Járai Zsigmond. Forintos gondok Fotó: MTI
A hétfői kamatemelés kedvező a banki betétekkel rendelkezők számára, hiszen a 9,5 százalékra felemelt jegybanki alapkamat nyomán emelkedhetnek a banki kamatok is. A Monetáris Tanács döntése azonban megdrágíthatja a hiteleket is, s ennek híre már másnap megjárta a sajtót. Zádori János cáfolta, hogy a kamatemelés hatására szükségszerűen drágulnak a lakáshitelek kamatai. Ezt leghamarabb egy újabb központi kamatemelés esetén tartja elképzelhetőnek, de egyelőre nem kell ettől tartani – hangsúlyozta. Amennyiben mégis sor kerülne kamatemelésre, ez differenciáltan érintené az igénybe vehető szolgáltatásokat. Nem érintené például a használt lakások vásárlására vagy akár bővítésre, felújításra felvett hiteleket, ezeknél ugyanis a március óta érvényben lévő kormányrendelet értelmében kezelési költséggel együtt hat százalék a plafon, itt egyáltalán nincs lehetőség semmilyen emelésre. Hasonló a helyzet az ötéves periódusra lekötött fix kamatozású kölcsönök esetében is. Kizárólag az évente változó kamatozású hitelek, valamint az új lakás vásárlására felvett kedvezményes hitelek lehetnek ilyen "veszélyben", ahol most a rendkívül kedvező 4,5–5 százalékos kamatozású hitelkonstrukciók vannak érvényben. A rendelet értelmében ezeknél is csak maximum hat százalékig kúszhatna fel az emelés mértéke. Zádori János szerint bátran felvehetők a hitelek, az óvatosabbaknak azt üzeni, ne várják meg a magasabb kamatokat, és lehetőleg ötéves periódusú fix kamattal vegyék igénybe, ugyanis a megkötött szerződések csak kamatperiódusonként – egy- vagy ötévente – módosíthatók, s így ritkábban kell számolni azzal a kockázattal, hogy a kamatperiódus fordulása esetén átárazódik a hitelük.
A kamatemelés nem csak a pénzpiaci szakemberek elemzéseit vonta maga után, a spekulálások ugyanígy megjelentek a kereskedelmi bankok lakossági szolgáltatásait vizsgálók esetében is.
A kamatemeléssel párhuzamosan kilenc százalékkal gyengült a forint árfolyama az euróhoz képest az elmúlt napokban, de ez nem elsősorban a jegybanki döntésnek tulajdonítható, hanem annak, hogy a befektetők bizalma megrendült a térség legstabilabbnak számító valutája iránt. Ebben nagy szerepet játszottak az Erzsébet hídi, valamint a Parlament előtti törvénytelen megmozdulások, de az is, hogy az elmúlt hetekben szembesültek a befektetők azzal, hogy az új koalíció is költekező gazdaságpolitikát folytat, mivel a választási ígéreteit betartva, a 100 napos program révén folytatódik a költekezés, s ez tovább rontja a fizetési mérleg egyenlegét. Elemzők szerint segítheti a forint erősödését, ha a kormány egyértelműen elkötelezi magát a burjánzó költségvetési hiány csökkentése mellett.
Lapzártánkkor, szerdán 252 forintra erősödött az euró, és 253 forintra gyengült a dollár. Szakemberek szerint a forint gyengülése csak átmeneti, a gazdaság erős, így hosszú távon mindenképpen a hazai valuta visszaerősödésére lehet számítani.
2002. 07. 12. (VI/28)
