Melegház korszer? technológiával Fotó: IN
Télen a melegházat fűtő víz először a felső fűtésen, majd az alsó térfűtésen megy keresztül. Utána a halastóba kerül a víz, ahol télen is növekednek a halak, ezután megy a szamócák talaj közeli fűtésére, majd pedig a víztározóba kerül, ahol a nyári öntözéshez használják majd fel.
Ez a technológia a taspusztai mintagazdaságban – amely Európa egyik legmodernebb melegházában található – már-már a szürke hétköznapok megszokott részét képezi. Ezt a technológiát többéves kutatás során fejlesztették ki, ma több mint száz izraeli gazdaság használja. Magyarországon az Izraeli Külügyminisztérium Együttműködési Központja és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) együttműködése alapján jött létre a mintagazdaság. A Heteknek Dr. Ozer Krammer, az Izraeli Nagykövetség mezőgazdasági tanácsosa beszélt a tapasztalatairól.
– Krammer úr, Ön szakemberként részt vett a világ egyik legfejlettebb mezőgazdaságának, az izraeli mezőgazdaságnak a felépítésében. Ön szerint mi a fejlett mezőgazdaság kialakulásának a kulcsa?
– A fejlett mezőgazdaság legfontosabb eszköze, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó emberek képzettek legyenek. Izraelben és a világ fejlett országaiban a mezőgazdasági vállalatokban, magánfarmokon dolgozóknak ma már többnyire egyetemi végzettségük, sőt PhD fokozatuk van. Bár senki nem lehet teljes mértékben képzett minden területen, ezért szaktanácsadási rendszer támogatja a munkájukat. Manapság Izraelben pénzzel nem támogatják a mezőgazdaságot. Szerencsés dolognak és nagyon értékelendőnek tartom, hogy az FVM viszont nagymértékben támogatja a magyar mezőgazdaságot. A támogatás hiányát azért emelem ki, mert az izraeli mezőgazdaságnak nagy hátránya, hogy csakis öntözéssel lehet termelni. Több éve aszály van, a források, valamint a nagy víztározók, mint például a Genezáreti-tó, nagyon rossz állapotban vannak, a víz nagyon drága. Ezért, hogy érdemes legyen termelni, a lehető leghatékonyabban kell öntözni. S mivel Izrael területének legnagyobb része nem termőtalaj, azt a kevés vizet is gondosan kell felhasználni.
– Körülbelül mennyi víz áll rendelkezésre egy évben?
– Annyi, mint amennyi a Duna tavaszi áradásakor egy óra alatt lefolyik. Ez Izrael egyéves vízkészlete.
– Ezek szerint az izraeli kormány számára már az államalapítás idején is kiemelten fontos volt a mezőgazdaság.
– Igen, de például az öntözési automatika kifejlesztésének biztonsági oka is volt. Abban az időben kézzel kellett nyitni és zárni a csapokat. A terroristák éjszaka beszivárogtak a Jordán völgyébe, és aknákat helyeztek el a csapok mellett; sok ember megsebesült. Ekkor olyan automatákat kezdtek szerkeszteni, amelyek időre tudták kinyitni a szelepet, és eleinte időre zártak. De időre nem szoktunk vizet mérni, így aztán módosítással köbméterre mértük a vizet. Később már számítástechnikával vezéreltük a csapokat, távirányítással működtek. Három hónap alatt jelentek meg az első automaták.
– Magyarország mezőgazdasági potenciálja messze a nemzetközi átlag felett van, mégis ezen a potenciálon lényegesen kisebb eredményeket tud felmutatni, mint Izrael, pedig itt a mezőgazdaságot anyagilag is támogatja az állam. Mi lehet ennek az oka?
– Ez fejlődés kérdése, és ez a fejlődés Magyarországon is elkezdődött. Itt a mezőgazdaságnak teljesen más háttere van. Például ma Magyarországon sok búzát és kukoricát termelnek, de ebből nehéz megélni. Hátrány az, hogy a búza árát itthon határozzák meg, a budapesti tőzsdén, és nem foglalkoznak vele, hogy mi történik a világban. De ha itthon felmegy a kukorica ára, ez azt jelenti, hogy nem lehet exportálni, mert a kukorica világpiaci ára a chicagói tőzsdén alakul ki, nem Budapesten. Helyes lépés, hogy az FVM nagymértékben támogatja az ültetvények telepítését és a beruházásokat. Fontos, hogy az EU-hoz való csatlakozás előtt intenzív mezőgazdaság alakuljon ki, mert a csatlakozás után ez nem lesz megengedve. Ha a csatlakozáskor a mezőgazdaság nem kellően fejlett, az egy nagyon kényes helyzetet eredményez.
2001. 09. 01. (V/35)
