Kereső toggle

Buktató lehet a gazdaság

Mérlegen Bush négy éve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

John Kerry massachusettsi szenátort kevés választja el attól, hogy kihívója legyen Bush elnöknek, és megméresse magát a novemberi választáson. Bár a hivatalos kampány még el sem kezdődött, Kerry eddigi szónoklataiból úgy tűnik, hogy elsősorban a Bush-adminisztráció gazdaságpolitikáját veszi célba. Simai Mihály professzor lapunknak úgy fogalmazott, ha George W. Bush elveszítené a választást, az – apjához hasonlóan – a gazdaságpolitikának lenne betudható. 



Bush kisiskolások között. Apró rajongótábor Fotó: Reuters

A választási kampány előestéjén úgy tűnik, az amerikai elnökválasztás a gazdasági kérdések körül forog. John Kerry demokrata szenátor tisztában van ugyanis azzal, hogy az amerikaiak ma is támogatják Bush elnököt az iraki háborúval és általában véve a terrorizmus elleni harccal kapcsolatban, ezért ezeket a kérdéseket nem feszegeti. A friss közvélemény-kutatások szerint a lakosság majdnem fele (44 százaléka) gondolja úgy, hogy a háború megfelelőképpen történt, viszont 39 százaléka ért csupán egyet az elnök gazdaságpolitikájával. Ez is azt mutatja, milyen súllyal esik latba a gazdaságpolitika megítélése az elnökválasztás során. 

Ha valakire, akkor Geroge W. Bushra igaz az az állítás, hogy kevés a négy év a hatalomban. Elnöksége alatt sem az iraki háborút, sem a terrorizmus elleni harcot nem sikerült megnyugtatóan rendeznie; emellett pechjére mandátuma kezdetére esett a gazdaság recesszióba süllyedése, amelyből a kilábalás első jelei éppen ciklusa utolsó hónapjaiban jelentkeznek, s a látványos eredmények törvényszerűen még nem érzékelhetőek. Ilyen sajátságos időszakban, – amikor a külső és a belső tényezők egyszerre nehezülnek el – nehéz gyors, látványos javulást produkálni a megmérettetés napjára. 

John Kerry lendületes kampányában Bush elnök szemére veti többek között a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb munkanélküliséget, a hatalmasra duzzadt költségvetési hiányt, a szociális problémák erősödését. 

Való igaz, hogy az amerikai gazdaság 1995 és 2000 közötti fellendülése után 2000 augusztusától megtorpant, és az elmúlt években egy sajátságos recesszió vette kezdetét. Kifulladt a fellendülést tápláló informatikai szektor növekedése, lényegesen visszaesett a gyáripari termelés, komoly zuhanás indult el az értékpapírpiacon (az értékpapír-tulajdonosok csaknem 1000 milliárd dollárt veszítettek rövid idő alatt). Mindez természetesen kihatott a jövedelmekre, a vásárlóerő alakulására, jelentősen csökkent a kiskereskedelmi áruforgalom, s mindezek miatt igencsak bizonytalan helyzetbe került az amerikai gazdaság – elemezte kérésünkre a jelenlegi helyzetet Simai Mihály akadémikus, az MTA Világgazdasági Intézetének kutató professzora. Ez a recesszió gyakorlatilag 2003-ban már véget ért és megkezdődött egy lassú, nagyon bizonytalan fellendülés. A Bush-adminisztráció a növekedés beindítása érdekében igen jelentős adócsökkentésbe fogott, ám költségvetési kiadásnövelést eredményező politikája a deficit számottevő növekedéséhez vezetett – tette hozzá. (Az amerikai költségvetés hiánya tavaly elérte a bruttó nemzeti termék 5 százalékát). Kellemetlen – tette hozzá –, hogy a fellendülés kezdeti szakasza nem hozta el a várva várt hatást, azaz nem járt együtt a foglalkoztatottság növelésével. Valójában ez ma problematikus kérdés, ami komoly bizonytalanságot jelent a lakosság körében is. Ma szakértők körében is igen nagy a bizonytalanság a tekintetben, vajon képes lesz-e a kormány a kialakult helyzet javítására. Nem szerencsés, de ezen a ponton kezdődött el a választási szezon, s ennek megfelelően John Kerry demokrata jelölt nagymértékben ki is használja ezt a helyzetet – állapította meg Simai. A lakosság véleménye jól mutatja, mennyire nem bíznak abban, hogy Bush képes lesz a gazdasági problémák kezelésére. Az elnök bizalmi indexe 39 százalékra esett, s egyes amerikai publicisták már arról beszélnek, hogy amint az idősebb Bush bukását nagymértékben a gazdaság helyzete idézte elő, a gazdaságpolitika lesz a felelős azért, ha a jelenlegi elnök nem tudja meghosszabbítani a mandátumát.

