Kereső toggle

Ártalmas túlpolitizáltság Kelet-Európában

Előny a balti államoknál

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Történelmi lépésre szánta el magát Észtország, Litvánia és Szlovénia: beléptek az euró előszobájának tartott ERM-II árfolyamrendszerbe, azaz az euróhoz kötötték valutájukat. Ha minden sikerül, az említett országokban 2007-től a közös európai pénz lesz a fizetőeszköz. A magyar kormány legújabb elképzelése szerint hazánk 2010-ben csatlakozik az euróövezethez, így várhatóan Cseh-, Lengyelországgal, illetve Szlovákiával közösen 2008-ban érik meg a helyzet az ERM-II-be való belépésre. 



Euró szimbólum. Cél és eszköz Fotó: Reuters

Valójában nem presztízsveszteség Magyarországnak, hogy több állam előttünk csatlakozik az euróövezethez, de azért elgondolkodtató a kormányok számára, mennyiben követhettek volna sikeresebb gazdaságpolitikát. Mint Erdős Szabolcs, az ECOSTAT elemzője a Heteknek kifejtette, a balti államok és a szlovénok is sikeresebben, zökkenőmentesebben tudtak átállni a rendszerváltás után. A hagyományos orosz piacról rövid idő alatt a finn piacra tudták átcsoportosítani a termékeiket, ami segített a gazdaság stabil fejlődésében, így könnyebb volt más gazdasági mutatók javítására koncentrálni. Hasonló volt a helyzet Szlovéniában is, ahol az idegenforgalmi bevételek nagymértékben hozzásegítettek a növekedési ütem tartásához. Mindebben persze nagy segítséget jelentett az is, hogy jelentős részben elengedték államadósságukat a rendszerváltáskor. Szóval, jobban ki tudták használni a lehetőségeket, de szerencséjük is volt – szögezte le Erdős. 

A kelet-európai kormányokat annyiban lehet elmarasztalni, hogy ebben a térségben túlságosan rányomta a bélyegét a politika a gazdaság irányítására. A négy éves választási ciklusok könnyen kimutathatók a gazdaság állapotában: a választások után romlottak az egyensúlyi mutatók, a ciklus közepén pedig javulni kezdtek, majd a ciklusváltásra újra romlottak. Az említett országokban ugyanakkor folyamatosan tudták tartani a kitűzött célokat, kiszámíthatóan nőtt a gazdaság. A másfél évtizedes távlatból tehát jól látható, milyen hátrányokkal jár, ha a gazdaságirányítást a túlpolitizáltság jellemzi – fűzte hozzá Erdős Szabolcs. 

Észtország, Litvánia és Szlovénia tehát jól ütemezett, sikeres felkészülés eredményeként belépett az ERM-II árfolyamrendszerbe, és az euró bevezetéséhez szükséges mutatók tekintetében teljesíteni tudják a maastrichti kritériumokat. Az ERM-II rendszer azt jelenti, hogy az említett országok az eddigi rögzített, illetve csak nagyon szűken megszabott árfolyamsávjukat most plusz-mínusz 15 százalékra kibővítik, tehát az eddigieknél jóval nagyobb sávban mozoghatnak a valutáik. A szakember felhívja a figyelmet az ezzel járó veszélyekre is, hiszen emiatt elviekben sebezhetőbbekké, támadhatóbbakká válnak az említett országok. Az ERM-II szabályai szerint amennyiben két évig stabilan tudják tartani a valutájuk árfolyamát, azaz a most kibővített sávban maradnak, és teljesítik a maastricht kritériumokat, akkor 2007. január 1-jével bevezethetik az eurót. A kérdés most az – mondta Erdős –, hogy a kiszélesített sáv mellett mennyire tudnak majd stabilan maradni az árfolyamok. Kis országokról lévén szó ugyanis könnyen támadhatók a valutáik, hiszen a jegybankok nem rendelkeznek akkora tartalékokkal, hogy ellensúlyozni tudjanak egy jelentősebb spekulációs hullámot. Igaz ugyanakkor az is – teszi hozzá az elemző –, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ott áll az említett országok mögött, tehát indokolt esetben segítséget nyújt, s ez némileg visszatarthatja a spekulánsokat. Ha viszont nem tudnak stabilak maradni a most belépett országok valutái, problémák jelentkezhetnek: elindulhat az infláció növekedése, romolhatnak az egyensúlyi mutatók, és végezetül, újra kell kezdeni a két évet.

Olvasson tovább: