A hitelből infrastrukturális fejlesztések és az uniós forrásokból származó támogatások társfinanszírozása valósulhat meg. Mivel az EU
a projektek megvalósulása után fizeti a támogatásokat, ezért azokat addig is finanszírozni kell, így az államnak is előre kell állnia a kötelező önrészt. Ehhez szolgáltat kiegészítéssel a megahitel. Eddig a PHARE-, az ISPA- és a SAPARD-alapokból támogatta az Európai Unió a belépő országokat, Magyarország évente 240-250 millió eurós forráshoz juthatott. Mostantól az összeg jóval nagyobb lesz, a támogatások éves összege 1,5-2,3 milliárd euróra emelkedik.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy a hitel hosszú lejáratú és alacsony kamatozású, azaz a legkedvezőbb feltételekkel vehettük fel. A kedvező feltételek ellenére a hitelfelvétel növeli az államadósságot, és az eladósodás állami szinten is tovább folytatódik. (A most csatlakozó országok közül hazánk rendelkezik a legnagyobb hitellel.) A vállalkozói réteg eladósodása mellett az elmúlt néhány évben a lakosság jelentős részben adósodott az áru-, illetve a lakásvásárlási kölcsönöknek köszönhetően.
Wolfgang Roth, az EIB alelnöke kijelentette, hogy a budapesti metróberuházáshoz és az M0 körgyűr? megépítéséhez is készek a hitelnyújtásra, ami azt jelenti, hogy idén közel 1 milliárd euró hitelt kaphat hazánk az EIB-től. Draskovics Tibor pénzügyminiszter kifejtette, hogy nemcsak nagy központi beruházásokat, de önkormányzati, regionális fejlesztéseket, különösen a csatornaépítéseket is készek megfinanszírozni a rendelkezésre álló hitelkeretből.
Jelenleg tíz magyar partnerbanknak hiteleznek hosszú lejáratú, előnyös feltétel? forrást, amiből azok kis- és középvállalkozásoknak, illetve kisebb önkormányzati beruházások megvalósítására hiteleznek tovább.
A villamosenergia-hálózat korszerűsítésére az E.ON Hungária, az ÉDÁSZ, a TITÁSZ és a DÉDÁSZ tulajdonosaként, 125 millió euróval részesedik a hitelkeretből.
2004. 05. 06. (VIII/19)