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az amerikai gazdaság válságos állapotban lenne – fűzte hozzá Simai – a fellendülés megindult, elkezdődött egy lassú kibontakozás, tovább nőtt a termelékenység, ez pedig kedvezően hat a jövedelmekre. Sőt az elemzők szerint mérsékelt javulás várható a foglalkoztatásban is, s mindez a második félévben javíthatja az elnök esélyeit. 

Tény azonban, hogy a munkanélküliség lényegesen magasabb, mint 2000-ben volt: az akkori 4 százalékról tavaly év végére 5,6 százalékra emelkedett, és elérte a 460 ezer főt. Pozitív ugyanakkor, hogy az év elején újra csökkenni kezdett, ma már "csupán" 350 ezer amerikai keres munkát. Igaz ugyan, hogy a munkanélküliségi ráta jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió tagállamaiban, de ez ügyben az amerikai közvélemény különösen érzékenyen reagál. Érthető is, hiszen ma az USA-ban érezhetően hosszabb ideig tart a munkakeresés, nehezebb elhelyezkedni, jelentős rétegek osztályrésze lett a tartós munkanélküliség. 

Annak ellenére, hogy a lakosság számára nincsen húsba vágó, napi probléma, az átlagembert olyan hagyományosan megoldatlan kérdések is foglalkoztatják, mint az egészségügy, a szociális kérdések. A lakosság hangulatát az iraki háború kimenetele és a konszolidálás kérdése is befolyásolja. 

Simai professzor hangsúlyozta, hogy a Bush-éra négy éve alatt az Egyesült Államok megőrizte gazdasági, katonai, politikai elsőségét a nemzetközi porondon. A választási időszakban felerősödő viták tehát nem ekörül forognak, hanem arra irányulnak, miképpen aknázhatja alá, illetve nehezítheti el a belső bizonytalanság az USA további fejlődését. 

Pozitívumok

• Részben az adócsökkentéseknek köszönhetően nem mélyült el és nem vált tartóssá a 2000-ben kezdődött recesszió.

• Nem következtek be a szeptember 11-ei terrortámadás várt negatív gazdasági hatásai. 

• Az USA megőrizte elsőségét a nemzetközi porondon gazdasági, katonai területen is.

Negatívumok

• A megkezdődött gazdasági fellendülés eddig nem hozta el a munkanélküliség csökkenését.

• Hatalmas költségvetési deficit halmozódott fel.

• Nem enyhültek a szociális problémák, nem kezdődtek el reformok.

• Általánossá vált a bizonytalanság a lakosság körében.

John Kerry bírál

George W. Bush – várható – kihívója, John Kerry, kampányában több ízben is szembe állította a jelenlegi elnököt a korábbi kijelentéseivel. 

John Kerry kampányfilmjében hangsúlyozta, annak ellenére, hogy az elnök az egészségügyi biztosítás mindenki számára elérhető voltát tűzte ki célul, az elmúlt években 3,8 millió amerikai polgár veszítette el az egészségügyi biztosítását. 9 milliárddal kevesebb dollár jutott a családtámogatásokra, és 26 milliárd dollár hiányzik a tb-kasszából. Bush korábban úgy érvelt: a munkahelyek, a munkavégzés biztosítja az ország gazdasági biztonságát; az elmúlt évek során 2,9 millió ember veszítette el a munkahelyét. Kerry kiemeli, hogy az elnök évekkel korábban még fontosnak tartotta a kicsi és rövid távú deficitet, ugyanakkor 400 milliárd dollárnyi költségvetési deficitet halmozott fel.

Olvasson tovább: