Kereső toggle

Visszaszámlálás a kényszervállalkozóknak

Amnesztiát kap, aki vall

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Valóban kutyavilág köszönt a kényszervállalkozókra 2004. június 30-a után? A kormány "hadat üzent" a színlelt szerződések, azaz a kényszervállalkozói viszonyok felszámolása érdekében. Azok a munkaadók, akik ez év június
30-áig megszüntetik vagy átminősítik a színlelt szerződéseiket, illetve bejelentik az APEH-nak azokat a vállalkozókat, akikkel ilyen formában dolgoztak, mentesülnek a visszamenőleges adófizetési kötelezettségek alól. Az ellenőrzések lebonyolításával megbízott APEH illetékes munkatársaitól megtudtuk: 2004-ben az adóhatóság nem tervezi az egyéni vállalkozók körének "fokozott" kontrollját, a továbbiakban is az eddigi gyakorlatnak és gyakoriságnak megfelelően járnak el.



Postai kézbesítő munkában. Kényszervállalkozó Fotó: MTI

Nagy üldözésektől nem kell tartani, akiket viszont ellenőriznek, azoknak kellemetlen lesz, hiszen még jogászok sem tudják pontosan, hol végződik a munkaviszony, és hol kezdődik a vállalkozás – nyilatkozta a Heteknek Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Az APEH ellenőrei ugyanis elméletileg még azokat a cégeket is ellenőrizhetik, amelyek amnesztiát kaptak, azaz június 30-áig eleget tettek a törvényi kötelezettségeiknek.

Vadász azt javasolta – a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt –, hogy éljenek a lehetőséggel, és szüntessék meg a színlelt szerződéseiket, legfeljebb egy szünet után újrafogalmazhatják, illetve újraköthetik azokat. Ahhoz azonban, hogy amnesztiát kapjanak, minden szerződést fel kell bontani.

Mint arról már korábban is beszámoltunk (Munkamumusok júliustól, Hetek 2003. április 4.), a várható bírságok nem éppen elhanyagolhatóak. Egyszeri törvénysértés esetén 50 ezer forinttól 2 millióig terjed, többszöri "kihágás" után viszont akár a 6 millió forintot is elérheti a büntetés mértéke. 

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium becslése szerint mintegy 60 ezer színlelt szerződés van Magyarországon, félő azonban, hogy valójában sokkal több embert érint a probléma, hiszen a magyar vállalkozásoknak több mint 70 százaléka nem foglalkoztat, azaz egyetlen ember van a vállalkozásban. (Ez az arány az unióban viszont csak 50 százalék).

Az igazság az, hogy maga az állam, a minisztériumok, állami vállalatok, mint például a Magyar Posta, sőt még az APEH is tízezrével foglalkoztat úgymond kényszervállalkozókat. Ezek bizonyítható adatok – mondta Vadász –, hiszen pályázatokat írnak ki olyan vállalkozási szerződések megkötésére, amelyek egy mezei cégnél biztosan munkaviszonynak minősülnének. Az ellenőrzést tehát pont az ellenőröknél kellene kezdeni. 

Vadász szerint sokan a "kifehérítés" irányába mozdulnak majd el. Várható, hogy többen köztes, úgynevezett projektcégeket alapítanak, és minden gyanús vagy kényes megbízási szerződés megkötését "kicsapják" ebbe a rendszerint vagyontalan vállalkozásba. 

A szakértők attól tartanak, hogy ez a módszer sem lesz alkalmas arra, hogy teljes iparágakat tisztítson meg, hiszen egyetlen vállalkozótól sem várható el annak az önkéntes bejelentése, hogy ő bizony eddig csalt, de most szeretné, ha ezt nyilvántartásba is vennék róla az adóhivatalnál. Az a cég pedig, amelyik megbukik az ellenőrzésen, annak pechje van, a versenytársai viszont ugyanúgy folytatják tovább ezt a gyakorlatot, mintha mi sem történt volna. 

Ludas vállalkozók

A "kényszervállalkozás" kifejezés valójában nehezen definiálható, adójogilag tulajdonképpen nem is létezik. Azokra a szerződésekre értendő, ahol a vállalkozói viszony mögött valójában bújtatott munkaviszony vagy munkaviszony-jelleg? foglalkoztatás zajlik. Ha munkáltatói szerződés helyett megbízási szerződés jött létre a két fél között, az gazdaságilag előnyökkel és hátrányokkal jár. Sajnálatos, de vannak olyan iparágak, amelyek működésének alapfeltétele a kényszervállalkozói minőségben történő foglalkoztatás, ha valaki nem így jár el, az tönkremehet. Aki magasabb bérköltséggel dolgozik, mint a versenytársai, egyszerűen kiesik a versenyből. Hazánkban a leginkább sújtott területek az őrző-védő cégek, a teljes sajtó, illetve a kulturális élet, azaz a színészek, művészek, újságírók és a sportolók nagy része, de a kereskedelmi bankoknál, vagy éppen a multiknál sem ritka eset.

Olvasson tovább: