Jürgen Köppent, az EU nagykövete elindítja a tőzsdei kereskedést. Új korszak Fotó: MTI
A történet valahol 1998 körül, az első brókercsődök környékén kezdődött, amikor még a tőzsdetagoknak tulajdonrészei voltak a Budapesti Értéktőzsdében, amelyet a tőzsdetagság megszűnésekor aukción értékesíthettek. Ebben az időben kezdett Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság tőzsderovatának vezetője tulajdonrészeket vásárolni. Később követte őt néhány pénzügyi befektető, többek között a Pick, a Zalakerámia felvásárláskor megismert Arago-csoport, valamint a pénzügyi befektetőkhöz egyértelműen nem is sorolható Cashline, amely mellesleg napjaink második legnagyobb forgalmú brókercégeként érdekelt a piacon. A tranzakciók mögött gazdasági racionalitás állt: a tulajdonrészekhez, később részvényekhez a BÉT pénztermelő képességéhez viszonyítva olcsón hozzá lehetett jutni. Albrecht Ottó, a cég vezetőjének elmondása szerint a hazai nagybankok nem mutattak érdeklődést a részvénypakett iránt, így a csöndesen vásárolgató tulajdonosok az osztrák HVB csoportnak értékesítették a papírjaikat. A HVB a megvásárolt részvények egy részét továbbadta a bécsi tőzsdének, illetve néhány osztrák banknak, így az osztrák érdekeltség 68 százalékosra duzzadt. Az osztrákok az Árutőzsdében is 75 százalékos többségi részesedést szereztek. A tranzakció árát nem hozták nyilvánosságra, de a "jól értesültek" 8 milliárdos vételárról, és a "továbbpasszolt" pakettnél 10 százalékot meghaladó nyereségről tudnak.
Mindezzel párhuzamosan más események is zajlanak a háttérben. Folyamatban van a BÉT és a BÁT integrációja, eközben az integrációs szerződés aláírásának határideje június 30-ára, az integráció napja pedig szeptember 6-ára van kitűzve, ekkortól lehetne az Értéktőzsdén az Árutőzsde termékeivel is kereskedni. Az új tulajdonos azonban felkérte a jelenlegi vezetést, hogy a közgyűlés összehívásáig tartózkodjon bármilyen stratégiai jelleg? lépés meghozatalától, és fagyassza be az integrációs folyamatot. Mindez nem jelenti a fúzió meghiúsulását, csak elhalasztását, amíg az új tulajdonosok "képbe kerülnek".
A történet folytatásaként várható a régióban további tőzsdék felvásárlása és azok integrálása. A budapesti börze vezetése – melyet meglepett a felvásárlási játszma – ellenkező stratégiát vall, hiszen valamely nagy nyugati börzével (Euronext, Deutsche Börse) szeretett volna szorosabb együttműködést kialakítani.
Ma még nehéz lenne megmondani, mit hozhat a hazai befektetők számára a budapesti börze tulajdonosváltása és más tőzsdékkel való esetleges összeolvadása. Mindazonáltal valószínűleg rosszat nem jelent a tőzsde számára, tekintve, hogy a magyar piacon és az egész régióban jelentős piaci pozícióval rendelkező, elkötelezett bankcsoport várhatóan mindent megtesz majd ezen pozíciók további erősítése érdekében.
2004. 06. 11. (VIII/24)
