Egy izraeli rendőr egy összezúzott cipőbolt kirakatát őrzi. Terror és üzlet Fotó: Reuters
"A magyar kormány nagyon pozitív hozzáállást tanúsított a két ország kapcsolatát illetően. Ezek után már csak remélni tudom, hogy a megbeszéléseink eredményei is olyan monumentálisak lesznek, mint az Országházuk épülete" – összegezte benyomásait az izraeli vezető. Az elnök parlamenti látogatása során – többek között – szó esett a jelenlegi olajár-emelkedésről. "Nincs energiaválság, de megvan az esélye"– fogalmazott Lynn. Az elnök véleménye szerint még nincs ok az aggodalomra, nyilvánvaló azonban, hogy ezt a gazdasági problémát csak politikai változások tudnák hatékonyan rendezni.
Bár már közel négy éve tart az intifáda, az izraeli gazdasági élet dinamizmusa mit sem változott. A helyiek ugyanis mindmáig "nagyon keményen exportra termelnek", hiszen ez az egyik kulcskérdés az ország gazdaságában. Lynn saját bevallása szerint, az izraeli fiatalok vállalkozói mentalitása az amerikai társaikéval vetekszik: nem alkudnak meg az állami alkalmazásokkal. A harcok ellenére az ország gazdasága még mindig stabilnak mondható: az éves infláció 8, az alapkamatszint pedig 4 százalék körüli.
Az elnök a Hetek kérdésére elmondta, hogy nem szünetelt a helyi harcok miatt bajba jutott kis- és középvállalkozások állami támogatása az elmúlt években. Maga a kamara is számos továbbképzési lehetőséget biztosított, illetve gyámkodott az induló kezdeményezések felett. A szakemberek szerint ez utóbbi jóval hatékonyabb segítség, mint a szelektív kormányzati kölcsönök. Kitartásuknak köszönhető, hogy az idei év elején mélypontra jutott idegenforgalom kezd kilábalni a nehézségekből. "Soha ennyi problémánk nem volt, mint év elején, mára azonban új lendületet vett a helyi turizmus is. Tel Avivban, például, több új szálloda épült az utóbbi időben" – nyilatkozta lapunknak az elnök.
Problémásnak számíthat ugyanakkor, hogy miközben Izraelből folyamatosan évente közel 100 ezer turista érkezik Magyarországra, addig Magyarországról összehasonlíthatatlanul kevesebben utaznak a közel-keleti országba. Amíg a 2000-es év során mintegy 16 000 magyar turista látogatta meg Jeruzsálemet, addig 2001-ben ez a szám már csak 8174. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás okozta törés után a magyar látogatók létszáma 2002-ben 5300 főre, 2003-ban pedig 5400-ra zsugorodott. A szakma reményei szerint talán most, a 2004-es évben érezhető lesz már némi javulás: az első félévi adatokat tekintve már 3500-an utaztak hazánkból a közel-keleti országba.
Az izraeli kamara elnöke szerint, még mindig "nem ég kellő hőfokon" a magyar–izraeli kereskedelmi kapcsolat. Magyarország gyorsan növekvő gazdaság, és – véleménye szerint – sokkal több lehetőség lenne a két ország együttműködésében, mint amit eddig kihasználtak. Lynn az itthoni vállalkozókat izraeli exporttevékenységük további megerősítésére bíztatta. Sőt, többször is ígéretet tett arra, hogy az Izraelbe értékesítő hazai cégek bizton számíthatnak majd a kamara teljes támogatására, ha üzleti kapcsolatok megszervezéséről, mélyítéséről van szó.
2004. 10. 22. (VIII/43)
