Kereső toggle

Puha landolás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az európai közösséghez való csatlakozásunkkal kötelezettséget vállaltunk az európai közös valuta bevezetésére – a kérdés csak annyi, mikor. Eddig több dátumot
is hallhattunk már, végül is 2008-at jelölte meg a Medgyessy-kormány az euró lehetséges bevezetésének, ám pénzügyminiszteri csere apropóján visszakozott. Az új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, eddig példátlanul széles rétegekkel, gazdaságkutatókat, vállalkozói és érdekképviseleti szerveket bevonva keresi a bevezetés legmegfelelőbb időpontját. Öt gazdaságkutató-intézet egybehangzó álláspontja szerint fontos és előnyös hazánk euróövezethez való csatlakozása, de ezt nem szabad áldozatok árán megvalósítani. 

Várhatóan a jövő héten hoz döntést a kormány arról, mikor cseréljük le a jó öreg forintot a közös európai valutára, az euróra. Felkérésre öt neves kutatóintézet készítette el a napokban a tanulmányát arról, mikorra és milyen körülmények között tudnánk teljesíteni a bevezetéshez szükséges feltételeket, valamint milyen mérték? áldozatot érdemes, illetve tudunk vállalni ennek érdekében. A kutatók többsége 2009-2010-et jelöltek meg a céldátumnak, közülük kettő inkább 2009-et ajánlotta, némelyek azonban nem tartják fontosnak egy konkrét dátum megjelölését, ám mindannyian egybehangzóan fogalmazták meg álláspontjukat: vitathatatlan előnyökkel jár az euró, a kimaradás, illetve a hosszú felkészülés pedig kockázatokkal jár.

A most csatlakozó 10 országot várhatóan 2-3 hullámban, tehát csoportonként engedik be az euróövezetbe, ezért külön figyelmet kell fordítani a céldátum meghatározására, illetve a felkészülés időszakában hozandó esetleges áldozatokra. Hiába teljesítenénk ugyanis a feltételeket és hoznánk áldozatokat, ha a csoport többi, lemaradó tagja miatt nem tudnánk mégsem csatlakozni. Várhatóan az első csoportban a balti államok és Szlovénia vezetheti be az eurót, a fennmaradó hat ország "sorsa" még kérdéses. Az időpont attól függ, mikorra tudja az adott ország teljesíteni a feltételeket, az úgynevezett maastrichti kritériumokat. 

Az öt kritérium közül a három leggyakrabban emlegetett: az infláció, az államháztartási hiány és az államadósság. E három feltétel közül csak az államadósság megszabott szintjének felelünk meg, amely szerint az adósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékának megfelelő összeget. Ez a mi esetünkben – az elmúlt évek emelkedő tendenciája miatt – vészesen megközelítette a kritikus szintet. Ma jelentős eltérés van az infláció területén is: a maastrichti kritériumok szerint 2,2 százalék lehet a pénzromlás üteme, ezzel szemben nálunk tavaly 4,7 százalék volt. A legnagyobb eltérés az államháztartási hiány mértékében tapasztalható, amely az elvárt 3,1 százalék helyett 5,6 százalék, az idén a tervek szerint 4,6 százalékra csökkenhet le. Az 1,6 százaléknyi különbség nem tűnik nagynak, ám gyors csökkentése nehézségekbe ütközhet, azaz a társadalom részéről is áldozatokat követelne. Az euróövezethez való csatlakozás lehetséges dátumának meghatározása tehát nem szól másról, mint arról, milyen időtávlatban és milyen erőfeszítések árán sikerül e három területet az elvárt szintre hozni. Az euró bevezetésének abszolút előnyei mellett az is ösztönzően hathat, hogy a felzárkózási időszakban számos a kockázati tényező, s egy hosszabb várakozási idő pedig még tovább erősíti ezeket. A tanulmányokat végző kutatók, és a pénzügyminisztérium egybehangzó véleménye szerint az a cél, hogy az ország egy gyorsabb, fenntartható növekedési pályára álljon, nem pedig a gyors csatlakozás. A mostani egyeztetések – és
tulajdonképpen a céldátum meghatározásának – célja pedig éppen az, hogy kialakuljon egy olyan hosszú távú gazdaságpolitika, amely mindezt elősegíti. Az infláció, a deficit csökkentése elsősorban nem az euró bevezetése, hanem az ország jól felfogott érdeke miatt fontos. 

Neményi Judit kutató, a Pénzügykutató Rt. munkatársa leszögezte, Magyarországnak érdeke az euró-övezethez való gyors csatlakozás. Hangsúlyozta, a 2008-as vagy 2009, esetleg a 2010-es dátum mindegyike a gyors bevezetés kategóriájába tartozik. Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese úgy vélte, a kormány által korábban kitűzött 2008-as dátum nem tartható, mivel értelmetlen, szükségtelen áldozatokkal járna a lakosság számára. Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely tompítja a kockázatokat. Mint mondta: cél a puha landolás. Belyó Pál, az Ecostat igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az előző körben csatlakozó államok nagyon alacsony ütem? bérfelzárkózást tapasztaltak, s erre kell számítani a mi esetünkben is, jelentősebb felzárkózás elsősorban a prosperáló ágazatokban várható. Matolcsy György, a Növekedéskutató Intézet vezetője, volt gazdasági miniszter úgy vélte, az elmúlt 15 év szükségtelenül sok áldozattal járt. Számításai szerint az eurózónáénál évi 2 százalékkal gyorsabb gazdasági növekedés lenne szükséges a felzárkózáshoz. 

Az euró bevezetésének előnyei

• Megszűnhet az árfolyam-spekuláció kockázata 

• Ösztönzően hat a gazdasági növekedésre

• Csökkennek a tranzakciós költségek 

• Csökkenhet a kamatfelár 

• Alacsonyabb lehet az infláció 

Az euró gyors bevezetésének hátrányaisize=2>

• Felerősödhet az árfolyam-spekuláció kockázata

• Szociális, társadalmi és növekedési áldozatokkal járhat 

• Emelkedne az eladósodási hajlam

• Romlana az ország megítélése

• Gyorsulhat az infláció

Forrás: kutatóintézetek

Olvasson tovább: