptemberben nagy vitatéma lesz a bankadó.

– Mint adótanácsadó, milyen stratégiát javasol a jövő évre nézve a vállalkozóknak? Kiknek érdemes megpályázni az EU-s forrásokat?

– A legkisebbeknek egyáltalán nem ajánlom a pályázatokat. Most is sok pályázat bukott el a formai követelményeken, holott jó ötletekről szóltak. Nem beszélve az uniós források esetében kötelező állami társfinanszírozásról, amely 2006-ig egy milliárd, 2007-től pedig négy milliárd euró lesz évente. 

– Mi garantálja azt, hogy a társfinanszírozás összegére mindig lesz állami keret? Mennyire fér ez bele az éves büdzsébe? Hiszen enélkül a "nagyok" sem pályázhatnak sikeresen...

– A társfinanszírozás prioritást élvez. Ez is az előzetes irányelvek része, akár csak a munkabérek tervezése. Mellesleg az EU azt is kimondja, hogy a társfinanszírozást nem lehet más költségvetési tételek terhére megvalósítani. Azt hiszem, ez az évi négy milliárd kemény dió lesz.

– Hogyan alakulhatnak a közeljövőben a régiós adóviszonyaink? Van-e tudomása mostanában létrehozott, radikális adórendszer-változásokról Kelet-Közép-Európa más országaiban? 

– Tudtommal nagy mérték? változtatások sehol sem történtek. Kivétel talán Szlovákia, ahol most egy évig egysávos, lineáris számítású szjá-val kísérleteznek. Érdemben azonban a közeljövőben sem változik a régiós adópozíciónk.

– A héten dőlt el, hogy Kovács László lesz az adóügyekért és vámuniós politikáért felelős uniós biztos. Ön szerint milyen előnyökkel jár ez hazánkra nézve, illetve milyen esélyeket lát ezek után a közösségi adósemlegesség megteremtésére?

– Kovács kinevezése a magyar adórendszer szempontjából mindenképpen nagyon kedvező, habár nyilvánvaló, hogy uniós érdekeket kell majd képviselnie. Az adósemlegességgel kapcsolatban nem az a döntő, hogy hol hány százalékosak az adókulcsok. Sokkal fontosabb az, hogy mekkora az adóalap, milyen módosító tételek számolhatóak el utána, és hogy mennyi országonként az effektív adókulcs, azaz amit ténylegesen befizetnek az adóalanyok. Véleményem szerint elsősorban adóalap-harmonizációra lenne szükség az unióban.

Olvasson tovább: