Kereső toggle

Arcpír a statisztikusokon

A rejtély megoldódott

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gazdasági csodák mégsincsenek. Pedig már majdnem elhittük. A tavalyi folyó fizetési mérleg hiánya már-már a csoda kategóriába illeszkedett, s ennek megfelelően a szakma kellő szkepticizmussal is szemlélte az 518 millió eurónyira zsugorodott negatívumot. A kormányzat csak rövid ideig örülhetett a megszépült adatnak, ki is használta az időt, a gazdasági programjuk sikerét hangsúlyozva. Mígnem a héten a jegybank kénytelen-kelletlen bejelentette: hibás adatszolgáltatás miatt szükséges korrigálni: a valóságban 1,2 milliárd euróra, azaz előző kétszeresére rúgott tavaly a folyó fizetési mérleg hiánya. Ezzel egy időben az előző évit 1,6 milliárdról 1,4 milliárdra mérsékelték. A hír mindeddig példátlan, nemcsak a tétel nagysága miatt, hanem azért is, mert ez az eset felszínre hozta az évek óta esedékes statisztikai adatszolgáltatás és nem kevésbé a feldolgozás változtatásának a szükségességét. 

A szakma megmozdult. A vélemények széles skálán mozognak: vannak, akik az ország hitelességének csorbulását emlegetik, vannak, akik szkepszisüket látják igazolva, mások szerint örülnünk kell, mert a korrigált adat még mindig szép teljesítmény. Ez utóbbit vallja Matolcsy György gazdasági miniszter is, aki kimondottan örül az új adatnak. Mint mondta: az 1,2 milliárdnyi hiány még így is 100 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban volt, tehát a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenő tendenciát mutat. Számára nem a korrekció okozott meglepetést, hanem a korábban közölt adat. Ezzel szemben László Csaba a szocialisták pénzügyminiszter-jelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy a kényszer? korrigálás a bizalom vonatkozásában kételyeket vet fel a jegybankkal és az országgal kapcsolatban. Ő maga meglepődött a változtatáson, és a jegybanki adatszolgáltatás rendjének módosítását sürgette. 

Meglepő az egybecsengés: Orbán Viktor miniszterelnök is hasonlóképpen vélekedett, mint politikai ellenfele. Nyugat-európai körútján járva a Krónikának a következőt nyilatkozta: "Változtatni kell a Magyar Nemzeti Bank statisztikai adatszolgáltatásán, ha előfordulhatott, hogy két egymást követő évben is rossz adatokat kapott a pénzintézet."

Az üzenet hamar átment: a jegybank és a Központi Statisztikai Hivatal még aznap közleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy összehangolják a két intézményben a statisztikai munkálatokat, növelik az adatok megbízhatóságát, és törekednek az indokolatlan eltérések felszámolására. A Magyar Nemzeti Bank a korrigálás kapcsán közleményben ismerte el, hogy hosszú évek óta nem teljes mértékben megfelelő a fizetési mérleg összeállításának a módszere. Mind az IMF, mind az EU a vámstatisztikákra alapuló mérlegszámítást javasolja az eddigi pénzforgalmi jelentések helyett. A jegybank egyúttal bejelentette, megkezdi a nemzetközileg alkalmazott mérlegszámításra való áttérést. 

A statisztikai fiaskó minden bizonnyal emlékezetes marad. A kiváltó okként egy nagy- és néhány kisebb vállalat hibás adatközlését jelölte meg a jegybank. Sajtóértesülések szerint a meg nem nevezett multi nem a hazai bankszámlájáról fizette a külpiacokról behozott termékeket, emellett nem is adott jelentést erről, így a statisztikusok számára láthatatlan maradt ez az importtétel, ami mintha nem létezne, nem is billentette meg a behozatal-kivitel kényes egyensúlyát. A turpisság akkor szúrt szemet a statisztikusoknak, amikor a cég éves mérlegében mégis megjelent a hatalmas volumen? tétel.

Olvasson tovább: