Kereső toggle

A korrupció és a pénzmosás kéz a kézben jár

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Minden bűnös tevékenységnek a pénz az éltető ereje" – olvasható Peter Lilley Piszkos ügyletek cím? könyvében. A szerző érzékletesen írja körül a szervezett bűnszövetkezetek pénzmosási manővereit: gigantikus összegek, globális méret? összefonódás, a hatóságok sziszifuszi küzdelmének sokkoló képe rajzolódik ki az oldalakon. Megoldást, feloldást nem ad a szerző, s ebben az erősödő nemzetközi összefogás sem kecsegtet túl nagy reménnyel. Az eddigi tapasztalat ugyanis azt mutatja, a pénzmosók több lépéssel a hatóságok előtt járnak.



Las Vegas fényei. Zöld út a pénzmosásnak Fotó: WBS

A pénzmosásban elsősorban nagy, nemzetközi szervezett bűnözői csoportok a főszereplők, de egy egyszer? áfa- vagy adócsaló vállalkozó is e kategóriába eshet. Japán Jakuza, kolumbiai kartellek, nigériai és nyugat-afrikai bandák, orosz vagy mexikói Juarez, Tijuana- és Gulf kartellek tevékenységéről filmekben, újságcikkekben olvashattunk már, de valós működésükről vajmi kevés információja van a tisztes polgárnak. Lilley felhívja a figyelmet arra, az ilyen szervezeteknek óriási a hatalmuk. Például Kolumbiában a drogbárók megtehették azt, hogy az ország jelentős területéről egyszerűen kiutasították a kormányt. De a nyers fizikai erő alkalmazása mellett a politikai elit és a hivatalnoki réteg korrumpálását is könnyűszerrel alkalmazzák. 

A pénzmosás az a módszer, amely által valamennyi bűncselekményből származó nyereséget a világ bankrendszerein és üzleti szféráján keresztül mind fehérebbé és fehérebbé teszik. Az így nyert pénz a bűnös tevékenység "tiszta" nyeresége.

Ezt azonban csak korlátozottan lehet felhasználni, tehát legalizálni kell. A pénzmosás első lépcsője lehet a bankszámlanyitás, hiszen bankból felvett pénz már legálisnak tűnik. Ha ezen a fázison sikeresen túljutott a bűnös pénz, egy részét vagy visszaforgatják az áldatlan tevékenységükbe, vagy a legális üzleti szférát célozzák meg. Elsősorban azokat a tevékenységeket választják, ahol nagy a pénzforgalom, nagy a beruházási igény, mert itt kevésbé tűnik fel a nagymérték? pénzmozgás. Melegágyai a már megtisztított pénz forgatásának például az éttermek. Feltűnő lehet egy olyan étterem, amely kong az ürességtől, mégis bőszen nyitva tart, (itt biztosan mindenről adnak számlát, hiszen a pénzforgalom az érdekük). Előszeretettel üzemeltetnek még ilyen szándékkal szállodákat, kaszinókat, üzemanyagtöltő-állomásokat. Kiemelt helyen szerepel az ingatlanvásárlás és a lóversenypálya is, ahol nem feltűnő a készpénzzel való fizetés. Az ingatlant pedig rövid idő után eladja, pénzét egy bankszámlára utaltatja, ezután már senki nem tudja megmondani a pénz eredetét. De jelen van a művészeti, antik tárgyak kereskedésénél is, aukciók során nagy mennyiség? készpénzt lehet feltűnés nélkül átadni. Itt kell megemlíteni még a vám-, adó-, áfa-csalókat is. 

Persze a valóságban nem ilyen sima az út, szükségük van segítőkre. Ügyvédek, könyvelők, bankárok, vámosok, brókerek tucatjai nyújtanak szakszolgáltatást – persze busás haszon fejében. "A korrupció és a pénzmosás kéz a kézben jár" – írja Lilley találóan. Másként fogalmazva a kormányok, a helyi hatóságok, a politikusok közreműködése nélkül nem lenne lehetséges a pénzmosás. Felelős politikusok nem viszik bele az országukat ebbe a körkörös anyagi érdekeltség süllyesztőjébe, de a személyes anyagi előny elhomályosítja a felelősségérzetet. A politikusok a kenőpénzeiket szintén igyekeznek tisztára mosni. "A politikusok a pénzmosók tiszteletreméltó alosztályát képezik" – összegzi frappánsan a fenti folyamatokat a szerző.


Piszkos birodalmak

Néhány országban, mint például Oroszországban, Kolumbiában, Mexikóban a bűnszervezetek vagyona és hatalma vetekszik az ország vagyonával, az állam hatalmával. Azokban az országokban, ahol a szervezett bűnözés ilyen szintre jut, a demokratikus intézmények is korrupttá válnak, megrendül a bizalom az ország felé, tönkreteszi a pénzintézetek integritását.

A "fertőzöttség" szintjére jó példa lehet talán Oroszország, ahol a bűnözői csoportok mindenhol jelen vannak az utcától a Kremlig. Az orosz maffiának 100 ezer tagja van, mintegy nyolcezer csoportból áll, az összes magánvállalkozás 80 százalékát, az ország vagyonának pedig 40 százalékát teszik ki! 

A szervezett bűnözés és a pénzmosás nem korlátozódik csupán ezekre az országokra, a globalizmust meglovagolva új lendületet vett, és szétterjedt a világ számos pontjára. A Dow Jones News szerint a pénzmosás a világ GDP-jének 2-5 százalékát teszi ki, ami gyakorlatilag 1000-3000 milliárd dollárnak felel meg. Az ENSZ felmérése szerint a pénzmosás becslésekre alapozva évente 1500 milliárd dollár nyereséget hoz, ami azt jelenti, hogy ezáltal a multinacionális vállalatokkal rivalizáló fő gazdasági hatalommá vált!

Ezt az előretörést jól mutatja, hogy a világ legnagyobb cége, a General Motors 161,3 milliárd forintos árbevétele eltörpül az 1500 milliárd dollárostól, azaz az alvilág évi nyeresége tízszer akkora, mint a világ legnagyobb cégének éves forgalma. Az 1500 milliárd dollár persze csak becslés. John Walker ausztrál kutató számításai szerint ez az összeg elérheti a 2850 milliárd dollárt is.

Olvasson tovább: