Kereső toggle

Tartós lesz-e az elbocsátási hullám

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Multinacionális társaságok sorra jelentik be alkalmazottaik ezreinek, tízezreinek elbocsátását. Elemzők úgy vélik, hogy a gyenge konjunktúrával indokolt létszámleépítések a kereslet csökkenésén keresztül maguk is előidézhetik és tovább gerjeszthetik a gazdaság visszaesését. A tömeges elbocsátások egyelőre főleg az Egyesült Államokat és Nyugat-Európát érintik, de utószelük Magyarországot is meglegyintette. A GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatóját, Hegedűs Miklóst kérdeztük arról, hogy nekünk is fel kell-e készülnünk hasonló mérték? elbocsátásokra.

Az utóbbi hetekben egyre dagadó nyugat-európai elbocsátási hullám gazdasági szakértők szerint ahhoz hasonlítható, mint amikor forgalmi dugó alakul ki az autópályán. Az elöl haladók valamilyen akadály miatt lelassítanak, emiatt az egész kocsisor leáll, s csak akkor indulhatnak újra, ha az élen járók ismét gyorsítottak. Az év eleje óta tartó tömeges leépítések pontos nagyságát ugyan lehetetlen számba venni, de bizonyos, hogy Nyugat-Európában és az USA-ban százezrekről, ha nem milliókról van szó. Több ágazat is érintett ebben a folyamatban, beleértve a csúcstechnológiai iparágakat, a bankokat és a közszolgáltatásokat. Noha a bajok fő okát elemzők az amerikai konjunktúra hanyatlásában jelölik meg, az ostor egyelőre Európán csattan, ahol ismét a nyolcvanas években megismert nyomasztó, két számjegy? munkanélküliség fenyeget. A kontinensen végighullámzó elbocsátások alighanem az "új gazdaságot", azaz a húzóágazatként emlegetett internetes, számítástechnikai, távközlési ágazatokban tevékenykedőket sújtották a legkeményebben. A francia Alcatel és a svéd mobiltelefon-gyártó Ericsson 25-30 ezer dolgozó elbocsátását tervezi világméretű hálózatából. A német Siemens a már korábban bejelentett tízezer fős létszámcsökkentés után további ötezer dolgozó elbocsátását vette tervbe távközlési üzletágában, hogy további kétmilliárd eurót tudjon lefaragni költségeiből. Az apadó kereslet és a gazdasági növekedés kedvezőtlen hatásait ellensúlyozó létszámcsökkentések miatt azonban szakértők attól tartanak, hogy a vásárlóerő oly mértékben csökkenhet az Atlanti-óceán mindkét partján, hogy az recesszióba sodorja a nemzetgazdaságokat. 

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy az amerikai gazdaság lelassulása közvetetten hazánkban is érezteti hatását, így számolnunk kell a gazdasági növekedés viszonylagos visszaesésével, annál is inkább, mivel a magyar gazdaság erősen beágyazódott az európaiba. 

A gazdaságunk hajtómotorjának tekinthető export domináns szereplői éppen azok az új gazdasági ágazatok (informatika és a köré épülő híradástechnikai és műszeripar), amelyek éppen a visszaesés okának gyújtópontjai az USA-ban. Ezzel magyarázható leginkább, hogy a várthoz képest gyorsabban és erőteljesebben ért el bennünket a nyugati gazdaságok állapotának továbbgyűrűző hatása. Ennek ellenére itthon nem várhatók olyan nagy mérték? leépítések, mivel egy-egy ágazat egészen sajátos fejlődési pályát futott be. A mobiltelefonok piacán ugyan jelenleg még dinamikus növekedés tapasztalható, ennek üteme azonban a piac telítődése miatt lankadóban van. A szolgáltatások és az építőipar területén viszont jó hír, hogy további fellendülés várható. 

A konjunktúra visszaesése a legtöbb céget költségcsökkentésre készteti, s az olyan nagyvállalatoknál, mint a Rába, ennek legkézenfekvőbb eszköze a létszámleépítés. Hegedűs szerint az említett szektorokban mindenképpen meg fog állni a termelés növekedése, de a szakértő megnyugtatott, hogy a visszaesés csak átmeneti lesz, és előreláthatóan már a következő év második felétől tovább folytatódhat a gazdasági növekedés.

Olvasson tovább: