Kereső toggle

Uniós kampány: elégtelen

A vállalkozók ki vannak akadva

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Végig ködösítés zajlott. Nem kaptunk korrekt tájékoztatást a kampány során, így nem tudjuk, mivel jár az uniós csatlakozás. Én magam nem is mentem el szavazni, mert nem tudom, miről beszélünk" – mondta lapunknak egy befolyásos üzletember, aki egyúttal egy szakmai szövetség tisztségviselője is. A Hetek körkérdésére több, a gazdasági életben jól forgolódó vállalatvezető hasonlóan keserű, rossz hangulatú választ adott arra a kérdésünkre, mennyire elégedett az uniós népszavazást szolgáló kampánnyal, menynyiben kapták meg a szükséges információkat ahhoz, hogy felelősen hozzanak döntést és sikeresen felkészüljenek a kihívásokra. A legtöbb válaszból elégedetlenség, egyfajta becsapottság volt kiérezhető.



Megkérdőjelezhető kérdések Fotó: Somorjai L.

"Higgye el, egyszerűen nem tudjuk, mi következik 2004 májusától – mondta a már említett üzletember. – Szervezetünkben szomorúan konstatáltuk, hogy az ország politikai és gazdasági elitjének nem érdeke, hogy korrekt tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Sajnos azt kell mondanom, hogy újra hülyét csináltak belőlünk. S hogy miért történt így? A felső három- vagy maximum tízezernek nem áll érdekében kiadni ezeket az információkat. Ma ők ülnek közel a fazekakhoz, belelátnak, így ha eljön a pillanat, újra időben tudnak mozdulni a húsokért. A többség pedig a kulcsinformációk híján csak nézi, hogy falatoznak ők." Hasonló véleményét sejtette az a másik szakmai tömörülés felső vezetője is, aki kérdésünkre csak annyit mondott: nem szeretnék erről nyilatkozni, mert csak rosszat mondanék. 

Szabadföldi István, a Ban-craft Kft. ügyvezető igazgatója is elégtelennek tartotta a hivatalos uniós kampányt. Úgy véli, az uniós csatlakozásról és a következményekről szóló tájékoztatás elmaradása minden eddigi, de főként a Horn- és az Orbán-kormány számlájára írható. Ebben a két ciklusban voltak ugyanis a legintenzívebb tárgyalások, ekkor zárták le a legtöbb fejezetet, de a tárgyalások eredményeiről a lakosságot, illetve az érintett ágazatokat csupán marketing-szlogenek szintjén "tájékoztatták". A tapasztalat szerint a Medgyessy-kabinet sem lépett túl ezen a gyakorlaton – szögezte le Szabadföldi. Sem a mostani, sem az előző kormányok nem készítettek mély elemzéseket, hatástanulmányokat, amelyek részleteiben az egyes ágazatokra, sőt a kisembert érintően feltárták volna a változásokat, és a kihívásokat. A Medgyessy-kormány által vezényelt európai uniós kampány sem nevezhető többnek, mint "eurocsasztuskának" – mondta Szabadföldi. Így hát nem kell csodálkozni a szombati népszavazás igen alacsony részvételi arányán. Mind a lakosság, mind a gazdasági élet szereplőinek passzivitása a mostani és az előző kormányok rendkívül alacsony színvonalú tájékoztatásának a gyümölcse. A két és fél éve az Európai Bizottság tanácsadójaként dolgozó Szabadföldi szerint Ausztriától Finnországig a politikai elit mindenhol felnőttként, polgárként, partnerként kezelte az embereket, s ez részletes, korrekt tájékoztatásban is testet öltött. Nálunk pedig az a helyzet, hogy a vállalkozók gyakorlatilag nem tudják, milyen kihívások előtt állnak, hogy mivel is jár az uniós tagság – szögezte le. 

Nem hallottam tájékoztatást például arról, hogy az unión belül milyen szűkös is egy hozzánk hasonló kis ország érdekérvényesítő lehetősége. Éppen az iraki konfliktus kapcsán felerősödött vita mutatott rá arra, hogy Európa erős nemzeteiben még a 21. században is a második világháború korabeli reflexek működnek. Németország pacifizmusa mögé rejti a gazdasági érdekeit, illetve a frusztráltságát. Chirac elnök pedig a francia politikai hegemónia pozíciójából magának sajátítja ki az unió fogalmát, s ha ehhez nem igazodik valaki, arrogáns és sértő lesz vele szemben. Jó tudni – mondta Szabadföldi – hogy az EU nemhogy nem olvasztótégely, hanem igen kemény érdekérvényesítő harc zajlik, ahol leggyakrabban az erősebb jön ki győztesen. A magyar diplomáciának éppen ezért elszántan és bátran kell majd képviselnie a magyar érdekeket. A tárgyalók eddigi szereplését látva azonban félő, hogy inkább egyfajta széljáráshoz igazodó, behódoló magatartást képviselnek majd. Több példaértékű, bátor diplomata dolgozik, például Juhász Endre, de nem kaptak sajtónyilvánosságot.

Pedig a hazai kis és közepes méret? cégek közel felének a léte forog kockán abban az esetben, ha maradnak, illetve ha szigorodnak a mai adózási feltételek. A mai gazdasági környezetben a kis és közepes vállalatok nem tudnak nyereséget termelni, tőkét felhalmozni. Tőkeszegények, gyakorlatilag csak bukdácsolnak. A rendkívül magas járulékterhek, az európai mércével mérve is magas áfa már ma is ellehetetleníti őket. A 25 százalékos áfa nemcsak gazdaságpolitikai tényező, hanem erkölcsi kérdés is. Nem állok egyedül azzal a véleményemmel, hogy a lehető leghamarabb 18 százalékosra kell csökkenteni. 

Szabadföldi szerint még mindig nem késtünk el véglegesen a tájékoztatással. Rövid, lényegre törő tájékoztató, oktató anyagok készítésével és a feladatok szakmánkénti ismertetésével, konferenciák szervezésével talán még behozható a lemaradás.

Olvasson tovább: