Kereső toggle

Svájci szemmel

Kelet-Európa a korrupció fogságában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarország az elmúlt 12 évben jelentős gazdasági átalakuláson és fejlődésen ment át, mégis úgy tűnik, hogy a korrupciót illetően minden maradt a régi – írta a tekintélyes svájci Neue Züricher Zeitung a közelmúltban az EU-csatlakozás előtt álló közép-kelet-európai államok korrupciós helyzetéről szóló elemző cikkében. Jól látják ezt Brüsszelben is, de óvatosan kezelik a kérdést, annál is inkább, mivel a gazdaságilag sokkal stabilabb nyugat-európai országokban is ismeretes ez a probléma. Még maga a brüsszeli bizottság is korrupciógyanús ügyekbe keveredett, de maradjunk most inkább
"vadkeleten".

A tapasztalatok szerint egész Kelet-Közép-Európában az úgynevezett hétköznapi korrupcióban a közúti rendőrök és az egészségügyi dolgozók a leginkább érintettek. Felmérések szerint a kelet-európai emberek számára ez a fajta kenőpénzosztás nem is korrupció, hanem "normális dolog". Persze ezt a hozzáállást a svájci közgondolkodás számára nehéz elfogadtatni.

A Transparency International (TI) nemzetközi intézet úgynevezett "korrupcióérzékenységi indexe" a régióban a következő: Magyarország a 40., Litvánia a 41., Csehország az 54., Szlovákia az 59., Lengyelország a 64., Moldávia a 100. és Ukrajna a 106. helyen áll. (Minél hátrébb van rangsorolva egy ország, annál nagyobb a korrupció a társadalomban.) A rangsor felállításánál nemcsak a már említett "kiskorrupciós" ügyeket, hanem az állami és gazdasági szektor vezetőinek és a pártoknak a tisztázatlan pénzügyeit is figyelembe vették. A lista szerint hazánk a régiót tekintve nem áll rossz helyen, de ez csak egy viszonylagosan kedvező pozíció, bőven van még tennivaló a korrupció visszaszorításában.

A sajtó és a régi káderek

A TI szerint a korrupcióval szemben ható tényezők a demokratikus intézményrendszer, a működőképes gazdaság és a sajtó nyilvánossága. A legnagyobb hiányosságok Moldáviában, Ukrajnában és Oroszországban vannak. A sajtó munkatársai ezekben az országokban nemritkán az életükkel játszva szállnak szembe a helyi maffiával vagy politikusokkal. Oroszországban és Ukrajnában több újságíró lett gyilkosság áldozata, miután leleplező írásokba kezdett. Magyarországról, Csehországról, Lengyelországról és Szlovákiáról ez szerencsére nem mondható el, elgondolkodtató ugyanakkor, hogy gyakorlatilag miért hiányzik nálunk az oknyomozó újságírás! A svájci lap szerint az a teória, hogy Magyarországon és Lengyelországban is a baloldali, ex-kommunista pártok a korrupció melegágyai nem igazolható tényekkel. Valóban vannak tisztázatlan ügyek a baloldali kormányoknál, de ez éppúgy elmondható a jobboldalról is és olyan személyekről is, akik távolról sem voltak kommunisták. A svájci lap éppen az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány tisztázatlan ügyeire hivatkozva szögezi le, hogy a korrupciógyanús ügyek közül néhány nem mondható a "gonosz bolsevik propaganda" koholmányának. Magyarországon, Csehországban csakúgy, mint Lengyelországban a "nem kommunista" jobboldali pártok is tele vannak egykori elvtársakkal, akik csak a színüket festették át. A Neue Züricher Zeitung szerint igazából ezek a régi káderek a motorjai a kelet-európai korrupciónak. A Medgyessy-kormány korrupcióellenes lépései elismerésre méltóak, még a nemzetközileg ismert brókerbotrány ellenére is – szögezi le a lap.

Uniós elvárások

Brüsszel elvárja a csatlakozóktól, hogy mindent tegyenek meg a korrupció visszaszorítása érdekében. Sajnos azonban még sok a kirakatintézkedés ezen a téren. Brüsszel elsősorban Lengyelországot marasztalja el, amint az az országjelentésből is kitűnik, és elvárja Varsótól, hogy a sok egyéb lemaradás mellett a korrupció elleni harcba is fogjon bele. Magyarországnak nem kell külön figyelmeztetéstől tartania ezen a területen, de még van bőven tennivaló, hiszen hazánknál még legalább 39 kevésbé korrupt ország létezik.

Olvasson tovább: