A vállalatok mintegy 2700 fővel több embert bocsátottak el januártól októberig, mint egy évvel korábban, és csak októberben ezerrel magasabb volt ez a szám, mint tavaly. A számok egyfajta elbocsátási hullámra engednek következtetni. Különlegessége – mondta Hegedűs – az, hogy most a korábban megszokottól eltérően nem az észak-magyarországi és alföldi területek vezetik az élmezőnyt, hanem inkább a dinamikusabban fejlődő nyugat-dunántúli megyékben (Fejér, Győr, Vas) és Budapest vonzáskörzetében volt jellemző a termelés-visszaesés. Nem véletlen, hiszen ezekben a régiókban koncentrálódnak az exportra termelő vállalatok, s a világgazdasági visszaesést elsősorban ezek a cégek érzékelik. Mégsem drámai a helyzet, hiszen ezek az erős vállalatok várhatóan kezelni tudják az új helyzetet. Mindenesetre bizonyos szakmák esetében jelentősebb leépítésre is fel kell készülni. Hanyatlás mutatkozik a villamos gépek, a számítástechnikai berendezések terén, a gépkocsigyártásban és az energetikai ágazatban is.
A belső piacokat kielégítő szolgáltatásoknál kisebb mértékűek lesznek a létszámleépítések. A kis- és középméret? vállalkozásoknál, akik főként a hazai piacra termelnek, piacbővülés várható.
Depressziós nagyvállalatok
Az orosz válság óta nem volt ilyen alacsony szinten az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet által készített konjunktúraindex. A döntően exportra termelő vállalatok között erős a bizonytalanság, amit főként a világ, és azon belül Európa gazdaságának lassulása táplál. Az üzleti bizalmi index javulása jövő év második felében várható.
Ugyanakkor enyhén javult az elmúlt hónapban a kis-és középvállalatok közérzete. Az optimistább helyzetértékelés mögött a belföldi kereslet élénkülése áll, amit elsősorban a kilátásba helyezett bér- és nyugdíjemelés generál.
2001. 11. 30. (V/48)
