A szociáldemokraták és a zöldek vezetői aláírják a koalíciós szerződést. Fontos takarékoskodni Fotó: Reuters
Mielőtt bárki szívéhez kapna Soprontól Debrecenig, hogy rosszul megy a németek sora, leszögezem, hogy bárcsak hazánknak menne ilyen "pocsékul" 2004-től, 2005-től EU-tagként. De ettől függetlenül a tavaly szeptemberi New York-i, washingtoni terrortámadás, az afganisztáni és iraki konfliktus, az euró bevezetése már csak rátett egy lapáttal az NSZK csendesülő konjunktúrájára.
Az 1998-ban az állástalankvóta 3,5 millió alá való leszorításának ígéretével hatalomra került Gerhard Schröder kancellár és csapata hiába teremtett az eltelt időszakban egymillió munkahelyet, a demográfiai tendenciák, a bevándorlási hullám és a munkáltatók takarékossági-racionalizálási akciói révén mind több ember került az utcára. 1999/2000-ben 9 százalék alá zuhant a munkanélküliek aránya, de az akkori 3,7 milliós kvóta ma már pusztán álom. A Schröder vezette szocdem–zöld koalíciónak a szeptember 22-ei "voksviadalt" csak hajszállal sikerült megnyernie, az ellenzék máris élesen bírálja a berlini kabinetet a négymilliós állástalantáborért.
Az érem másik oldala, hogy nyílt titok a 82,5 millió lakosú NSZK-ban, hogy a segélyből élő polgárok egy része nem is akar dolgozni. Egyedül az idegenforgalom területén 80 ezer betöltetlen állás van Németországban és a még gyerekcipőben járó szolgáltatói szféra is tartogat munkahelyeket. A kemény, monoton fizikai melóra még lasszóval sem könny? embert fogni, és a topmenedzseri zsíros, de stresszes "jobokért" sem tülekednek a németek. A legtöbb kórházban, klinikán hiány van orvosokból, ápolókból és informatikai profikat még zöldkártyával is csupán elenyésző számban sikerült az NSZK-ba édesgetni: Idén és 2003-ban összesen 700 ezer komputer- specialistára lenne igénye a szövetségi köztársaságnak. Óriási gond, hogy az átlag germán munkavállaló nem elég flexibilis. Könnyebb rávenni egy budapesti, prágai, netán moszkvai, újdelhi mérnököt arra, hogy pár évig Németországban dolgozzon, mint egy berlini, lipcsei szakit, hogy otthonától pár száz kilométerre, Münchenben, Stuttgartban, Hamburgban vállaljon állást. Mind hangosabbak azok a vélekedések, hogy a feketemunka-vállalás letörése, a rövidített műszakos elfoglaltság (holland és dán példájának) kiterjesztése, az előnyugdíjazás és általában a társadalmi szolidaritás fokozása jelenthet receptet a jelenlegi problémákra.
De a gazdasági bűnözés visszaszorítása is nagy kihívást intéz az új német kormány szuperminiszterének, Wolfgang Clementnek. Berlinben az idén egymilliárd euró körüli lehet a gazdasági bűncselekményekből származó kár. Az adócsalástól a pénzmosásig széles a skála. Az észak-rajna-vesztfáliai kormányfőből lett szuperminiszter Clement, a régi-új szociáldemokrata pénzügyminiszter, Hans Eichel és a legidősebb kormánytag, Otto Schily 2002 őszén is azt hangsúlyozza, hogy a trükközés csak rövid távon kecsegtet haszonnal az NSZK-ban.
2002. 10. 18. (VI/42)
