Kereső toggle

Rablók vagy kapitalisták

Jukosz-ügy: folytatása következik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Csoda történt az orosz értékpapírpiacon: a gazdasági mutatók bárminem? pozitív elmozdulása nélkül az értékpapírok árai pillanatok alatt 34 százalékot emelkedtek. Ez a gyorsaság főként a legnagyobb orosz olajtársaság, a Jukosz részvényeire volt jellemző, melyek az elmúlt év során folyamatosan veszítettek értékükből. A történtek hátterében egy különös esemény állt: azon a bizonyos napon Vlagyimir Putyin azt találta mondani egy sajtókonferencián, hogy "az orosz kormány nem érdekelt az olyan vállalatok csődbe jutásában, mint a Jukosz". Mindez egyfelől újfent azt bizonyítja, milyen tekintéllyel rendelkezik az orosz elnök, másfelől azt is, hogy az országban bármely – még a legnagyobb – cég is szorosan függ az államhatalom jóindulatától. A Jukosz azért került a figyelem középpontjába, mert a napokban elkezdődött Mihail Hodorkovszkijnak, Oroszország leggazdagabb emberének, a Jukosz elnökének a pere. A megfigyelők szerint nem csak egyszer? jogi eljárásról van szó, Hodorkovszkij politikai támadás áldozata. 



Egy Hodorkovszkij mellett tüntető Moszkvában Fotó: Reuters

Az elmúlt évben az orosz kormány jóindulatának leghalványabb jele sem volt felfedezhető a Jukosz és annak vezetője, Mihail Hodorkovszkij irányában. Őt és egyik legközelebbi társát, Platon Lebegyevet tavaly október végén – az elnökválasztást megelőző időszakban – letartóztatták szélhámosság és adócsalás vádjával. Oroszországban azonban sokan úgy vélik, nem ez volt "hűvösre kerülésük" fő oka, hanem inkább az, hogy kritikusan lépett fel Putyinnal szemben, igyekezett beleavatkozni a politikába és az állami intézmények tevékenységébe. Emlékeztetőül: ugyanilyen bánásmódban részesültek korábban olyan oligarchák is, mint Borisz Berezovszkij vagy Vlagyimir Guszinszkij. Míg Jelcin idejében úgy élhettek mint kiváltságos fejedelmek, az erős államhatalmat szorgalmazó Putyin hatalomra kerülésével kénytelenek voltak külföldre távozni. Arról, hogy a Hodorkovszkij-ügyben nagyobb súllyal esik latba a politikai, mint a gazdasági tényező, nemrégiben German Gref, az orosz gazdasági növekedési és kereskedelmi miniszter is szót ejtett. A Putyinhoz közel álló tisztviselő így fogalmazott: "Tagadhatatlan, hogy a Jukosz-ügynek van politikai eleme is." 

Sem az érintett üzletembereknek, sem Oroszország megítélésének nem mindegy, mi lesz a per kimenetele. Nem csak az ellenzékiek és a Jukosz-pártiak vélik úgy, hogy nem éppen jogszer? eljárás zajlik, hanem inkább az ország legnagyobb cégének a tönkretétele és a legnagyobb befolyással rendelkező oligarcha betörése. Az Európa Tanács képviselői szerint is politikai szándék húzódik meg a háttérben. 

A Nyezaviszimaja Gazeta szerint végre elkezdődött valami: egyfajta tárgyalás a kormány és a cég között – igaz, most még csak a sajtón keresztül. Bár a Jukosz már régóta próbált valami választ kicsikarni a vezetőktől – akik azonban mind ez idáig mélyen hallgattak –, a csőd veszélye egyre reálisabbá vált.

Ami pedig a kormány által megfogalmazott gazdasági visszaéléseket érinti, az elmaradt adók és büntetések
összege 3 milliárd 400 millió dollárt tesz ki csak a 2000. évre vonatkozóan. Megelégszik-e ennyivel a kormány? Aligha. Minden bizonnyal a következő évek elmaradásait is kiszámlázza; egyes számítások szerint ez elérheti a 9 milliárdot is. Ez persze még nem taszítja csődbe a vállalatot, melynek évi bevétele 5 milliárd, vagyona pedig 30 milliárd. A kormánnyal történő teljes elszámoláshoz azonban a Jukosz kénytelen lesz átadni az államnak Hodorkovszkij részvényeinek egy hányadát; ezzel az akcióval mindkét fél úgymond megőrzi az arcát – bár ahogy elemzők megjegyzik, azért a részvények átadása csak nyomásra történik majd, az árakat pedig "felülről" diktálják.

No és ki lesz majd az új tulajdonos? Lehet az állam is – ez esetben gyakorlatilag államosítással állunk szemben, ami megerősítheti Putyin tekintélyét az oroszok szemében, külföldön azonban épp ellenkező hatást válthat ki. Márpedig a részvények 30 százaléka, közel 10 milliárd dollár nyugati befektetők kezében van. Ők is megkaphatják Hodorkovszkij részét, így az oligarcha is "hatástalanítva" lenne, és a külföldi befektetőket sem ijesztenék el.

A Novaja Gazeta mégiscsak több esélyt lát arra, hogy a Jukosz és Hodorkovszkij részvényei magas rangú tisztviselők tulajdonába kerülnek – és ez az újságírók véleménye szerint csorbát ejt majd Oroszország érdekein. 

A Jukosz tavaly tárgyalásokat folytatott a világ második legnagyobb olajipari cégével, a Chevronnal egy részvénycsomagcseréről, mely által Hodorkovszkij és Abramovics a Chevron részvényeinek 23 százalékát birtokolta. Ez azt jelentette, hogy a Jukosz–Szibnyefty társaság hatalmat kapott a világ második legnagyobb olajtársaságában. Természetesen rajtuk keresztül Putyin is, mert a Jukosz–Szibnyefty részvénycsomagja Oroszországban maradt. Oroszországnak így minden kérdésbe beleszólása volt; az USA stratégiai partnerévé válhatott mint az amerikai stratégiai tartalék beszállítója, gyengítve az arabok helyzetét. Az ellenzéki lap szerint a "tőkekoncentráció révén Oroszország kivételes esélyt kapott a világgazdaság felügyeletére".

Olvasson tovább: