Az USA és Nagy-Britannia Szaddám Huszeinnél és fiainál csak az általuk az ENSZ kijátszásával összegyűjtött pénzüket keresi jobban. A diktátorok dollármilliárdjairól szóló sorozatunkban eddig bemutattuk Szaddám Huszein és Jasszer Arafat kétesnek mondható pénzszerzési metódusait. most a líbiai elnök, Kadhafi és a két Huszein fiú, Udaj és Kuszaj módszereit mutatjuk be.
Udaj és Kuszaj Huszein. A luxus csempészei Fotó: Reuters
Amint arról már beszámoltunk, Szaddám Huszein nagy mestere volt az ENSZ-szankciók megkerülésének, az olajcsempészetnek, de ezekbe az akciókba két fia is aktívan bekapcsolódott.
A Huszein klán vagyonáról csak becslések vannak, de mindenképpen több milliárd dollárra tehető.
A papa nyomdokait követték fiai, a harmincnyolc éves Udaj és a harminchat éves Kuszaj, akiknek bár szűkebb mozgásterük volt, mégis sokat tanultak a papa kegyetlenül agyafúrt módszereiből. A fiúk leginkább az Irak és a szomszédos országok olajárai közötti árfolyamkülönbségekből gazdagodtak meg. Ezek mellett luxuscikkeket csempésztek külföldről Irakba, természetesen vámmentesen, és azokat saját hazájukban a külföldi áraknál jóval magasabb áron értékesítették.
Kezdetben állítólag a nem túl tehetséges Udaj volt a domináns. A Time magazin úgy tudja, hogy a bagdadi műszaki egyetemet úgy végezte el, hogy azok a tanárai, akiktől nem kapott jó jegyeket, egyre-másra eltűntek, illetve veréseket és kínzásokat szenvedtek. Más kegyetlenkedései is voltak az idősebb Szaddám fiúnak, mígnem 1996-ban súlyosan megsérült egy ellene elkövetett merényletkísérlet következtében.
A fiúk egyik legnagyobb bevétele a Törökországba eladott gázolajból származott. Egy washingtoni székhely? emberi jogi csoport szerint a háború előtt negyvenötezer török kamionos utazott rendszeresen Irakba, de nem a történelmi emlékeket tekintették meg, hanem a Szaddám fiúk adtak el nekik illegálisan gázolajat. Udaj és Kuszaj másik, több száz millió dolláros bevételi forrását a cigarettacsempészet adta. A Time információi szerint az Európai Unió jelenleg is perli az RJ Reynolds cigarettagyártó multit, mivel a cég bizonyíthatóan engedélyezte, hogy termékeit Irakba csempészszék, ezáltal megfosztotta az EU-t több millió eurós adóbevételtől. Természetesen az RJ Reynolds tagadja a vádakat. De hol a temérdek pénz, amit az évek során összegyűjtött a Szaddám család apraja-nagyja?
A Szaddám család előszeretettel "gyűjtötte" a palotákat az elmúlt húsz év során. Csak Bagdadban és környékén nem kevesebb mint húsz elnöki palota található, melyek közül némelyik már a szövetségesek kezén van, a legtöbb pedig súlyosan megrongálódott az amerikai bombák erejétől.
A Huszein család ezenkívül jókora bankszámlákkal is rendelkezik, de ezek többsége titkos, ezért bőven adnak munkát a nyugati titkosszolgálatoknak. A szövetségesek ugyanis szeretnék felhasználni a hatalmas vagyont az iraki újjáépítésben, valamint a humanitárius segélyek finanszírozásában.
Nincs egyedül a Szaddám család a diktátorok és terrorvezérek között, akiknek vagyona láthatatlanná vált. Oszama bin Laden, a szeptember 11-ei merénylet atyja már jóval a merénylet előtt kivonta dollármilliárdjait
a nemzetközi pénzpiacról. Oszama vagyonának jelentős része származik a nemzetközi kábítószer- és fegyverkereskedelemből. Jelenlegi szervezete, az al-Kaida aranyba, ezüstbe és drágakőbe fektette pénzét, amit a nemzetközi ellenőrzés nehezen tud felfedni, viszont könnyen mobilizálható.
Mohamed Kadhafi líbiai elnökről viszonylag keveset hallani, pedig ő és országa is ENSZ-szankciók hatálya alá került, mivel 1985 és 1989 között több terrorcselekmény mögött is Líbia kormánya állt. Legismertebb a PanAm és a francia UTA légitársaságok gépeinek felrobbantása volt. Kadhafi azóta nagyobb hangsúlyt fektet az üzletre, és nincs olyan ország, amellyel ne állna üzleti kapcsolatban. Az ENSZ gazdasági szankcióit két éve felfüggesztette Líbiával szemben, mivel Kadhafi sokéves hallgatás után hozzájárult a PanAm-gép terroristáinak kiadatásához. Az USA szankciói viszont jelenleg is érvényben vannak a líbiai diktátorral szemben.
A Bloomberg hírügynökség szerint Kadhafi pénzügyi tanácsadója, Mohamed Ali Huvedzs egy személyben kezeli Líbia több mint nyolcmilliárd dolláros külföldi befektetéseit. Huvedzs az ENSZ-szankciók idején is aktívan tevékenykedett. Egymilliárd dollárt fektetett londoni ingatlanokba, ezenkívül hétmilliárd dollárt negyvenöt ország hetvenkét vállalatába, és száznál több bankban szerzett részvényt. Londonban a legmagasabbak az irodabérleti-díjak Európában, így a londoni Cityben szerzett ingatlantulajdonok a legjobb befektetések közé tartoznak. Huvedzs hozzávetőleg egymilliárd dollárt fektetett amerikai bankokba, amit az USA kormánya befagyasztott, hatmilliárd dollár viszont Európában talált helyet, és folyamatosan termeli a profitot Kadhafi számára. Líbiának az évek során tulajdoni részesedése volt a Fiat autógyárban, amit az USA 1986-os szankciói után 3,1 milliárd dollárért megvásároltak a Fiat-tulajdonosok. 1997-ben a Lybian Arab Bank 400 millió dolláros részvényt vásárolt az olasz államtól a Banca di Romában. Az olasz bank igazgatója találkozott Kadhafival, és állítólag elmondta neki, hogy őt nem zavarják a nemzetközi szankciók. Ugyanez a líbiai bank 25 százalékos részesedést szerzett a londoni székhely? British Arab Commercial Bankban, amelyben 47 százalékkal van jelen a legnagyobb brit bankcsoport, a HSBC. Ez a bank egyébként partnere az Oszama bin Laden által alapított Al Shamal Islamic Banknak. A máltai bejegyzés? Corinthia Palace Hotel is 48 százalékban a líbiaiaké, a szállodaláncnak 18 európai hotel közül két budapesti luxusszállodája is van. Azt, hogy Kadhafi hatalmas bevételeit mikor és milyen mértékben fordítja terrorcsoportok támogatására, nem lehet tudni, de az biztos, hogy a nyolcvanas években aktívan támogatott ilyen csoportokat, abban meg csak reménykedhetünk, hogy ez már végleg a múlté.
Iraki számháború
Manapság nemcsak a bombák, hanem a számok is gyakran röpködnek Irak területén. A háború költségeit és az újjáépítést illetően egyre nagyobb és egymáshoz nem minden esetben passzoló összegeket jeleznek a különböző kutatóintézetek. A londoni Euromoney gazdasági magazin állt elő az eddigi legnagyobb öszszeggel: számításaik szerint az iraki háború és az újjáépítés elérheti a 2 billió dollárt is, ami az amerikai GDP 20 százalékának megfelelő öszszeg! Bár George W. Bush a háború közvetlen kiadásaira az első körben 75 milliárd dollárt kért és kapott, a háború közvetlen és közvetett kiadásai elérhetik a 100 milliárd dollárt, tehát további költségvetési kiadás várható.
A háborús kiadások latolgatása mellett újabb számháború dúl a csendesebb napokat, az újjáépítés költségeit illetően. Ebbe nemcsak a lerombolt utak, hidak, épületek helyreállítását kell számolni, hanem az első öbölháború során lerombolt, azóta is parlagon hagyott infrastruktúrát és az olajkitermelést kiszolgáló műszaki egységeket is. Sőt számolni kell még a várhatóan hosszabb ideig ott állomásozó rendfenntartók költségeivel is. A Yale Egyetem kutatói szerint az új Irakban a sikeres békefenntartás alig képzelhető el röpke öt év alatt, inkább húszéves távlatban kell gondolkodni.
Az iraki újjáépítésre pályázatot írtak ki, amelyen Nancy Goodman Brinker, az USA magyarországi nagykövete szerint esélylyel pályáznak a magyar cégek is. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál több hazai vállalat érdeklődött már. Elsősorban azok a cégek jelentkeztek, akiknek a háború előtti korszakban kialakított kapcsolatai voltak a térséggel, illetve Irakkal. Sajtóértesülések szerint a Transelektro Rt., az Agroinvest Rt., a Kőolajvezeték Építő Rt., illetve a Vegyépszer Rt. érdeklődött a lehetőségek iránt. Szakértők szerint azonban jó esetben is csak alvállalkozóként, a megbízások második-harmadik körében juthatnak munkához.
