Kereső toggle

Nemzetközi befektetők óva intik a visegrádi országokat

Korai a 2008-as euró?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az euró 2008-as magyarországi bevezetése számos külföldi elemző szerint többet árthat az országnak, mint amennyit használna. A kelet-európai befektetéseket vizsgáló szakértők arra figyelmeztetnek, nem biztos, hogy megoldatlan problémák mellett megengedheti magának az ország, hogy az euróövezethez csatlakozva lemondjon az önálló pénzügypolitikáról.



Még mindig távolodik? Logó az Európai Központi Bank frankfurti székhelye előtt Fotó: Reuters

A héten rendezett kétnapos bécsi konferencián, melyen európai központi bankok, pénzügyminisztériumok képviselői és közép-kelet-európai befektetésekkel foglalkozó szakértők vettek részt, a fő téma az eurózóna keleti bővítése volt. Az általános vélemény szerint az euró korai bevezetése kétél? kardnak bizonyulhat. A luxemburgi KBC Conseil Service vagyonkezelője a Bloomberg hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a jelenleg általános költségvetési problémák megoldása több évet vesz igénybe. A most tapasztalható államháztartási hiány mellett a 2008-as dátumot "túl optimista célnak" tartja. A bécsi Capital Invest elemzője szerint a költségvetési kiadások kényszer? csökkentése ártana a térség növekedési terveinek. Az Európai Központi Bank vezető közgazdásza, Otmar Issing egy tévéinterjúban diplomatikusan úgy fogalmazott: "A valutaunió keleti bővítése hosszú folyamat" – emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. 

Az elemzők megállapításai nem csupán hazánkra érvényesek: ugyanígy óvják az elhamarkodott pénzcserétől a többi visegrádi országot is. A hasonló problémákkal küzdő Lengyel- és Csehországban, valamint Szlovákiában az euróövezet szigorú kritériumainak való megfelelés megfojthatja a növekedést. Márpedig a régebbi EU-tagállamokhoz való remélt felzárkózás csak úgy képzelhető el, ha a gazdasági növekedés lényegesen meghaladja az ott tapasztalhatót. (A különbség jelenleg lényeges: a térségben leggyengébb magyar GDP-bővülési adat 2003 harmadik negyedévére vonatkozóan 2,9 százalék, ami több mint hétszerese az ugyanezen időszakra érvényes EU-s adatnak.) 

Az euróövezetben ugyanis a költségvetési hiányt 3 százalék alá kellene szorítani, ami a tavalyi 5,6 százalékhoz képest igen jelentős csökkentés. Emellett jelentős feladatok adódnának az infláció alacsonyan tartását tekintve is, valamint a kamatpolitika is szűk mozgásteret élvezhetne csupán. 

Mindezek a szigorú feltételek megfosztanák a térség országait az önálló pénz- és fiskális politika adta manőverezési lehetőségtől, és lassabb növekedési pályára kényszerítenék az újonnan csatlakozott gazdaságokat. (A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a kritériumoknak maguk az euróövezet tagállamai, jelesül Franciaország és Németország sem felelnek mind meg.) Az elemzői vélemények hatására a cseh kormány már változtatott álláspontján: az euró bevezetését legkorábban 2009-2010 táján tartják reálisnak.

Más vélemények szerint azonban többet nyom a latban, hogy a korai átállással költségeket takarítanának meg a vállalkozások, s a háztartások számára is kedvezőbb volna az egységes pénz használata.

Gondot jelenthet, hogy az euró bevezetése előtt az országok valutáit az euróhoz kellene kötni egy adott fix árfolyamon. Ha ez az euró bevezetésének napján túl alacsonynak bizonyul, lökést adhat az inflációnak. Ha azonban túl magas, az exportot terheli meg, és így a gazdasági növekedés szenvedi kárát. A jelenlegi és várható erőteljes árfolyammozgások azonban megnehezítik a megfelelő fix árfolyam megtalálását – állítják a külföldi befektetési szakemberek. 

A gazdasági érvek és ellenérvek mellett a politikai szempontok is színesítik a képet. A Fidesz elnöksége arra kéri a kormányt, "tartsa meg szavát, és ne hozza meg az euróhoz való csatlakozás késleltetésére vonatkozó döntését" – tudatta Orbán Viktor kedden közleményben az MTI-vel. A nagyobbik ellenzéki párt úgy véli, az euró bevezetése az árnövekedések elleni utolsó garancia.

Olvasson tovább: