Kereső toggle

Magyar balkán-világ

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szeptember 11-ei terrortámadás felerősítette az illegális szervezetek működésének visszaszorítását. Az USA példamutatóan zárolta a terroristagyanús számlákat, és ultimátumával gyakorlatilag erre szólította fel a civilizált világ pénzintézeteit is. Világszerte számos intézkedés, törvénymódosítás született azóta, amelyek mind az illegális pénz forgalmát kívánják leszorítani. A héten a terrorizmus elleni küzdelem jegyében a parlament elé került a pénzmosásról szóló törvény, amely kibővíti a törvény hatálya alá eső szervezeteket, kimondatlanul, de bezárásra ítéli az utcai pénzváltókat, szükséges esetben a pénz mozgása előtt teljes egészében lezárja a határokat. Dr. Molnár Csabával, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Pénzmosás Elleni Osztályának vezetőjével a hazai pénzmosásról és a születőben lévő törvény esélyeiről beszélgettünk.

– Őszintén, van Magyarországon pénzmosás?

– Van, hogyne volna. Tud olyan országot mondani, ahol nincsen? Szerintem nem létezik ilyen állam.

– Be tudja határolni, mekkora összegről van szó?

– Nem. 

– Nagyságrendileg sem?

– Nézze, nincsenek adatok. Az elmúlt években közel egymilliárd forintot tudtunk lefoglalni, amiről bebizonyosodott, hogy pénzmosásból származik. De e mögött számításaink szerint 3-5 milliárd forint mozgott, ezt viszont nem tudtuk lefoglalni. Feltételezem, hogy ennél jóval nagyobb összeg származik illegális forrásból.

– A pénzmosás egyik kritériuma az, hogy bűnös tevékenységből származik, főként szervezett bűnözői csoportok állítják elő. Manapság Magyarország milyen képet mutat a szervezett bűnözés tekintetében?

– Igaz az az állítás, hogy a rendszerváltás után az orosz maffiacsoportok nyugatra indultak el, de az a tapasztalatunk, hogy Magyarország csupán átmenő terület volt, rajtunk keresztül vonultak a nyugati államokba, nem mi voltunk az elsődleges célország. 

– Ezeknek a csoportoknak a számlájára írható tehát a pénzmosás?

– Ez csak részben igaz. Nálunk elsősorban a gazdaság területén történik nagyobb tételben pénzmosás. A legjellemzőbb a klasszikus adó-, tb-, áfacsalás. Közismert módja ennek például a körbeszámlázás, amikor egész cégcsoportokat építenek fel arra, hogy fiktív számlázást alkalmaznak. 

– A szervezett bűnözői csoportok közül melyek a legaktívabbak a pénzmosásban?

– Igazán nagy pénz az embercsempészetben és a leánykereskedelemben van. És nem elhanyagolható az illegális szoftver forgalmazása sem. Ha jól emlékszem, egy éve jelentette ki egy kormánytisztviselő, hogy mostantól az állami hivatalokban már csak tiszta szoftvereket alkalmaznak.

– Tehát az állami szervek is "besegítettek" a bűnözőknek azzal, hogy tőlük vásároltak.

– Ha erősen akar fogalmazni, így van. 

– Peter Lilley Piszkos ügyletek cím? könyvében áll egy figyelemre méltó mondat. Így hangzik: "A korrupció és a pénzmosás kéz a kézben jár." Ön szerint lehetséges pénzmosás korrupció nélkül?

– Valószínűleg nem. Ha nem lenne korrupció, sokkal nehezebb lenne a pénzmosás. 

– Világszerte és Magyarországon is az állam mindig több lépéssel a pénzmosók mögött kullog; törvények, ha születnek is, késésben vannak, és nem is igazán hatékonyak. Nehéz elképzelni, hogy nincsen kellő erő az adott államok mögött, hogy megszüntessék, vagy legalább is lényegesen visszaszorítsák a szervezett bűnözést, így például a pénzmosást. Némi rosszakarattal azt gondolhatnánk, hogy igazából nem fűződik érdekük hozzá. Ön hogy látja ezt?

– Ha nem haragszik, erre nem válaszolnék, de az tény, hogy nem könny? a negyven évnyi "urambátyám-világgal" szakítani. Ha közös akarat lenne is, túl rövid időt szabnak erre a négyéves ciklusok. Addig pedig ne sértődjünk meg, ha verbálisan a Balkánhoz csatolnak minket. De az én munkámat elsősorban nem a korrupció hátráltatja.

– Hanem mi?

– Az, hogy gyakorlatilag nincsen jogbiztonság. Évről évre változnak létfontosságú törvények, ami miatt több év távlatából már teljesen kuszává, nehezen követhetővé teszik az események rekonstruálását. Ilyen alapokon igencsak nehéz a bizonyítás. Hány és hány cégről, illetve személyről tudjuk, hogy az alvilághoz tartozik, akár egyik aktív résztvevője a pénzmosásnak, de nem tudjuk rábizonyítani, mert nem rendelkezik egyértelműen a törvény! De van itt még egy gond: a bíróságok maguk sem tudják egyértelműen értelmezni a törvényt. A legjobb példa erre a Tocsik-ügy: először kimondta, hogy a jogásznő ártatlan, aztán pedig elölről kezdték az egész eljárást, mert úgy vélték, mégiscsak bűnös. De emlékszünk még az Agrobank esetére, amikor nem tudott egyértelműen állást foglalni a bíróság. Ezek az ügyek sem a lakosság, sem a rendőrség felé nem közvetítenek jó üzenetet. 

– Ilyen körülmények között mennyire tud hatékonyan dolgozni a rendőrség? A pénzmosásról szóló törvény előírja, hogy a bankoknak kötelességük bejelentést tenni abban az esetben, ha gyanús pénzmozgást észlelnek. Évente hány bejelentés érkezik, és ezek milyen arányban bizonyulnak valós esetnek?

– Évente körülbelül ezer bejelentés érkezik hozzánk, és 1994 óta tizennégy ügy jutott nyomozati szakaszba, ebből két ügy van a bíróság előtt.

– Ne haragudjon, de ez nem túl fényes eredmény.

– Első látásra úgy tűnik, de vegye figyelembe az előbb elmondottakat. Pénzmosást bebizonyítani egyébként azért is komplikált feladat, mert nemcsak a pénzmosás tényét kell bebizonyítanunk, hanem azt is, hogy milyen bűncselekményből származott az a bizonyos pénz. És ez nagyon nehéz feladat. Annyiból viszont mégiscsak hasznosak vagyunk, hogy a nyomozás során nagyon sok áfa- és adócsalóra, régóta körözött bűnözőre bukkanunk, és juttatjuk sikeresen a bíróság elé. 

– Kétmillió forint feletti tranzakció esetén kötelező a bejelentés. Mi lesz a sorsuk az úgynevezett gyanús klienseknek?

– Nemcsak a kétmilliós ügyfél lehet gyanús. Hanem például az (is), aki nem akarja igazolni a kilétét, izgatott lesz erre a kérésre, vagy hajléktalanként nagyobb összeggel állít be, vagy rendszeresen csupán 1,99 milliókat utal át, stb. Minden bejelentést megvizsgálunk. Sok kihullik a rostán, például aki örökölt, ingatlant értékesített, vagy éppen nyert a lottón. Azokban az
esetekben viszont, amelyek továbbra is gyanúsak maradnak, ha kell, titkosszolgálati eszközökkel is nyomozunk.

– Mi változik a jövőben, hiszen a parlament előtt van a pénzmosás elleni törvény?

– Az, hogy 300 ezer forint váltása, illetve kétmillió forint feletti öszszeg banki átutalása azonosítási kötelezettség alá tartozik, nagyobb ellenőrzési lehetőséget nyújt. Azzal pedig, hogy a pénzváltók bankok ügynökeiként dolgozhatnak a jövőben, gyakorlatilag ellenőrizhetőbbé válik az adminisztrációjuk, jobban nyomon követhetőbb lesz az, ha például zsebbe váltottak valutát, és nem könyvelték le. A felügyelet az MNB-től átkerül a PSZÁF-hez, amely rendellenesség esetén megbírságolhatja a bankot. Ez fegyelmező erővel bír, hiszen a bankok hamar felmondják majd a szerződést olyan pénzváltóval, amely kellemetlenséget okozott neki. 

– Ennyi elég lesz a "győzelemhez"?

– Sokkal inkább átlátható lesz az a szféra, amely a pénzmosás színtere lehet.

Olvasson tovább: