Kereső toggle

Öt év múlva magyar euró

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem fogadta osztatlan elismerés a miniszterelnök minapi bejelentését, miszerint 2008. január 1-jével csatlakozunk az euróövezethez, és euróval fizetünk forint helyett. A céldátumig ugyanis több, a lakosságot is kellemetlenül érintő intézkedésre kell számítani. Ennek jegyében emelkedik több termék esetében az áfa, marad el az adócsökkentés stb. Nemzetközi szervezetek nem rejtik véka alá a véleményüket: kétséges, mennyire sikerül teljesíteni az euróövezethez való csatlakozás feltételeit. Felhívják a figyelmet, hogy az euró 2008-as bevezetése kihívás, komoly erőfeszítéseket követel meg.

A miniszterelnök az euró bevezetését nemzeti ügynek, minden magyar közös ügyének nevezte. A magyar euró bevezetésének előnyei között megemlítette például az új munkahelyek létrejöttét, az alacsony inflációt, a gazdasági növekedést, az átváltási költségek megszűnését, a beruházások növekedését. Ennek érdekében az EU-hoz való csatlakozás után még 2004 nyarán be kell lépni az ERM–2 rendszerbe, és teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat (lásd keretes írásunkat).

Járai Zsigmond jegybankelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a cél eléréséhez szigorú gazdaságpolitikát kell folytatni. A gazdaságot vissza kell téríteni az egyensúlyi pályára, amihez nélkülözhetetlen az államháztartási hiány leszorítása, a bérnövekedést pedig a termelékenységhez kell igazítani. Járai szerint mindez hosszú és nehéz feladat lesz.

A bejelentéssel kapcsolatban meglehetősen szkeptikusak a londoni elemzők. Kevésbé tartják valószínűnek, hogy teljesíthető a deficit drasztikus csökkentése, és kritikusnak nevezték az eurócsatlakozás makrofeltételeinek a teljesíthetőségét is. Jeff Gable, a Deutsche Bank feltörekvő piacokért felelős alelnöke szerint az euró 2008-as bevezetéséhez kulcs lesz a 2006-os esztendő, viszont ebben az évben lesznek a választások, amit a tapasztalatai alapján a "költségvetési katasztrófa legjobb receptjének" nevezett. Gable szerint a piaci szereplők mélységes kétkedéssel tekintenek a kormány várakozásaira: nem tartják ugyanis valószínűnek, hogy a deficit az idén 4,5 százalékra csökkenhet. A Financial Times cím? brit üzleti lap is keményen fogalmaz: "Az a kellemetlen igazság, hogy a kommunizmus utáni átalakulási folyamat tizenkét évnyi gazdasági reform után is még mindig befejezetlen. A csatlakozásra váró országok gazdaságát továbbra is burjánzó bürokrácia, veszteséges állami vállalatok és a szocializmus idejét idéző jóléti rendszer terhelik. A vasúttól az adóhivatalig minden intézményben többen dolgoznak a kelleténél." A Fitch, londoni hitelminősítő is figyelemmel kíséri a magyar gazdasági folyamatokat. Az intézet a gazdaságpolitika következetessége feletti kételyeire hivatkozva a napokban stabilról negatívra rontotta a hosszú futamú szuverén magyar deviza- és beladósság kilátásait. Hozzátéve azt: ha az év végéig nem lesz érzékelhető fordulat, a cég komolyan megfontolja a magyar besorolás tényleges rontását. A Fitch Ratings szerint a költségvetés konszolidálása révén lehet csak a fenntartható növekedési pályára terelni a gazdaságot. Ha ez elmaradna, alacsony növekedési pályára kerülne a gazdaság, növekedésnek indulna az államadósság, késlekedni fog a csatlakozás az euróövezethez, és emiatt sebezhetőbbé válna a gazdaság a külső és belső sokkhatásoktól. 

A londoni elemzőkkel egybecsengően nyilatkozott a Heteknek Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa is. Úgy véli, a parlamenti választásokkal összefüggésben hozott intézkedések révén a gazdaság letért a korábbi egyensúlyt tartó pályáról, és azóta sem sikerült visszaterelni. Az euró bevezetési dátumának kitűzését egy előretolt húzódátumnak tartja, s ez a külső kényszer valamilyen segítséget adhat arra, hogy visszatérjen a gazdaság a tartós növekedési pályára. Petschnig szerint jövőre az eddig bejelentetteknél még szigorúbb megszorításokra lenne szükség.

Maastricht kritériumai

Az euróövezethez azok az európai uniós tagállamok csatlakozhatnak, amelyek teljesíteni tudják az úgynevezett maastrichti kritériumokat. A szigorú intézkedések néhány makrogazdasági mutatót szabályoznak. Az infláció nem lehet 2,2 százaléknál magasabb, az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3,1 százalékát, az államadósság pedig a 60 százalékának megfelelő összeget. A 15 tagállam közül mégis néhány esetben kilóg a lóláb. Az államadósság kritériumainak messze nem felel meg például Görög- és Olaszország, valamint Belgium, ahol a GDP 110-130 százalékát éri el. Az infláció terén is vannak eltérések/kilengések főként az Európa "szegényházának" nevezett mediterrán országokban. Manapság azonban éppen a magas államháztartási hiány okoz sok fejfájást, hiszen a legfejlettebb országok sem tudnak a 3 százalékon belül maradni. Német-, Francia-, Spanyolország, illetve Portugália tartósan túllépi a "keretet", ami miatt komoly pénzbüntetésre kell számítaniuk.

Olvasson tovább: