Kereső toggle

Az iraki politikus pénzügyei

Csaló-e Csalabi?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ahmed Csalabinak, az Iraki Nemzeti Kongresszus alapítójának fontos szerepet szán a washingtoni katonai vezetés a háború utáni politikai stabilizációban. Zűrös pénzügyei azonban ronthatják a hazájába fél évszázad óta mindössze másodszor viszszatérő politikus jó hírét. A Csalabi család neve ugyanis két közel-keleti bank csődjével is összefonódott, s az egyik következtében Ahmedre huszonkét évnyi kényszermunka várna Jordániában.



Ahmed Csalabi (jobboldalon) iraki ellenzékiek társaságában Fotó: Reuters

Az ötven éve emigrációban élő Ahmed Csalabi, a legismertebb iraki emigráns ellenzéki szervezet, az Iraki Nemzeti Kongresszus (INK) alapítója, hosszú évek óta küzd Szaddám Huszein rezsimjének megdöntéséért. Jelenleg a Pentagon feltétlen támogatását bírja, bár az amerikai külpolitikát irányító mértékadó elit nagy része legalább ugyanilyen mértékben bizalmatlan iránta. A ma sikeres software-vállalkozást vezető üzletember korábbi bankári tevékenységén azonban több szégyenfolt is éktelenkedik.

A jordániai Petra Bank a harmadik legnagyobb volt a piacon, s Jordánia Központi Bankjának elnöke szerint az apró szabálysértéseken kívül semmi probléma nem merült fel vele kapcsolatban 1989-ig – tudta meg a BBC. Ekkor azonban – Csalabi bankelnöksége alatt – a Petra Bankot felszámolták félrevezető könyvelés és sikkasztás vádja miatt, s az időközben az országot elhagyó Csalabit távollétében 22 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélte a jordán katonai bíróság. Az ügy hátterében három érdekesség is meghúzódik. Ezidőtájt Jordánia kínzó valutahiányban szenvedett, ezért a Központi Bank arra kérte a jordán bankokat, hogy tartalékaik 35 százalékát a Központi Banknál helyezzék el, s így támogassák a jordán dínárt. Ennek a kérésnek minden pénzintézet eleget is tett az egy Petra Bank kivételével, s ez a magatartás az Arthur Andersen könyvvizsgálatát vonta maga után. Ekkor kiderült, hogy a papíron a bank tulajdonában levő valutaeszközök egy része valójában nem is volt ott. Másrészt a Petra Bank volt az egyetlen az arab világban, amely semmiféle anyagi támogatást nem volt hajlandó adni Szaddám Huszeinnek az 1980–88 között tartó Irán elleni háborúhoz. Az INK szóvivője szerint itt kell keresni a bank bezárásának gyökereit: Szaddám a háború végeztével bosszút akart állni a renitens pénzintézeten. Harmadrészt kérdéses, hogy miért katonai bíróság tárgyalta ezt a nyilvánvalóan polgári ügyet.

A Petra Bank csődjével egyidőben Csalabi fivére, Dzsavad is bankelnök volt, Libanonban. A Mebco bankban Ahmednek semmilyen vezetőségi funkciója nem volt – szögezte le a BBC-nek az INK londoni szóvivője. Az Arthur Andersen vizsgálatai szerint viszont a Petra Bank eszközeit használták fel a Mebco életben tartásához és fordítva. A jordániai valutaválsággal egy időben a Mebcót is támadás érte, a bank az összeomlás szélén állt. Mivel a Petra Bank vagyonának egy része a Mebco kezében volt, a Jordán Központi Bank kártérítési igénnyel kereste meg a libanoni jegybankot. Így a Mebcót és svájci leánybankját, a Socofit felszámolták hanyag könyvelés és gyenge likviditás miatt, Csalabi két fivérét pedig hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Svájcban. Libanonban az ügy sohasem került bíróság elé.

Nehéz kibogozni, hogy ezekben a támadásokban mennyi szerepe volt a politikának, mennyi a pénznek, mennyiben voltak koholt vádak, mennyiben megalapozottak – annyi bizonyos, hogy nem vetnek jó fényt az iraki politikusra.

Olvasson tovább: