Kereső toggle

Szavazás előtt az új adótörvény

Sok kicsi sokra megy

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Immár a parlament előtt a jövő évi adótörvény, mely a szakértők szerint vegyes képet mutat. A vállalkozások számára nem jelentenek sem érzékelhető terhelést sem könnyítést a tervezett változások. A magánszemélyek esetében viszont – főként az átlagjövedelműek számára – kedvezőbb a kép jövőre, mivel kevesebb adót kell befizetni a közös kasszába. Kellemetlen lehet azonban mindannyiunk számára az illetékek gyakran jelentős emelkedése. A vezető kormánypárt meghátrálását jelzi, hogy az SZDSZ nyomására nem vezetik be jövőre az árfolyamnyereség-adót, ugyanakkor a kisebbik kormányzó párt elállt az addig fennen hangoztatott egészségügyi reform szándékától. 



Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke bordó vízibivalybőrből készült irattáskát nyújtott át Draskovics Tibor pénzügyminiszternek, hogy – angol hagyományoknak megfelelően – ebben vigye át a költségvetési tervezetet a parlamentbe. Szili emlékeztetett, hogy a költségvetés kifejezés angol megfelelője a "bougette", mely kis táskát jelent. A hagyomány szerint közel 150 éve minden esztendőben egy feketével bélelt skarlátvörös bőrtáskában viszik át a Downing Street 11-ből a parlamentbe a következő évi költségvetés tervezetét. Az eseményt fotósok hada kíséri figyelemmel. A magyar "bougette" bal felső részén egy ezüst táblán a következő felirat olvasható: "A pénzügyminiszter költségvetési táskája". Fotó: Vörös Szilárd

A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint az adótábla 2005. évre történő módosítása elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy számottevően csökkenjen az átlagos, illetve az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők adóterhelése. Ennek érdekében megszűnik a középső, 26 százalékos sáv, és ennek köszönhetően az átlagnak számító 1,5 millió forintos évi bruttó jövedelem csupán 18 százalékkal adózik. A lapunknak nyilatkozó Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke kifejtette, azok, akik 800 ezer és 1,5 millió forint közötti jövedelemmel rendelkeznek, növekvő többletre számíthatnak az adósáv változása miatt. Az 1,5 millió forint felettieknél 56 ezer forint marad meg éves szinten, attól függően, hogy ki milyen adókedvezményt tud igénybe venni. A jövő évre vonatkozóan sok kedvezményt 100 ezer forintban maximalizáltak, így azok a személyek, akiknek ennél több igénylésre nyílna lehetőségük, nem tudnak élni vele, tehát ez a réteg nem biztos, hogy jobban jár a sávváltozás kapcsán. A jogszabálytervezet szerint a 6 millió feletti jövedelemmel rendelkezők számára fokozatosan megszűnik az adókedvezményre való jogosultság.

Zara kifejtette, a 2003-as adatok szerint 100-200 ezer főt érinthet hátrányosan az adókedvezmény maximalizálásából fakadó változás, de 4,0-4,2 millió adózót gyakorlatilag nem érint a limit bevezetése, így jövőre jobban jár. Azon lehet persze vitatkozni – mondta az elnök –, hogy mennyivel jár jobban a többség, valóban érzékelhető lesz-e az éves szinten keletkező 56 ezer forintos többlet. 

Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint 100 ezer forintot spórol meg jövőre egy átlagos család. Zara László szerint ez a kitétel abban az esetben valósulhat meg, ha mindkét szülő keresőképes, átlagkeresettel rendelkezik, ebben az esetben kettejüknek egy év alatt 112 ezer forint körüli "nyereségük" képződhet, de – mint mondta –, ez nem számít tipikus családnak. Nem jellemző ugyanis, hogy mindkét szülő átlagjövedelemnek megfelelő összeget keressen – tette hozzá.

Az előterjesztés szerint lakáshitel-törlesztéshez kapcsolódó kedvezmény, illetve a számítógép, számítástechnikai eszköz és felnőttképzés adókedvezménye esetében a korábbiakban a szabályozásba épített korlátozás érvényesül. Jövőre változatlanul 120 ezer forint az adó-visszaigénylés felső határa a lakáshitellel rendelkezők számára, ám azok a magánszemélyek nem vehetnek igénybe lakáscélú hitel törlesztése után adókedvezményt, akik a tőke, a kamat vagy a járulékos költség törlesztésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használnak fel, melynek alapján a munkáltatót az Szja törvény alapján nem terheli adófizetési kötelezettség.

Zara László szerint nem jelentenek érdemi elmozdulást, sem negatív, sem pozitív tartományban a vállalkozói szférát érintő tervezett változások. Bár hozott a kormány kedvezményeket számukra, ezek azonban a célközönség többségét nem érintik. A jövő évi adótörvény-tervezet szerint kedvezményben részesülhetnek azok a vállalkozók, akik létszámbővítéssel járó beruházást hajtanak végre. A kitétel azonban legalább plusz 30 fő dolgozó felvételét írja elő, ami Zara László szerint túlságosan magas szám. Egy kisvállalkozás ugyanis meglehetősen nehezen tud olyan beruházást megvalósítani, amely ekkora létszámnövekedéssel jár, így aztán alig élhetnek az adókedvezménnyel. Valószínűleg tehát a nagyobb cégekre lehet hatással a kedvezmény egyéni és mikrovállalkozásnál gyakorlatilag nem érzékelhető a változás. Hasonló sorba tartozik az iparűzési adó kérdése is. Bár jelentős elmozdulás történhet jövőre, mégsem jelent számon tartható könnyebbséget. A tervezet szerint a vállalkozások a mostani 25 százalék helyett jövőre az iparűzési adó 50 százalékát levonhatják az adóalapjukból. A tételes egészségügyi hozzájárulás csökkenése sem hoz "földrengést", hiszen ennek mértéke igen csekély: a jelenlegi 3450 forintról 2250 forintra esne le 2005-ben. Zara úgy számol, az osztalékadó 20 százalékról 25 százalékra való emelése sem érinti érzékenyen a vállalkozókat, minimális hatással van az érintettekre, s emellett nem hoz jelentős bevételt az államnak. 

Némi változást generálhat a hátrányos helyzetűek elhelyezkedését szolgáló kedvezmények bevezetése. A tervezett szerint a gyesről, gyedről visszatérők, a 25 év alatti pályakezdők, valamint a börtönből szabadultak, illetve az 50 év felettiek alkalmazása esetén a munkaadó a munkában töltött idő arányában a minimálbérrel megegyező összeggel csökkentheti társasági adóalapját.

Jövőre nem várható jelentős változás az eva hatálya alá tartozó vállalkozók számára. Továbbra is marad a 25 millió forintos bevételi határ, illetve a 15 százalékos adózási kötelezettség. A törvényjavaslat szerint ugyanakkor csökkentheti az eva alapját jogerős bírósági, hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanításból származó bevétel. Jó hír lehet továbbá, hogy jövőre nem kerülnek ki automatikusan az eva hatálya alól azok a vállalkozások, melyek az idén nem rendelkeznek bankszámlával. 

Bankadó – ki győzött?

A tárgyaló felek megnyugtatóan rendezték a vitás kérdéseket – a látszat szerint legalábbis. A kabát maradt, csak átgombolták: azaz változatlanul 30 milliárd forint plusz bevételre számít az állam a bankok részéről, ám más néven kel befizetniük. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások a betéti és a hitelkamatok közötti különbségből származó nyereség után kötelesek 6 százaléknyi adót fizetni (a 16 százalékos társasági adó felett). 

A megegyezés szerint a különadó két évig él. 

Illetékek és regadó

Emelkednek az illetékek a gépjárm?átírás esetében. 12 ezer forintra nő a válóperek után fizetendő illeték, a
részvénytársaságok cégbírósági bejegyzése 100 ezer forintra, a forgalmi engedély illetéke 6 ezerre, a vállalkozói engedély 10 ezer forintra, az útlevél ára pedig 6 ezer forintra emelkedik 2005-ben.
Jelentősen, átlagosan 15 százalékkal nő jövőre az autópálya-matricák ára. 

Az autósok és motorosok számára nem tartalmaz sok jót a jövő évi adótörvény. A regisztrációs adó (regadó) jövőre áfaköteles lesz. Egy 1100 köbcentis autó után a kereskedőnek 130 ezer forintot kell számolnia, ha viszont az autó első hazai forgalomba hozója nem kereskedő, hanem magánszemély, akkor 25 százalékkal többet, azaz 162 ezer forint lesz az adótétel. Jövőre a motorkerékpárokra is kell regisztrációs adót fizetni: a kereskedők számára 80 köbcentiméterig 10 ezer, 125 köbcentiig 50 ezer, míg 500 köbcenti felett 70 ezer forintot kell fizetni, és erre még 25 százalékos áfa is ráterhelődik. Magánszemélyek esetében 25 százalékkal magasabb regadót kell számolni.

Olvasson tovább: